Egy nappal azután, hogy a bírók küldöttgyűlése azonnali távozásra szólította fel az Országos Bírói Tanácsot (OBT), szerdán a törvényszékek és ítélőtáblák elnökei is kiadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben az OBT tagjait arra kérik, mondjanak le. Úgy tűnik, végleg elfogyott a levegő az ellenzéki pártként viselkedő, a kormányt itthon és külföldön is politikai szlogenekkel támadó OBT körül.
A magyarországi törvényszékek és ítélőtáblák elnökei szerda délután adtak ki közleményt, amely szerint csatlakoznak a bírói kar keddi döntéséhez, és felszólítják
a Magyarország Alaptörvényének szellemétől visszafordíthatatlanul eltávolodott Országos Bírói Tanács megmaradt tagjait, hogy lemondásukkal nyissák meg az utat a modern bíróság kiteljesedése előtt annak érdekében, hogy a hazai ítélkezés továbbra is nyugodt körülmények között, pártatlanul, függetlenül és eredményesen álljon a közjó szolgálatában.
A PestiSrácok.hu kedden megírta: bírói küldöttértekezletet tartottak, hogy megválasszák az OBT póttagjait, mert a januárban megválasztott 15 tag és 14 póttag közül az elmúlt hónapokban – tiltakozásul a testület ámokfutása ellen – 17-en lemondtak, így az OBT működésképtelenné vált. Ám végül a póttagválasztás helyett a küldöttek többsége lemondásra szólította fel az OBT-t, és kimondta: a testület tevékenységéhez, működéséhez a jövőben semmilyen módon nem járulnak hozzá, azt nem támogatják. A bírói küldöttértekezlet úgy döntött:
- nem hajlandók sem tagként, sem póttagként a jelenlegi OBT-ben szerepet vállalni;
- nem küldenek, illetve választanak egyetlen további tagot, illetve póttagot sem a jelenlegi OBT-be;
- felszólítják az OBT választott tagjait, hogy mondjanak le, és lemondásukkal tegyék lehetővé egy eredményes tagválasztó értekezlet összehívását.
Úgy tűnik, ezzel véget érhet az az ámokfutás, amit néhány, ellenzéki aktivistaként tevékenykedő bírónak „köszönhetően” az OBT folytatott az elmúlt időszakban. Mint arról többször hírt adtunk, a bírók érdekképviseleti fóruma az utóbbi időszakban kőkemény politikai támadásokat intézett a magyar kormány ellen, és gyakorlatilag úgy viselkedett, mint egy ellenzéki párt. A tanácsot soros elnökként Szabó Sándor vezeti, de a korábbi elnöknek, Hilbert Editnek, illetve tagként Darák Péter kúriai elnöknek is fontos szerepe volt a testület ámokfutásában.
Az ellenzéki álmokat megtestesítő OBT-nek ahhoz is volt képe, hogy a közigazgatási bíróság felállítása miatt az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) beavatkozását kérte, azt hazudva, hogy az Orbán-kormány egy pártbíróság felállítását tervezi. Ezzel a Hilbert–Darák–Szabó nevével fémjelzett tanács egy az egyben beállt az ellenzék és a Soros György bőkezű támogatását élvező nem-kormányzati szervek kórusába, amely kezdetektől fogva ellenzi a magyar igazságügyi hagyományokon nyugvó, független közigazgatási bírósági rendszer feltámasztását.
Bár azzal riogattak, hogy a szervezetet majd bizonyosan fideszes bírókkal és közigazgatási szakemberekkel töltik fel, érdemes megjegyezni, hogy az ítélkezési gyakorlatban súlyos elfogultságot eddig csak a balliberálisok irányában tapasztalhattunk. A bíróságok durva balliberális elhajlásaival a PestiSrácok.hu is többször foglalkozott, például ebben vagy ebben a cikkben. Az utóbbi időszak legdurvább jogtiprását a Darák-féle Kúria követte el, amely a levélszavazatok megsemmisítésével elvett egy mandátumot a Fidesztől. Az Alkotmánybíróság utóbb teljesen törvénytelennek minősítette a Kúria döntését.
Darák Péter OBT-tag, a Kúria elnöke. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az OBT magyarázkodik
A bukás szélén tántorgó OBT kedden úgy reagált: Handó Tünde a hibás mindenért, és egyébként továbbra is működőképesek. Honlapjukon azt írták:
Az Országos Bírói Tanács 11 taggal továbbra is működőképes és a jövőben is folytatja a munkáját.
Emlékeztettek: a küldötteket 2018 júliusában összbírói értekezleteken választották meg a törvényszékek és ítélőtáblák létszámarányos kvóta szerint. „Akkor is pontosan ismert volt a küldöttséget vállaló bírák előtt, hogy kik az OBT jelenlegi tagjai, így érthetetlen, miért vállaltak olyanok küldötti megbízást, akik eleve tudták, hogy nem vállalják a jelöltséget. Az sem érthető, hogyha emellett voltak olyanok, akik ezt vállalták volna, miért nem engedték, hogy a küldöttgyűlés titkos szavazás útján szavazhasson róluk” – magyarázkodtak. Az OBT szerint az sem véletlen, hogy az eredménytelen küldöttgyűlés résztvevőinek majdnem egyharmada az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó elnök, elnökhelyettes vagy kollégiumvezető volt, és az igazgatási vezetők messze többségben voltak az ilyen tisztséget nem viselő bírákhoz képest. Vagyis Handó Tünde a hibás mindenért…
Szabó Sándor, az OBT elnöke. Fotó: vaol.hu
Törvénytelen működés
Az OBT a választási kampány hajrájában kezdte különösen támadni az Orbán-kormány által 2011-ben felállított Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, Handó Tündét, akiről ennek nyomán az ellenzéki lapok sosem mulasztották el megjegyezni, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. A testületnek emiatt több tagja lemondott, a működése pedig így már valószínűleg törvénytelen, mivel a vonatkozó jogszabály pontosan meghatározza, az egyes igazgatási szinteket hány főnek kell képviselnie. Az OBT maradék tagsága folytatta magányos harcát az OBH és a kormány ellen. Ezzel egyelőre azt sikerült elérniük, hogy az ország bírósági vezetői május 29-én kiadtak egy nyílt levelet, amiben azt írják: az OBT tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a magyar bírói kar érdekeit, s ezért felszólították őket, hogy „ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét”.
A Magyar Idők korábban azt is megírta: az OBT korábbi elnökének, Hilbert Editnek különös érdeke fűződhet ahhoz, hogy a testület tovább működjön, a Budapest Környéki Törvényszéket vezető bíró ellen ugyanis fegyelmi eljárás indulna, ha az OBT nem biztosítana neki mentességet, mivel egy belső vizsgálat során kiderült, hogy másodfokú bíróként több, mint egy évig hozzá sem nyúlt az aktáihoz.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS