Előjött a háborús héja a liberális tyúkanyóból
Mindig szórakoztató, mikor az örök pacifista
. Örök tanulság, van az a pont, amikor egy békepárti baloldali háborút akar. Amikor a Szent Cél van veszélyben. A Szent Célért (haladó népek boldogsága) nincs az az emberáldozat, amit a pacifista liberális nem volna hajlandó megfizetni, persze azzal a feltétellel, ha mások szíveskednek az életüket áldozni. Mihancsik Zsófia esetében a "mások" az úgynevezett etnikai magyarok, akik különösen rászolgáltak arra, hogy a South Parkban látott, csak feketékből álló öngyilkos osztag mintájára vágóhídra menjenek. Azért pár megfontolandó apróság, mielőtt a szakadárok ellen küldjük honfi(!!!)társainkat: Az olyan állampolgári kötelességek mellé, mint a hadba-vonulás, bizony a civilizált világban állampolgári jogok is járnak. Önrendelkezés, autonómia, nyelvhasználat, stb, stb. Valamint az, hogy békeidőben az önmagát kizárólagosan államalkotónak tekintő ukrán nemzet választott vezetői ne akarjanak állandóan elkergetni a szülőföldedről. Mert bizony a helyzet vajmi kevéssé hasonlít a II. Világháborúval párhuzamosan futó fekete polgárjogi küzdelem-csírákhoz, ahol a tyúk-tojás kérdéskör mintájára támogatták, illetve ellenezték a másodrangú állampolgárnak számító feketék részvételét a háborúban. Egy olyan országért, a háború kellős közepén a kettős állampolgár magyarok börtönben vetéséről értekezik egy miniszter, azért harcoljanak a csak ukrán állampolgárok.
