1941. április 3-án találták holtan a Sándor-palotában Teleki Pált, Magyarország volt miniszterelnökét, államfőjét, aki haláláig hitt egy tudományosan is alátámasztott revízióban. Teleki a magyar történelem talán legvitatottabb megítélésű politikusa. Kormányzása alatt került vissza Magyarországhoz Kárpátalja, és a második bécsi döntés után Észak-Erdély is, bár őrizte az ország szuverenitását, bizonyos kérdésekben engedményekre kényszerült Hitlerrel. Nevéhez köthető a második zsidótörvény és olyan, a zsidóságot diszkrimináló jogszabályok kihirdetése, mint a numerus clausus-törvény. Sokan nem tudják, hogy Teleki Pál nemcsak politikus volt, hanem nemzetközi elismertségű földrajztudós, térképész is. Ő készítette azokat a térképeket, amelyekkel a magyar delegáció a trianoni békeszerződések tárgyalására indult, és amelyeket akkor – egy kivételével – még csak be sem mutathatott.
Teleki Pál életéről Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképésze készített a PestiSrácok.hu-nak visszaemlékező összeállítást, az a Trianon-kutató, aki megtalálta az eredeti térképeket, és több mint száz évvel a békediktátumok és Magyarország szétszakítása után Franciaországban egy konferencián bemutatta az eddig nem ismert dokumentumokat. Jeney János szerint egyáltalán nem bizonyított tény, hogy Teleki öngyilkos lett.
Egyedül volt a halálakor. A 2019-ben nyilvánosságra hozott búcsúlevele teljes mértékben ellentmond az élete során végzett munkájának. Teleki magyar hazafi volt, aki életét a magyar hazáért és a magyar cserkészetért adta
– fogalmaz Jeney János.
Gróf Teleki Pál 1879-ben született mindenszentek napján. Míg legtöbben politikusként ismerik, valójában egy kiváló tudós volt. Földrajztudós és térképész, az első olyan térkép szerkesztője és kitalálója, amelyiken a népesség anyanyelvét és a népsűrűséget egyszerre ábrázolták. Teleki tanulmányait a Budapesti Egyetem Állam- és Jogtudományi karán kezdte. A tanulmányai során végig földrajzi előadásokat is hallgatott. Egyetemi évei során teljesen egyértelművé vált, hogy a földrajz jobban érdekli, mint a jog. Rendszeresen publikált a Földrajzi Közleményekben és előadásokat tartott a Magyar Földrajzi Társaságban. 1901-ben szerezte meg jogi diplomáját, majd az ezt követő évben beiratkozott a Magyaróvári Magyar Gazdasági Királyi Akadémiára, amely a mai napig Magyarország legrégebbi mezőgazdasági szakképző intézménye. Ugyanerre az akadémiára járt gróf Bethlen István is, akivel később is folyamatosan együtt dolgoztak. Végül 1903-ban kapta meg az államtudományok doktora címet. Annak ellenére, hogy az államtudományok doktora volt, továbbra is a földrajz kötötte le érdeklődését. Már 1902-ben Lóczy Lajos földrajzi tanszékén lett gyakornok, majd folyamatosan járt tanulmányutakra. Több alkalommal járt Nyugat-Európában, de 1907-ben járt Szudánban. 1909–1913 között a Magyar Földrajzi Intézet tudományos igazgatója, majd 1910–23 között a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. Ebben a minőségében kísérte el Cholnoky Jenőt a transzkontinentális expedícióra 1912-ben. Tudományos pálya mellett folytatott politikai tevékenységet is, ugyanis 1905-ben választották meg első alkalommal képviselőnek a nagysomkúti választókerületben, és egészen 1910-ig képviselő volt.
Teleki mint nemzetközileg elismert földrajztudós
1911-ben Teleki elkészítette az Atlasz Japán szigetek cartographiájának történetéhez című munkáját, amely a következő évben magas francia elismerésben részesült. Ez volt az első megjelenése a nemzetközi porondon. Úgyszintén 1912-ben részt vett az Amerikai Földrajzi Társaság által szervezett Transzkontinentális expedíción, amelyen megismerte azon földrajtudósok nagy részét, akik később, a trianoni békediktátum aláírását megelőzően a győztes hatalmaknak dolgoztak. Teleki úgy gondolta, hogy a tudományos kapcsolatait is a haza megmentése érdekében kell bevetnie, ezért mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar álláspont eljusson azon nyugati hatalmakhoz, amelyek Magyarország felett készültek ítélkezni. Eleinte mások által készített térképeket juttatott el, de egyiket sem tartotta minden szempontból kielégítőnek. Nagyon hiányolta a népsűrűség bemutatását, ugyanis tisztában volt azzal, hogy az olyan térképek, amelyeken nem ábrázolják a népsűrűséget, a ritkán lakott területeket felülreprezentálják, míg a sűrűn lakott területeket alulreprezentálják. Ez a Kárpát-medencében azt jelentette, hogy Erdélyben a románok lettek volna felülreprezentálva, míg a Felvidéken a szlovákok, ha a térképen nem mutatja a népsűrűséget. A Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly által készített térképsorozat valóban mutatta a népességszámot, amelyből levezethető a népsűrűség, de túl nagy volt ahhoz, hogy az ország egészét át lehessen látni, ugyanis 54 lapon ábrázolta a Magyar Királyság területét. Teleki célja az, hogy az ország teljes területét egy lapon ábrázolja. Fontos volt továbbá, hogy az ábrázolásos módszer ne legyen annyira bonyolult, hogy az olvasás sok időt vegyen igénybe, ugyanis Teleki tisztában volt azzal, hogy egy békekonferencián nem lesz sok idő arra, hogy az ott összegyűltek sokáig értelmezzék a térképet. A bonyolult és időigényes értelmezést igénylő térképeket odaadta előre a nyugati delegációknak abban a reményben, hogy ők ezt elemzik, és az abból levont tanulságot alkalmazzák a béketárgyalásokon. Ebben Teleki tévedett, ugyanakkor az látszik, hogy fel akart készülni arra az esetre is, ha meghívják a magyar delegációt a tárgyalásokra, és arra is, ha nem hívják meg és a győztesek egymás között vitatják meg Magyarország sorsát. Végül tudjuk, hogy az utóbbi eset történt meg, és a magyar békedelegációt már csak akkor hívták meg, amikor megvolt az ítélet. Teleki nemzetközileg elismert földrajztudósként ekkor nemcsak nyugat felé nézett, hanem Kelet felé is orientálódott. Mint a Turáni Társaság elnöke, 1918-ben ő állította össze a Lénárd Jenő által vezetett Kis-Ázsia expedíció tagjainak névsorát, igaz, ő maga nem vett részt rajta.
A népsűrűség és az anyanyelv bemutatása egy térképen
1918-ben Európán végigsöpört a spanyolnátha. Ez a betegség Telekit sem kerülte el, de az életét megkímélte. Ekkor az erdélyi Pribékfalvára vonult vissza és ott dolgozott tovább a haza megmentésén. Ekkor alkotta meg azt a koncepciót, hogy egy négyzetmilliméter színezett terület a térképen jelentsen száz lakost, a terület színe pedig az ábrázolt lakosság nemzetiségét. Tekintettel arra, hogy a népszámlálás az anyanyelvre kérdezett rá, valójában ezt az adatot ábrázolta a térkép, de ez abban az időben lényegében megegyezett a nemzetiséggel. A térképen a magyarokat vörös színnel ábrázolta. A térkép két példányát még a béke megkötése előtt átadta az amerikaiaknak Genfben, majd egy további példányt személyesen elküldött az amerikai delegáció vezetőjének, Isaiah Bowmannak a szállodai szobájába. Egy további példányt elküldött az angoloknak. Végül Apponyi Albert 1920. január 16-án, a párizsi külügyminisztérium dísztermében elmondott híres beszéde alkalmával bemutatta ezt a térképet a békeküldöttség előtt, igaz, ekkor már megvolt a döntés. Miután a magyar népességet vörössel ábrázolta, ekkor elnevezték vörös térképnek Teleki alkotását. Valójában gúnynak szánták, mégis rajta maradt ez az elnevezés. Én pontosan ezért nem szeretem használni ezt a kifejezést.
