Pokorni József neve korábban is felbukkant forrásokban, mint nyilas pártszolgálatos, de mivel az ostrom alatt meghalt, nem szerepel népbírósági periratokban, és nem kötötték őt össze a történészek Pokorni Zoltán fideszes politikussal sem, mert nem volt erre utaló adat – így nyilatkozott a Neokohn.hu zsidó közéleti portálnak Pelle János történész a minap kipattant üggyel kapcsolatban.
Rab László újságíró október 18-án megjelent tanulmányából derült ki, hogy Pokorni Zoltán nagyapja az a Pokorni József, aki gyilkosságokban vett részt Budapesten, amikor a nyilasok a második világháború végóráiban bujkáló, illetve kórházban, szeretetotthonban fekvő zsidók után kutattak városszerte. Az ostrom során azonban, 1945 januárjában gerinclövést kapott, és belehalt a sérülésébe, így nem kerülhetett sor a felelősségre vonására (netán az ÁVH-hoz történő átigazolására), amely minden bizonnyal bekövetkezett volna, ha megéri a háború végét. A neve történészi tévedésből kerülhetett fel az áldozatok közé, ahol szerepel az ostrom alatt, nyolcévesen meghalt fia is.
A neve ott van a Turul-emlékművön. Pokorni Zoltán azt csinál vele, amit akar. Egy percig se érezze, hogy viszonyulnia kellene valahogyan ehhez a történethez
– írta a tanulmányt jegyző Rab László, de természetesen ennek ellenére felbukkantak már a Facebookon olyan baloldali megmondóbölcsek, akik elkezdték összemosni a XII. kerületi polgármestert a 17 évvel az ő születése előtt meghalt nagyapja tetteivel. Szintén az ügyet kihasználva kezdték el néhányan követelni a Turul-emlékmű eltávolítását – ezeket a megrögzött szélsőbaloldali figurákat nyilvánvalóan igencsak zavarja a magyar nemzeti jelkép mellett az is, hogy az emlékművön jellemzően az általuk imádott szovjet megszállás áldozatainak nevei sorakoznak.
Pokorni leveteti a nagyapja nevét az emlékműről
Az emlékművön szereplő nevek helytörténeti kutatás eredményei, most azonban felülvizsgálják őket. Pokorni Zoltán a XII. kerület új önkormányzatának alakuló ülésén példaértékűen nézett szembe a tényekkel (itt olvasható), kiemelve, hogy osztja Rab László azon véleményét, miszerint Pokorni József nem méltó rá, hogy a neve az áldozatok között szerepeljen. A polgármester hozzátette: soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve. Felkérte továbbá Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, Kovács Tamást, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, hogy tekintsék át az emlékmű névsorát, és állapítsák meg, szerepelnek-e benne mások is, akik nagy valószínűséggel háborús bűntettet követtek el. Emellett javaslatot várnak a történészektől az emlékművel, annak szimbólumával kapcsolatos ellentmondások feloldására a méltó megemlékezés érdekében.
Katolikus papnak hazudta az Index a nyilas bűnözőt
Pokorni József a legkegyetlenebbnek tartott budai nyilaskülönítmény tagjaként vett részt zsidók megkínzásában és meggyilkolásában 1944. december 22-i behívása és 1945. januári halála között. A különítmény vezetője Kun András volt, ő fanatizálta a csapatot, amely a szovjet hadseregtől bekerített Budapesten gyakorlatilag a túlélés, pláne a rablott javakkal elmenekülés esélye nélkül gyilkolászta és fosztogatta a zsidókat. A különös kegyetlenségéről híres osztagvezetőt Kun páter néven emlegették, ugyanis áldozópapnak mondta magát, és reverendát viselt. Valójában egy kiugrott minorita szerzetes volt, akit a nyilasokkal szembeforduló esztergomi érsek, Serédi Jusztinián eltiltott a papi szolgálattól.
Érdekes adalék, hogy erre a Kun Andrásra úgy hivatkozik a „függetlenobjektív” Index, mint „a brutalitásáról a nyilasok között is hírhedt katolikus szerzetespap”-ra. Azt valamiért elmulasztotta megemlíteni a balliberális propagandaportál, hogy csak az érintett hazudta papnak saját magát. Különös, hogy nincsmásikék milyen szavahihetőnek tartanak egy nyilas bűnözőt, ha ezzel hozzájárulhatnak az egyházellenesség feltüzeléséhez.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS