1941. április 3-án találták holtan a Sándor-palotában Teleki Pált, Magyarország volt miniszterelnökét, államfőjét, aki haláláig hitt egy tudományosan is alátámasztott revízióban. Teleki a magyar történelem talán legvitatottabb megítélésű politikusa. Kormányzása alatt került vissza Magyarországhoz Kárpátalja, és a második bécsi döntés után Észak-Erdély is, bár őrizte az ország szuverenitását, bizonyos kérdésekben engedményekre kényszerült Hitlerrel. Nevéhez köthető a második zsidótörvény és olyan, a zsidóságot diszkrimináló jogszabályok kihirdetése, mint a numerus clausus-törvény. Sokan nem tudják, hogy Teleki Pál nemcsak politikus volt, hanem nemzetközi elismertségű földrajztudós, térképész is. Ő készítette azokat a térképeket, amelyekkel a magyar delegáció a trianoni békeszerződések tárgyalására indult, és amelyeket akkor – egy kivételével – még csak be sem mutathatott.
Teleki Pál életéről Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképésze készített a PestiSrácok.hu-nak visszaemlékező összeállítást, az a Trianon-kutató, aki megtalálta az eredeti térképeket, és több mint száz évvel a békediktátumok és Magyarország szétszakítása után Franciaországban egy konferencián bemutatta az eddig nem ismert dokumentumokat. Jeney János szerint egyáltalán nem bizonyított tény, hogy Teleki öngyilkos lett.
Egyedül volt a halálakor. A 2019-ben nyilvánosságra hozott búcsúlevele teljes mértékben ellentmond az élete során végzett munkájának. Teleki magyar hazafi volt, aki életét a magyar hazáért és a magyar cserkészetért adta
– fogalmaz Jeney János.
Gróf Teleki Pál 1879-ben született mindenszentek napján. Míg legtöbben politikusként ismerik, valójában egy kiváló tudós volt. Földrajztudós és térképész, az első olyan térkép szerkesztője és kitalálója, amelyiken a népesség anyanyelvét és a népsűrűséget egyszerre ábrázolták. Teleki tanulmányait a Budapesti Egyetem Állam- és Jogtudományi karán kezdte. A tanulmányai során végig földrajzi előadásokat is hallgatott. Egyetemi évei során teljesen egyértelművé vált, hogy a földrajz jobban érdekli, mint a jog. Rendszeresen publikált a Földrajzi Közleményekben és előadásokat tartott a Magyar Földrajzi Társaságban. 1901-ben szerezte meg jogi diplomáját, majd az ezt követő évben beiratkozott a Magyaróvári Magyar Gazdasági Királyi Akadémiára, amely a mai napig Magyarország legrégebbi mezőgazdasági szakképző intézménye. Ugyanerre az akadémiára járt gróf Bethlen István is, akivel később is folyamatosan együtt dolgoztak. Végül 1903-ban kapta meg az államtudományok doktora címet. Annak ellenére, hogy az államtudományok doktora volt, továbbra is a földrajz kötötte le érdeklődését. Már 1902-ben Lóczy Lajos földrajzi tanszékén lett gyakornok, majd folyamatosan járt tanulmányutakra. Több alkalommal járt Nyugat-Európában, de 1907-ben járt Szudánban. 1909–1913 között a Magyar Földrajzi Intézet tudományos igazgatója, majd 1910–23 között a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. Ebben a minőségében kísérte el Cholnoky Jenőt a transzkontinentális expedícióra 1912-ben. Tudományos pálya mellett folytatott politikai tevékenységet is, ugyanis 1905-ben választották meg első alkalommal képviselőnek a nagysomkúti választókerületben, és egészen 1910-ig képviselő volt.