Teleki Pál a trianoni békediktátum után
Teleki gróf a trianoni békediktátum aláírása után, 1920. július 25. és 1921. április 14. között töltötte első miniszterelnöki ciklusát. Ebben az időszakban történt meg a trianoni békediktátum magyarországi ratifikációja. Miniszterelnöksége után a felsőházban tevékenykedett, miközben folytatta a tudományos tevékenységét. A külföldi földrajztudósokkal kapcsolatban maradt és folyamatosan leveleztek. 1921 augusztusában Amerikába utazott, ahol Magyarországról tartott előadásokat. Ezekben bemutatta Magyarország népességét, földrajzát, gazdaságát és a helyét az európai történelemben. Ezen előadások szövege 1923-ban megjelent New York-ban. A megjelenést számos dicsérettel támogatta meg az amerikai földrajztudós, Lawrence Martin, aki leírta az előszóban, hogy az első világháborút lezáró béketárgyalások előkészítése során Teleki adta a legobjektívebb és legpontosabb térképeket. Telekit egy nagy hazafinak tartotta, és azt is állította, hogy ha nem lett volna Teleki Trianonban, még ennél is rosszabb lett volna az ország sorsa. Teleki ezt követően is kapcsolatban maradt a külföldi tudósokkal, és 1925-ben részt vett a népszövetség által létrehozott Moszul-bizottság munkájában, amely a török–iraki határt mérte fel. 1937-től 1938-ig a felsőház tagja volt, majd ezt követően ismét az alsóházban lett képviselő.
A magyarországi cserkészet élén
1922-ben vitéz nagybányai Horthy Miklós kinevezte Magyarország főcserkészévé. Bár a következő évben egészségi állapotára hivatkozva lemondott erről a tisztségről, ezt követően mint tiszteletbeli főcserkész rendszeresen részt vett a cserkésztáborokban. 1933-ban a negyedik cserkész-világdzsemborit az ő irányításával Gödöllőn rendezték meg 1933-ban. Ekkor találkozott Robert Baden-Powellel, a nemzetközi cserkészmozgalom alapítójával.
Második miniszterelnöksége
1938-ban Teleki volt az első bécsi döntést megelőző tárgyalódelegáció egyik vezetője. Míg Teleki meggyőzött angolbarát volt, addig az akkori miniszterelnök, Imrédy Béla inkább a tengelyhatalmak felé fordult. Ugyanakkor egy dologban egyetértettek: a trianoni döntés igazságtalanságában. 1939. február 16-án Horthy kinevezte miniszterelnöknek, így Kárpátalja 1939. március 15-ei visszafoglalásakor és Észak-Erdély 1940 szeptemberében történt visszafoglaláskor ő volt Magyarország miniszterelnöke. Teleki indította el az országos Nép- és Családvédelmi Alapot, amely a nagycsaládos falusi nincsteleneket volt hivatott támogatni. 1939 szeptemberében az ő vezetésével a magyar kormány megtagadta a németek azon kérését, hogy használhassa a német hadsereg a magyar vasútvonalakat. 1940 novemberében Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, amely nagyon leszűkítette Teleki kormányának a mozgásterét. Eközben születtek tervek, hogy szükség esetén Amerikából hozna létre egy árnyékkormányt. 1940. december 12-én Magyarország és Jugoszlávia aláírták a magyar–jugoszláv örökbarátsági szerződést. Miután Jugoszláviában történt egy egyértelműen németellenes katonai puccs, Németország meg akarta támadni Jugoszláviát. Teleki ragaszkodott a szerződéshez. 1941. április 2-án londoni nagykövete arról tájékoztatta Telekit, hogy Jugoszlávia megtámadása esetén angol hadüzenetre számíthat Magyarország.
Halála
Teleki utoljára élve 1941. április 2-án látták. Másnap holtan találták a Sándor-palotában. Fejlövés végzett vele. A hivatalos álláspont szerint öngyilkos lett, de jelenleg információ szerint senki nem volt jelen a halála időpontjában. Azt sem lehet tudni, hogy április 2-án vagy 3-án állt-e be a halál; annyit tudni, hogy a halálát április 3-án állapították meg. A 2019-ben nyilvánosságra hozott búcsúlevele teljes mértékben ellentmond az élete során végzett munkájának. Teleki magyar hazafi volt, aki életét a magyar hazáért és a magyar cserkészetért adta. Erről tanúskodik síremléke, amelyre a búcsúlevél alapján még a nevét sem akarta, hogy felvéssék. A búcsúlevelében írt „legpocsékabb nemzet” kifejezés sem Telekire volt jellemző. Teleki Pál a Gödöllő mellett található máriabesnyői temetőben nyugszik.
A sírja ma is látogatható. Első köztéri szobrát a negyedik cserkészdzsembori helyszínén, Gödöllőn állították fel. Sajnos ma Gödöllőn kívül csak Balatonbogláron és Krakkóban áll szobra, a magyar fővárosban a mai napig nem állítottak emléket Magyarország ismert földrajztudósának, térképészének, kétszeres miniszterelnökének.
Etel
2023-04-10 at 13:38
Nem tudjuk miként halt meg az allamtudomanyok doktora, nemzetközi jelentőségű földrajztudós, csak azt tudjuk és azt már jól tudjuk, hogy hozzá hasonló tudós miniszterelnöke azóta sem volt Magyarországnak. Hozzá képest senkik vezették az országot, hogy ez fel ne tűnjön, ezért foglalkoztak, ha már muszáj, a halála körülményeivel, és nem a munkásságával.
Még a sírja is olyan szerény, nem hasonlítható az őt időben követők kolosszusaval.
Medvebéla
2023-04-08 at 12:43
Szerintem az a vadkan öllte meg, amelyik Szt Imre herceget, Zrínyi Miklóst, Széchenyit, Teleki Lászlót is ! A vadkaniknagyon hosszú életüüek, ahogy az összeesküvéselméletek is…
Q
2023-04-05 at 16:12
Cáfolják Teleki Pál öngyilkosságát
Több családtagja is öngyilkos lett, a szakértők szerint azonban Teleki Pál nem olyan személyiség volt, aki erre képes lett volna. A holttestére 75 évvel ezelőtt, április 3-án bukkantak rá, és bár a körülményekről máig tartó heves vita folyik, abban mindenki egyetért, hogy halála tette őt halhatatlanná.
https://www.delmagyar.hu/orszag-vilag/2016/04/cafoljak-teleki-pal-ongyilkossagat
Q
2023-04-05 at 16:09
Teleki Pál nem lett öngyilkos.
Cáfolják Teleki Pál öngyilkosságát
Kényszerítették az írásra
Dr. Lépold Józsefné igazságügyi pszichografológust Nyári Gábor, A Sándor-palotától a ravatalig című könyvének megírásakor kérte fel arra, elemezze ki Teleki Pál búcsúlevelét. A szakember az alábbi választ adta: „…Higgadtan próbált védekezni, taktikázni, időt akart nyerni. Számított arra, hogy az életére törnek, vigyázott! Kényszerítették az írásra. Kemény ember, kézírása alapján rendíthetetlen nyugalom van betűiben, ezek olvashatók. […] Határozottan állítom, hogy Teleki nem lett öngyilkos!”
—
Több családtagja is öngyilkos lett, a szakértők szerint azonban Teleki Pál nem olyan személyiség volt, aki erre képes lett volna. A holttestére 75 évvel ezelőtt, április 3-án bukkantak rá, és bár a körülményekről máig tartó heves vita folyik, abban mindenki egyetért, hogy halála tette őt halhatatlanná.
„Öngyilkosságával az volt a célja, hogy magát és népét felmentse a Jugoszlávia elleni német támadásért viselt felelősség alól. Áldozata tisztára mosta nevét a történelem előtt. De a német seregeket nem tudta megállítani, és a történtek következményeit sem volt képes elhárítani.”
Így emlékezett meg az 1941. április 3-án meghalt magyar miniszterelnökről, gróf Teleki Pálról Sir Winston Churchill. Teleki minden kétséget kizáróan azon kevés magyar politikus közé tartozik, aki nemcsak a hazai, de a külföldi politikusok és társadalmak számára is példaként szolgálhat. De mi vezetett a halálához?
Az elhíresült búcsúlevél
Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.
Tudta, hogy életveszélyben van
– Alig 10 éves voltam azon a csütörtök reggelen, amikor kiderült, hogy Teleki Pál meghalt. Minden nagyon zűrös volt, csak arra emlékszem, hogy a szüleim a konyhában tanácskoznak, hogy most mi lesz. Édesanyám arcán a gondterheltség látszott, és akkor feltett kérdése máig a fülembe cseng: „Hol lehetünk ezután biztonságban?” – mesélte olvasónk, Gomb Mihály.
Nyári Gábor történész úgy fogalmaz, hogy Teleki Pál elsősorban tudósember volt, és csak másodsorban politikus. Bár 1920-ban már a szegedi ellenkormány külügyminisztere, majd a Magyar Királyság 26. miniszterelnöke lett, az 1939-es második miniszterelnökséget már nem akarta elvállalni.
Teleki aggódó szemekkel tekintett a jövőbe. Forrás: Wikipédia
Teleki aggódó szemekkel tekintett a jövőbe. Forrás: Wikipédia
A történész szerint ennek egyik oka, hogy Teleki pontosan látta, milyen veszélyek fenyegetik Magyarországot abban az esetben, ha engedne a politika a náci Németország nyomásának. Éppen ezért ezt minden formában elutasította, emiatt azonban a németek szemében közellenséggé vált.
– Konkrét bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a német vezérkari főnök már 1940 tavaszán Magyarország megszállásán gondolkodott, a legfőbb problémának pedig több német politikus, hírszerző és diplomata Teleki Pált látta. Mint például Otto Braun, Hitler egyik bizalmasa írta, a magyar miniszterelnököt valahogy el kellene távolítani a helyéről – mondja Nyári Gábor.
A szakemberek szerint mindezzel Teleki is tisztában volt, éppen ezért a mindennapokban a rendkívüli óvatosság jellemezte.
Félt a revízió következményeitől
A bécsi döntésekkel a náci Németország igyekezett kielégíteni a magyarok területi követeléseit. Nyári Gábor szerint azonban Teleki Pál nem értett egyet a döntőbíráskodással, és csak azért írta alá az erről szóló megállapodásokat, mert a Minisztertanács erre utasította.
– Már ekkor azt jósolta, hogy ez a döntés nem lesz hosszú távú, a területeket ugyanis a németektől és az olaszoktól kaptuk. Ha választhatott volna a nemzet függetlensége és a revízió között, akkor egyértelműen az előbbi mellett tette volna le a voksát – magyarázza a történész.
Ezt igazolja az is, hogy Teleki nem sokkal halála előtt a Parlamentben azt mondtaDessewffy Gyula politikus-újságírónak: „Rossz úton vagyunk. Másodszor is tévúton járunk. A németek elvesztik a háborút, utána teljes összeomlásuk következik. És akkor orosz megszállás alá kerülünk, de ez sem fog örökké tartani, a bolsevizmus is összeomlik, mert embertelen és az emberi természettel ellentétes gondolat”.
Feladta a küzdelmet?
A szakemberek szerint Teleki Pál politikai hitvallása és ténykedése ugyan nagyban közrejátszhatott abban, hogy merényletet kövessenek el ellene, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a miniszterelnöknek saját lelkiismeretének tisztaságával és a hazaszeretetével is el kellett számolnia önmaga és az egész világ előtt.
Külpolitikája és a kormány mozgásterének végzetes szűkülését jelentette, hogy 1940. november 20-án a magyar kormány csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, elismerve a fasiszta Olaszország és a náci Németország európai hegemóniáját. Kényszerítették az írásra
Dr. Lépold Józsefné igazságügyi pszichografológust Nyári Gábor, A Sándor-palotától a ravatalig című könyvének megírásakor kérte fel arra, elemezze ki Teleki Pál búcsúlevelét. A szakember az alábbi választ adta: „…Higgadtan próbált védekezni, taktikázni, időt akart nyerni. Számított arra, hogy az életére törnek, vigyázott! Kényszerítették az írásra. Kemény ember, kézírása alapján rendíthetetlen nyugalom van betűiben, ezek olvashatók. […] Határozottan állítom, hogy Teleki nem lett öngyilkos!”
