Pesti Srácok

376 milliárd forint beruházást vállaltak a versenyképességi pályázat jelentkezői

376 milliárd forint beruházást vállaltak a versenyképességi pályázat jelentkezői

A múlt héten zárult versenyképesség-növelő pályázat jelentkezői 376 milliárd forint beruházást, és 143 600 munkahely megtartását vállalták - közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, a program keddi sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter újabb forrásokat fog kérni a kormánytól a pályázat számára, mivel a jelentkezők igényei a háromszorosára emelt támogatási keretet is meghaladták. A beruházást tervező magyarországi cégek együtt 150 milliárd forint támogatást kérhettek, de a tárcavezető a pályázat zárultával már 178 milliárd forint költségvetési hozzájárulással számol.

Szijjártó Péter a pályázatok területi eloszlását egyenletesnek, a jelentkezők tevékenységi körét pedig sokoldalúnak nevezte. A 948 tervezett beruházásból 772 vidékre irányul, és minden megyéből 10-nél több pályázat érkezett. A pályázók több mint 30 iparágban termelnek. 122 pályázattal az élelmiszeripari vállalatok aránya a legjelentősebb, de ennél alig kevesebben, 101-en érdekeltek az építőiparban, 97 cég pedig a fémipari termelést folytat.

A jelentkezők 80 százaléka nem csupán magyarországi, de egyúttal magyar tulajdonú cég is, így a gazdaságfejlesztés erős vállalati alapokra támaszkodhat - értékelte a miniszter a versenyképességi program kilátásait. Véleménye szerint beláthatatlan, mikortól lehet járvány utáni korszakról beszélni, az viszont biztos, hogy a magyar gazdaság sikere a magyar cégek sikerétől függ a válságot követően. Szijjártó Péter ezzel indokolta, hogy a vállalati eredményekhez az államnak éppúgy kötelessége hozzájárulni most, mint az elmúlt 10 évben. Magyarország a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönheti, hogy a járványveszély idején, a teljesen átalakult nemzetközi versenyben is kedvező helyzetből indulhat - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Kedden újabb 3 cég vehetett át támogatói okiratot a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM). A Ferro-Press Fémipari Szolgáltató Kft. 615,78 millió forintos beruházása 282,408 millió forint állami támogatást kap. A budapesti székhelyű cég Jászberényben termel, és közép-európai szinten is meghatározó vállalattá akar fejlődni. Évi 20 milliárd forint körüli árbevételéből csaknem 1 milliárd forint az elmúlt években már külföldi értékesítésből származott. Birgés Tibor tulajdonos-ügyvezető közölte, hogy a megítélt támogatásból a csomagolóanyag-gyártást szeretnék fejleszteni a megrendelői igényekhez igazodva. A beruházást a járvány hiúsította meg, a kormányzati támogatás tehát egy régóta tervezett fejlesztést juttat célba - tette hozzá. Pócs János országgyűlési képviselő (Fidesz) felidézte, hogy a KKM máskor is segített a jászságiaknak, ha a munkahelyeik veszélybe kerültek.

282,408 millió forint támogatást ítéltek meg a S.E.G.A. (Starters E-Components Generators Automotive) Hungary Kft. 601,882 millió forintos beruházásának is. Az autóipari vállalat a kínai SEG Automotive cégcsoport legnagyobb európai telephelyét működteti Miskolcon, emellett saját fejlesztési központtal is rendelkezik. Az évi 400 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétel csaknem egésze külföldi értékesítésből származik. Technológiai célú fejlesztésük is a nemzetközi versenyképesség javítását célozta meg. Szabó-Lukovszki Béla műszaki ügyvezető igazgató közölte, hogy az új telephely jövőre készülhet el, és ezzel együtt valósítják meg a támogatott beruházásokat is Miskolcon.

A város fideszes országgyűlési képviselője a döntéshozók legfontosabb feladatának nevezte a munkahelyek védelmét, hogy minél kevesebben kényszerüljenek segélyekre. Csöbör Katalin szerint a kormánynak és a vállalatoknak példát kell mutatniuk összefogásból, hogy biztosítsák a családok megélhetését.

Az FF Fémfeldolgozó Zrt. 538,635 millió forintos fejlesztése 269,317 millió forint költségvetési hozzájárulással számolhat. A budapesti székhelyű cég Mezőtúron működteti a gyárát. Forgalmának túlnyomó többségét főképp német cégek beszállítójaként éri el. 2018-ban a 6 milliárd forintot meghaladó árbevételből több mint 5,9 milliárd forint származott külföldi értékesítésből. A kormánytámogatásban részesülő fejlesztés is a külföldi értékesítést segíti elő, megteremtve a feltételeket újfajta termékek gyártásához.

Rév András elnök-vezérigazgató fontos segítségnek nevezte, hogy a válság idején a magyar vállalkozások rugalmas fejlesztési lehetőségre támaszkodhatnak. Boldog István országgyűlési képviselő (Fidesz) abban bízik, hogy a beruházás új munkalehetőségeket is teremt, hozzájárulva ahhoz, hogy a munkanélküliség Jász-Nagykun-Szolnok megyében is visszaálljon a járvány előtti, 4-5 százalékos szintre. Nem tartja ugyanakkor azt sem kizártnak, hogy a foglalkoztatottság az év második felében már a korábbinál is kedvezőbb arányt érjen el.

A versenyképesség-növelő támogatásokat a kedvezményezettek az év végéig használhatják föl. A kormány eddig 72 cég támogatásáról döntött.

(MTI)

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.