Egész Európa számára, de különösen a térségünk számára egyedülálló lehetőség, hogy olyan amerikai kormányzat alakul az USA-ban, amely nem kizárólag a helyi elmebetegekkel és főállású hazaárulókkal tart kapcsolatot errefelé.
Közép-Európa nem egy nagy valami, de egy nagy valami határán fekszik, de ez a nagy valami már rég nem Nyugat-Európa, hanem Oroszország. Régen hatalmas háborúkat rendeztek itt, de ez nem történelmi szükségszerűség, az oroszokkal talán akár meg is lehetne egyezni. Ráadásul itt országok és stabil államok vannak (mínusz Románia és Ukrajna) és nem törzsek, meg vallási szélsőségesek, szóval nem egy Közel-Kelet, tehát vannak entitások akik egymással és a nagyhatalmakkal tartósan meg tudnak egyezni.
Függetlenül minden eddig gátlástalanul érvényesített amerikai politikai és gazdasági részérdektől, az USA eminens érdeke, hogy Európa stabil legyen. A közép-európai államok stabilak (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia), abban az értelemben mindenképpen, hogy az államalkotó nemzetek nincsenek olyan látványosan demográfiailag és lelkileg összeomlóban, mint mondjuk a németek, angolok, franciák. Ez nem a katonai, gazdasági erőről szól, hanem arról, hogy az aktuális kormányok képesek-e adekvát választ adni a rövid távú és nyilvánvalóan pusztulással fenyegető kihívásokra.
Orbán Viktor történelmi tette jelenleg az, hogy képes volt legalább egy nyugati vezetőnek elmagyarázni a régiónk geopolitikai viszonyait. Putyinnak és Erdogánnak nyilván nem kellett, velük csak emberi hangon és az ő nyelvükön kellett beszélni, és így hitelességet szerezni. Jellemző, hogy ez a vezető a teljesen politikán kívüli közegből érkező Trump, aki felfogta, hogy az a külügyminisztériumi apparátus, amellyel egyébként első elnöksége idején is volt baja rendesen, nem akar valódi általános megoldásokat, csak a részérdekek között egyensúlyozgat, attól függően, hogy ki fizet éppen a legtöbbet.
Persze nem szabad ezt a lehetőséget túlbecsülni, de Trump be akar vonulni a történelembe és az átfogó megoldások híve, ezt első elnöksége külpolitikai sikereiből tudhatjuk. Az orosz-ukrán háború jelenleg a legegyszerűbb válsága a bolygónak, vannak a térfelüket szinte teljesen uraló tárgyalófelek és mindketten tudnak adni rengeteg mindent a másiknak a jóakaratuk jeléül. Trump hatalomba lépésével az elnöki hatalom visszakerül az elnökhöz, hiszen nyilvánvaló, hogy az elmúlt években a Fehér Ház útvesztőiben ismeretlen emberek (esetleg az elnök felesége) hozták meg a döntéseket. Tárgyalóképes elnöke lesz Amerikának, aki élvezi is ezeket a helyzeteket, pontosan úgy, ahogy Orbán Viktor. És megoldásokat akar, hogy Amerikára koncentrálhasson.
A miniszterelnök most talán többet fordíthat Magyarország és Közép-Európa sorsán, mint bármikor, sőt talán Trianon óta a legjelentősebb rendezkedésre is van esély. Ez persze nekünk nem területi nyereséget hoz, hanem “csak” békét és kiszámíthatóságot, illetve a brüsszeli birodalmi törekvések elleni védelmet ad. Sem az EU, sem a jelenlegi NATO nem szolgálja igazán a térségünk érdekeit. Ez sok szempontból a távozó amerikai kormányzat bűne, már az is hatalmas megkönnyebbülés lesz, hogyha ezeket az ostobaságokat nem erőltetik tovább.
Orbán Viktor láthatólag építi a kapcsolatokat Trump főembereivel, környezetével is, ami további hatalmas távlatokat nyithat meg a számunkra. Soha nem voltunk ennyire közel egyetlen minket legalábbis részben irányító birodalmi vezetéshez sem a Monarchia óta. Reméljük a legjobbakat, az ezzel járó “veszélyeken” meg vergődjön az ellenzéki sajtó.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS