Pesti Srácok

Nyíri Iván médiahadosztály szolgálatra jelentkezett

Jobb lett volna kicsit felfelé kerekíteni a Freedom House demokrácia-mérésében a sajtószabadság mutatót. Illetve lefelé, mert a 7-es a legrosszabb, az 1-es a legjobb. Magyarországon nem kizárólag kormány által finanszírozott média van. Van Apró Piroska néni üzlettársa fizette média is. Ők írják meg szerdán, hogy csütörtökön nem hozta vissza a gyereket a szemét sárga. Prima Primissima díjas

anyagot közölt tegnap a Mandiner.hu

Stumpf András tollából, és ezzel úgy meglepte a többi újságírót, hogy hirtelen több gyűlölet zúdult rá, mint egy átlagos kedden a Lázárjanira. Mert egy újságíró újságíróként működött. Felháborító. A bűne annyi, hogy merészelte meghallgatni az itthon laza 3 éve itthon mocskolt apukát. Noha érthetetlen, miért egy magyari médiában levezényelt gyűlöletkampánnyal akar a Francia Polinézia bíróságán előnyt szerezni Nyíri Iván de ez legyen az ő baja. Apropó, Nyíri Iván. Régi elvtárs ő a szakmában. A szegény, lányáért magányos harcot folytató ügyvédként mutogatott Nyíri példának okáért szerepelt Válasz.hu bűnöző diplomaták és állovagok összeállításában.

„Ecuador tiszteletbeli konzulja. A moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének egykori magyar diákjait tömörítő egyesület tagja. Szovjetunióbeli tanulmányai után a tanzániai pénzügyminiszter, majd Lesothóban a Központi Bank főtanácsadója. A kilencvenes években a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító vezérigazgatója, később a BorsodChem, a Malév igazgatóságának tagja és a Mahart vezetője. A Malévtól azért kényszerült távozni, mert kiderült, hogy - a korábban máltai tiszteletbeli konzul - Huszty András elnökletével működő testület jogsértő módon adott megbízást Kiss Elemér korábbi MSZP-s kancelláriaminiszter ügyvédi irodájának.”

Pénzét, sajtókapcsolatait, régi külügyes cimboráit felhasználva próbál lejáratni itthon egy francia-japán üzletembert, majd a másik fél álláspontját bemutató újságíróra uszítja ugyanezeket az alakokat nem kifejezetten illeszkedik az

elkeseredett apuka

PestiSracok facebook image

képbe... Ja, ki ne felejtsük a végéről, a francia polinéz bíróság nyílván nehezebben megvásárolható, mint egy random magyar válóperes bíró. Ezért kell hát a kampány.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.