Teleki mint nemzetközileg elismert földrajztudós
1911-ben Teleki elkészítette az Atlasz Japán szigetek cartographiájának történetéhez című munkáját, amely a következő évben magas francia elismerésben részesült. Ez volt az első megjelenése a nemzetközi porondon. Úgyszintén 1912-ben részt vett az Amerikai Földrajzi Társaság által szervezett Transzkontinentális expedíción, amelyen megismerte azon földrajtudósok nagy részét, akik később, a trianoni békediktátum aláírását megelőzően a győztes hatalmaknak dolgoztak. Teleki úgy gondolta, hogy a tudományos kapcsolatait is a haza megmentése érdekében kell bevetnie, ezért mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar álláspont eljusson azon nyugati hatalmakhoz, amelyek Magyarország felett készültek ítélkezni. Eleinte mások által készített térképeket juttatott el, de egyiket sem tartotta minden szempontból kielégítőnek. Nagyon hiányolta a népsűrűség bemutatását, ugyanis tisztában volt azzal, hogy az olyan térképek, amelyeken nem ábrázolják a népsűrűséget, a ritkán lakott területeket felülreprezentálják, míg a sűrűn lakott területeket alulreprezentálják. Ez a Kárpát-medencében azt jelentette, hogy Erdélyben a románok lettek volna felülreprezentálva, míg a Felvidéken a szlovákok, ha a térképen nem mutatja a népsűrűséget. A Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly által készített térképsorozat valóban mutatta a népességszámot, amelyből levezethető a népsűrűség, de túl nagy volt ahhoz, hogy az ország egészét át lehessen látni, ugyanis 54 lapon ábrázolta a Magyar Királyság területét. Teleki célja az, hogy az ország teljes területét egy lapon ábrázolja. Fontos volt továbbá, hogy az ábrázolásos módszer ne legyen annyira bonyolult, hogy az olvasás sok időt vegyen igénybe, ugyanis Teleki tisztában volt azzal, hogy egy békekonferencián nem lesz sok idő arra, hogy az ott összegyűltek sokáig értelmezzék a térképet. A bonyolult és időigényes értelmezést igénylő térképeket odaadta előre a nyugati delegációknak abban a reményben, hogy ők ezt elemzik, és az abból levont tanulságot alkalmazzák a béketárgyalásokon. Ebben Teleki tévedett, ugyanakkor az látszik, hogy fel akart készülni arra az esetre is, ha meghívják a magyar delegációt a tárgyalásokra, és arra is, ha nem hívják meg és a győztesek egymás között vitatják meg Magyarország sorsát. Végül tudjuk, hogy az utóbbi eset történt meg, és a magyar békedelegációt már csak akkor hívták meg, amikor megvolt az ítélet. Teleki nemzetközileg elismert földrajztudósként ekkor nemcsak nyugat felé nézett, hanem Kelet felé is orientálódott. Mint a Turáni Társaság elnöke, 1918-ben ő állította össze a Lénárd Jenő által vezetett Kis-Ázsia expedíció tagjainak névsorát, igaz, ő maga nem vett részt rajta.
A népsűrűség és az anyanyelv bemutatása egy térképen
1918-ben Európán végigsöpört a spanyolnátha. Ez a betegség Telekit sem kerülte el, de az életét megkímélte. Ekkor az erdélyi Pribékfalvára vonult vissza és ott dolgozott tovább a haza megmentésén. Ekkor alkotta meg azt a koncepciót, hogy egy négyzetmilliméter színezett terület a térképen jelentsen száz lakost, a terület színe pedig az ábrázolt lakosság nemzetiségét. Tekintettel arra, hogy a népszámlálás az anyanyelvre kérdezett rá, valójában ezt az adatot ábrázolta a térkép, de ez abban az időben lényegében megegyezett a nemzetiséggel. A térképen a magyarokat vörös színnel ábrázolta. A térkép két példányát még a béke megkötése előtt átadta az amerikaiaknak Genfben, majd egy további példányt személyesen elküldött az amerikai delegáció vezetőjének, Isaiah Bowmannak a szállodai szobájába. Egy további példányt elküldött az angoloknak. Végül Apponyi Albert 1920. január 16-án, a párizsi külügyminisztérium dísztermében elmondott híres beszéde alkalmával bemutatta ezt a térképet a békeküldöttség előtt, igaz, ekkor már megvolt a döntés. Miután a magyar népességet vörössel ábrázolta, ekkor elnevezték vörös térképnek Teleki alkotását. Valójában gúnynak szánták, mégis rajta maradt ez az elnevezés. Én pontosan ezért nem szeretem használni ezt a kifejezést.