Nem sokkal később, december 12-én Belgrádban örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Miután a berlini vezetés bejelentette igényét arra, hogy német csapatok Magyarországon áthaladhassanak, Teleki tartani akarta magát a barátsági szerződéshez, Németország ellenében.
A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján, 1941. április 3-án reggel Telekit holtan találták a Sándor-palotában lévő lakosztályában.
Elkeseredett lépés lehetett
– Képzeljük csak el, hogy egy olyan erő ellen kell valakinek küzdenie, ami ellen szinte lehetetlen. Egy ilyen harc előbb-utóbb felőrli az embert, aki vagy behódol, vagy végső elkeseredésében meghozza a végső döntést – magyarázza Nyári Gábor. A történész szerint ha valóban öngyilkosság történt, akkor az azért következhetett be, mert politikai értelemben véve elfogyott körülötte a levegő, ő maga pedig nem volt hajlandó katasztrófába vezetni az országot.
– Azt sem szabad elfelejteni, hogy Teleki Pál családjában már történtek öngyilkosságok, ráadásul neki is csendes, szomorkás, magába forduló természete volt. Ettől függetlenül többször is határozottan kijelentette, nem lesz öngyilkos, amit az is erősít, hogy mélyen hívő, keresztény ember volt. Márpedig az egyház szerint aki önkezűleg vet véget az életének, nem részesülhet egyházi temetésben – hangsúlyozza a történész.
Vagyis ha Teleki Pál halálát valóban öngyilkosság okozta, a ravaszt egy végletekig elkeseredett, de határozott, az elveihez ragaszkodó ember húzhatta meg.
Megfejtésre váró rejtély
Az azt követő felfordulás valóban nagy volt: április 3-án reggel csak annyit közöltek a hírek, hogy Teleki Pál tragikus hirtelenséggel elhunyt, ezt azonban a közvélemény nem hitte el, hazugságnak gondolták.
– Senki nem hitte el, hogy véletlenről van szó. Az MTI később beszámolt arról, hogy öngyilkosság történt, a lapokba pedig bekerült az erről szóló orvosi jelentés is, ettől azonban csak tovább nőtt a feszültség – magyarázza Nyári Gábor. A történész szerint ugyanis egy olyan orvos vizsgálta meg a körülményeket, akinek nem ez volt a szakterülete, a rendőrség emberét pedig egyszerűen nem engedték a helyszínre.
– Mindez nem azt jelenti, hogy Teleki Pált valóban meggyilkolták, ugyanakkor jelen pillanatban ennek ellenkezőjét sem lehet egyértelműen megállapítani. Az ő halála a magyar történelem egyik legnagyobb rejtélye, amit mindenképpen ki kellene kutatni – véli a történész.
Q
2023-04-05 at 16:06
Orientál2023-04-05 at 13:52
Az 1.VH és a 2.VH és a 3. is ugyanannak a hatalomnak a mesterkedése, lásd
Trianon előzményei: Kik a barátaink, kik az ellenségeink? – Dr.Raffay Ernő
Orientál
2023-04-05 at 13:52
I. világháború a tatárjárás és a törökdúlás folytatása volt. Amit a trianoni diktátum pecsételt meg. Ezek mögött a nyugati sunyi elvtársakat kell keresnünk ,mint ahogy Lenint a német elvtársak úgy Trockijt az angol elvtársak küldték az oroszoknak.
ViAM
2023-04-05 at 08:39
Királytigris
2023-04-04 at 18:38
Az általad felvetettekkel kapcsolatban összeolvastam minden kordokumentumot, a megítélésünk eltérő, de most már annyi bajunk legyen. Nyugodjanak békében!
(Egyébként a két nő – szokás szerint – egymással rivalizált.)
Királytigris
2023-04-04 at 18:50
moliere2023-04-04 at 00:28!
Utólag könnyű okosnak lenni! A revizió csak a németek oldalán volt lehetséges. Ez részben sikerült is, ráadásul békésen!
Németeket akkor megtámadni, modjuk azzal érne fel, ha most megtámadnánk a NATO-t vagy Oroszországot, vagy Kínát. Egyszóval, hülyeség!
Királytigris
2023-04-04 at 18:38
ViAM2023-04-04 at 08:44!
Sajnos a Kormányzóhelyettes felesége erősen elfogult a németekkel szemben, mivel férje tragikus repülőbalesetét is a németek nyakába akarta varrni. Sajnos a gép kedvezőtlen repülőtulajdonsága, és a kormányzóhelyettes repüléstechnikai hibája okozta a végzetes balesetet, amit a feleség nem akart elismerni.
Királytigris
2023-04-04 at 18:34
khm2023-04-04 at 06:55!
A Teleki vulkán Teleki Sámuelről lett elnevezve.
Welszibard
2023-04-04 at 09:40
Gróf Teleki Pál unokája, a neves etológus tudományos kutató Teleki Géza 2011-ben az USÁ-ból visszatért Magyarországra. Többször nyilatkozott támogatóan interjúiban az Orbán kormány mellett. Jelen volt Teleki Pál szobrának a felavatásakor is, amit az ellenzék hangos lármája és óbégatása kisért.
2013-ban Kisorosziban telepedett le amerikai feleségével és kamasz fiával. Sajnos, nem sokáig élvezhette a Dunakanyar csodálatos szépségét. 2014 januárjában elhúnyt. Özvegye, fia máig Kisorosziban él. A Telekiek igaz magyar hazafiak voltak, a lengyelek is tisztelik, Krakkóban is szobrot emeltek Teleki Pálnak.
ViAM
2023-04-04 at 08:44
Egykori atyai jóbarátom – nyugodjék békében -, aki közelről ismerte a Horthy-családot, többi között együtt síelt Edelsheim-Gyulai Ilonával, nagyon sok ismeretet szerzett be. A lényeg: Teleki Pál nem lett öngyilkos, és a törékeny, gyenge egészséggel bírt embert még nagy kéjjel meg is alázták, az ellenkezőjét íratva vele szeretett nemzetéről, mint amit egész életében vallott.
khm
2023-04-04 at 06:55
Afrikában kevés idegen név maradt. A Teleki vulkán,még mindig az Ő nevét viseli.
johnsmith
2023-04-04 at 06:24
https://www.vatera.hu/grof-teleki-pal-halala-1941-apr-3-becs-1983-3257381507.html
Ha ezt a könyvet elolvasod, egy pillanatra sem gondolod, hogy az öngyilkosság megáll. Rendőrség nem tud ilyen széles körű és mélyreható nyomozást végezni, amit ez a könyv feltár és amit Mindszenty hercegprímás titkára elvégzett Gróf Teleki Pál halálával kapcsolatban. Stoffán György pedig 1989-ben személyesen beszélt a gyilkosával Németországban, aki bevallotta neki a gyilkosság tényét, de mikor megölte, nem tudta kivel végez. Egy német tiszt parancsára tette (Hirmer?), aki berepült vele Magyarországra erre a gyilkosságra. Másnap hogy ezt elmondta, meghalt a szociális otthonban Vörösvári István, a gyilkosa.Tudom, összeesküvés elmélet, de igaz!
moliere
2023-04-04 at 00:34
Teleki “felhasználása” nem volt túl erkölcsös Horthy részéről, mert már az első miniszterelnöksége idején kiderült, hogy alkalmatlan, az egészsége miatt. Majdnem öngyilkos lett…
De annyira angolbarát volt, hogy személyében vele tudták leghatékonyabban ellensúlyozni a briteknél a német orientációt, a náci nyomásra hozott törvényeket, a revíziós politikát és a fegyverkezést.
A háború elején a korábbihoz hasonló miniszterelnökökkel sokkal gyorsabban és jóvátehetetlenebbül sodródtunk volna háborúba. Sajnos ezek a kissé egzaltált politikuskarakterek túl nagy szerepet játszottak a magyar történelemben. De amikor meg hűvös józansággal vezették az országot, akkor meg nem ritkán megvezették. Lásd kiegyezés.
moliere
2023-04-04 at 00:28
Most már tisztán látom: inkább meg kellett volna támadnunk a németeket 1939-ben. A zsidókat sosem szabadott volna bántani, a Numerus Clausus volt a legnagyobb hiba, mert azt nem lehet a németekre fogni.
A háború alatt a magyar népesség valahogy csak kibírta volna az idegen uralmat, más is kibírta. Lehet legendázni, hogy “kiirtottak volna minket”, de ez hülyeség. Munkaerő-ínségben szenvedtek a németek, és nagyon kellett a magyar termény is nekik. Idejük meg nem lett volna rá, hogy itt totálban rendezkedjenek bárki javára. És valljuk be, a románoknak és a horvátoknak, szlovákoknak is kisebb bajuk nagyobb volt annál, hogy még magyarokat is uraljanak. Talán még kevesebb áldozata lett volna a megszállásnak, mint a Don-kanyarnak, ahová így valószínűleg nem vittek volna magyar katonát. Mindeközben aljas szipirtyóként kellett volna előkészíteni a szövetségeseknél a háború utáni “rendezést”, magyarán mindenki más besározását a környéken, konkrétan a holokauszttal, a nácibarátsággal, háborús felelősséggel. Nem lett volna nagy művészet, horvát, román, szlovák tekintetben.
Talán az lett volna a legnagyobb problémánk, hogy hogyan töltsük fel a háború utáni évtizedekben a visszatért kárpáti területeinket, amelyeket megfosztottak volna az ellenséges lakosságtól, mintegy öt-hétmillió szlovák, román, esetleg horvát lakostól. Nagy divat volt ez akkoriban, győztesnek nyilvánítva, háborús áldozatként ennek akár haszonélvezői is lehettünk volna. Szép nagy országunk lenne. Olyasmi, hogy göncárpád, demszkigábor, petőiván, vagy éppen szászjános, ilyesmi nem történne velünk manapság.
Még ha kommunizmus is lett volna, is megérte volna. De lehet, hogy csak finlandizáció lett volna.
Meg kellett volna támadni a Harmadik Birodalmat, bassza meg.
Németh
2023-04-03 at 22:33
Az édesapám így mesélte el nekünk: Teleki miniszterelnök halála előtt beszélt a rádióban elmondta a nyomást az országon és főleg rajta és a kormányon. EZZEL zárta a beszédét” katolikus ember vagyok, szeretem és védem a hazámat, meggyóntam, megáldoztam és várom a sorsom beteljesedését. Isten kezébe ajánlom lelkemet és nemzetemet.”
Apám sohasem hitte el az öngyilkosságot! Mélyen tisztelte és szerette Teleki Pált. Telekit meggyilkolták a németek “magyar” árulók segítségével.? Igaz és nagyon tehetséges és becsületes jó magyar volt. Isten áldja meg és imádkozzon értünk, hogy mi is kitartsunk az igazság és Jézus Krisztus mellett!!!
Királytigris
2023-04-03 at 21:43
Egy biztos, hogy Teleki a revizió eltökélt híve volt. Ezért látszólag érthetetlen, hogy búcsúlevelében hullarablóknak nevezte a nemzetet, hiszen a Bácskába való bevonulása a Magyar Királyi Honvédségnek a Trianonban elszakított terület visszaszerzése volt, amire Teleki Trianon után mindig is törekedett, még akkor is, ha Jugoszláviával megnemtámadási szerződést írtak alá. Egyébként a bevonulás úgy volt időzítve, hogy a bevonulás időpontjában Jugoszlávia már szétesett, ergo már nem létezett. Ebből az következik, hogy a szerződés már okafogyottá vált, és így Szerbiába vonultunk be.
Azt is olvastam róla, hogy depressziós volt. Az is közismert, hogy minden öngyilkos depressziós. Tehát az akkori felfokozott éles helyzetet nem tudta kezelni, és önkezével vetett véget az életének.