Teleki Pál a trianoni békediktátum után
Teleki gróf a trianoni békediktátum aláírása után, 1920. július 25. és 1921. április 14. között töltötte első miniszterelnöki ciklusát. Ebben az időszakban történt meg a trianoni békediktátum magyarországi ratifikációja. Miniszterelnöksége után a felsőházban tevékenykedett, miközben folytatta a tudományos tevékenységét. A külföldi földrajztudósokkal kapcsolatban maradt és folyamatosan leveleztek. 1921 augusztusában Amerikába utazott, ahol Magyarországról tartott előadásokat. Ezekben bemutatta Magyarország népességét, földrajzát, gazdaságát és a helyét az európai történelemben. Ezen előadások szövege 1923-ban megjelent New York-ban. A megjelenést számos dicsérettel támogatta meg az amerikai földrajztudós, Lawrence Martin, aki leírta az előszóban, hogy az első világháborút lezáró béketárgyalások előkészítése során Teleki adta a legobjektívebb és legpontosabb térképeket. Telekit egy nagy hazafinak tartotta, és azt is állította, hogy ha nem lett volna Teleki Trianonban, még ennél is rosszabb lett volna az ország sorsa. Teleki ezt követően is kapcsolatban maradt a külföldi tudósokkal, és 1925-ben részt vett a népszövetség által létrehozott Moszul-bizottság munkájában, amely a török–iraki határt mérte fel. 1937-től 1938-ig a felsőház tagja volt, majd ezt követően ismét az alsóházban lett képviselő.
A magyarországi cserkészet élén
1922-ben vitéz nagybányai Horthy Miklós kinevezte Magyarország főcserkészévé. Bár a következő évben egészségi állapotára hivatkozva lemondott erről a tisztségről, ezt követően mint tiszteletbeli főcserkész rendszeresen részt vett a cserkésztáborokban. 1933-ban a negyedik cserkész-világdzsemborit az ő irányításával Gödöllőn rendezték meg 1933-ban. Ekkor találkozott Robert Baden-Powellel, a nemzetközi cserkészmozgalom alapítójával.
Második miniszterelnöksége
1938-ban Teleki volt az első bécsi döntést megelőző tárgyalódelegáció egyik vezetője. Míg Teleki meggyőzött angolbarát volt, addig az akkori miniszterelnök, Imrédy Béla inkább a tengelyhatalmak felé fordult. Ugyanakkor egy dologban egyetértettek: a trianoni döntés igazságtalanságában. 1939. február 16-án Horthy kinevezte miniszterelnöknek, így Kárpátalja 1939. március 15-ei visszafoglalásakor és Észak-Erdély 1940 szeptemberében történt visszafoglaláskor ő volt Magyarország miniszterelnöke. Teleki indította el az országos Nép- és Családvédelmi Alapot, amely a nagycsaládos falusi nincsteleneket volt hivatott támogatni. 1939 szeptemberében az ő vezetésével a magyar kormány megtagadta a németek azon kérését, hogy használhassa a német hadsereg a magyar vasútvonalakat. 1940 novemberében Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, amely nagyon leszűkítette Teleki kormányának a mozgásterét. Eközben születtek tervek, hogy szükség esetén Amerikából hozna létre egy árnyékkormányt. 1940. december 12-én Magyarország és Jugoszlávia aláírták a magyar–jugoszláv örökbarátsági szerződést. Miután Jugoszláviában történt egy egyértelműen németellenes katonai puccs, Németország meg akarta támadni Jugoszláviát. Teleki ragaszkodott a szerződéshez. 1941. április 2-án londoni nagykövete arról tájékoztatta Telekit, hogy Jugoszlávia megtámadása esetén angol hadüzenetre számíthat Magyarország.
Halála
Teleki utoljára élve 1941. április 2-án látták. Másnap holtan találták a Sándor-palotában. Fejlövés végzett vele. A hivatalos álláspont szerint öngyilkos lett, de jelenleg információ szerint senki nem volt jelen a halála időpontjában. Azt sem lehet tudni, hogy április 2-án vagy 3-án állt-e be a halál; annyit tudni, hogy a halálát április 3-án állapították meg. A 2019-ben nyilvánosságra hozott búcsúlevele teljes mértékben ellentmond az élete során végzett munkájának. Teleki magyar hazafi volt, aki életét a magyar hazáért és a magyar cserkészetért adta. Erről tanúskodik síremléke, amelyre a búcsúlevél alapján még a nevét sem akarta, hogy felvéssék. A búcsúlevelében írt „legpocsékabb nemzet” kifejezés sem Telekire volt jellemző. Teleki Pál a Gödöllő mellett található máriabesnyői temetőben nyugszik.
A sírja ma is látogatható. Első köztéri szobrát a negyedik cserkészdzsembori helyszínén, Gödöllőn állították fel. Sajnos ma Gödöllőn kívül csak Balatonbogláron és Krakkóban áll szobra, a magyar fővárosban a mai napig nem állítottak emléket Magyarország ismert földrajztudósának, térképészének, kétszeres miniszterelnökének.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS