Egy háború csaták sorából áll. Kisebbek, nagyobbak, jelentéktelenek, meghatározóak. Vannak olyanok, amiknek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak, de az utókor majd eldönti, hogy valóban olyan számottevő volt-e, mint amit akkor gondoltak a résztvevők. Ami biztos, hogy tulajdonképpen nemcsak a herszoni csata jelentéktelen, hanem az egész háború is, hiszen az igazi háború a Nyugat és Oroszország között nem Ukrajnában zajlik, hanem a gáztőzsdéken.
Az utóbbi napok felfújt lufija az ukránok herszoni ellentámadása. Vannak csaták, amik meg tudják fordítani a háború végkimenetelét, de ez nem az lesz. Nemcsak azért, mert ez a csata nem több, mint vihar a biliben, hanem ez a háború nem a Dnyeper partján zajlik, hanem a gáztőzsdén. Ez a háború nem Ukrajna és Oroszország között folyik. Részese az egész világ. A vesztes oldalon pedig nemcsak Ukrajnát fogjuk látni, ott lesz a komplett EU is.
A háború első pillanatától kezdve látható, hogy az ukránok csak asszisztálnak az orosz hadműveletekhez. Ha nem lennének a nyugati fegyverszállítmányok, a háborúnak már rég vége lenne, de ezzel is csak a szomorú vég elodázása zajlik.
Hogy az USA miért vesz részt a háborúban, már mindenki számára világos. Hogy az EU miért erőlteti, azt viszont már senki se érti.
Az Európai Unió, mint olyan, megszűnt létezni. Már csak Németország és csatlós államai vannak. Egy az egyben az történik, amit Németország ráerőszakol Európa országaira. Aki nem engedelmeskedik, azt megtorlással fenyegeti. Az úgynevezett „brüsszeli” érdekek azok Németország érdekei. Viszont a németek bebizonyították a történelem során, hogy nem tudnak semmit se normálisan megcsinálni. Csak végletekben tudnak gondolkodni és csak lesarkítva hajlandóak mindent végigvinni. Számukra nincs átmenet. Minden fekete vagy fehér. Nem érdekli őket az sem, hogy teljes mértékben az orosz gáztól függnek. Ad hoc jelleggel bedobnak különböző ötleteket, és elvárják, hogy mindenki vakon kövesse őket. Akár működik a terv, akár nem.
Kitalálták, hogy az atomenergia nem jó, mert a világ másik végén egy földrengés okozta cunami megrongált egy atomerőművet. Ennek örömére lekapcsolták az atomerőműveiket, holott Németországban se a földrengés, se a cunami nem jellemző. A sarkosságra jó példa, hogy nem is gondolkoztak visszavonuláson, és felégettek minden atomenergiás hidat. Úgy zárták be az erőműveket, hogy az utolsó kötelező karbantartásokat már meg se csinálták, így kénytelenek mindent bezárni, nincs visszaút. „B” terv a szélerőművek lettek volna, de mivel annyit, amennyi kell, nem tudtak felépíteni, ezért gondolták, hogy a régi, „bevált” recept szerint építenek belőle nagyobbat. Az átlagosan 120 méteres szélerőmű helyett építettek 250 méter magasat, ami csodák csodájára összedőlt. De volt olyan is, amit vissza kellett bontani, mert gazdaságtalan volt a működése.
Már nagyon úgy tűnik, hogy minden kötél szakad, hiszen végleg összerúgták a port az oroszokkal, és természetesen mindenki mástól is ezt várják. Olcsó orosz gáz helyett vegyen mindenki drága amerikai gázt, és azzal töltse fel a tározóit. Majd adják oda nekik, mert az ő tározókapacitásuk nem fedezik a fogyasztásukat. Ez így működne, azonban, hogy a maradék 26 tagállammal mi lesz, az már őket nem érdekli. Elkezdődött a számháború, amiből nem igazán fogunk jól kijönni. Nem meglepő, hogy a németek megint elszámolták magukat. A kommunikáció terén elég jól állnak, de ez önmagában kevés. Azt próbálják bemagyarázni, hogy a tározóik fel vannak töltve, és megnyerték az oroszokkal szemben vívott energiaháborút. Ezek csak részben igazak, mert a tározóik nincsenek feltöltve, de ha tele is lennének a tározóik, önmagában az is kevés.
Nézzük meg, hogy konkrétan miről van szó!
Mi is az a föld alatti gáztároló? A földgáz tárolására alkalmas leművelt földgáztelepek a termelőhöz és/vagy a kapcsolódó rendszerüzemeltetőhöz való csatlakozást, az ezekre a rendszerekre történő kitárolást és a rendszerekről való földgázbetárolást lehetővé tevő technológiai létesítményekkel. Ezekbe a tárolókba a betárolás április 1. és október 15. között történik. Ezen időn kívül a kitermelés zajlik. Ezek a tározók stratégiai tartalékként funkcionálnak, tehát nem kerülnek teljesen felhasználásra, így fenntartásokkal kell őket kezelni. Ettől függetlenül nézzük a konkrét adatokat, mert szeretnek ezekkel takarózni!
Németország az EU gáztározóinak 23%-ával rendelkezik. Csak összehasonlításként: Franciaországé a tározók 12%-a, míg Magyarországé 6%. Ha Németországot 100-nak vesszük, akkor Franciaország 51, Magyarország 26. Ugyanezek az arányszámok az éves fogyasztásnál úgy néznek ki, hogy Németország 100, Franciaország 47, Magyarország 12. Tehát itt van a fő probléma. A teljes kapacitás és az éves fogyasztás aránya Németországnál 30,5%, Franciaországnál 33%, Magyarországnál 67,5%.
Természetesen, mint mondtam, ezek a számok önmagukban nem jelentenek semmit. Az számít, hogy a honi termelés, illetve a beszállítóktól kapott mennyiség fedezi-e az éves felhasználást. Ez csak pótlás, télen fedezi, nem kielégíti a megnövekedett igényeket. Nem innen megy a kiszolgálás. Az felesleges pénzkidobás lenne. Lehet itt is bűvészkedni a számokkal, hogy visszafogjuk a fogyasztást, de az is kevés. Van egy minimum, ami alá nem lehet lemenni, mert leáll a gazdaság. Tény, hogy a legtöbbet a lakossági fogyasztáson lehet megspórolni, mivel a lakosság a legnagyobb fogyasztó, de ha egy kormánynak van egy csöpp esze, nem azokat szívatja meg, akik hatalomba juttatták, és adott esetben el is tudják onnan távolítani. Ez egy kétélű fegyver, és a németek nagyon bementek abba a bizonyos erdőbe.
Mit tesz mindeközben Oroszország? Elégeti a feleslegessé váló földgázt. Hogyan reagálnak erre az uniós vezetők? Azon sírnak, hogy Oroszország a légkörbe juttat rengeteg szén-dioxidot és kormot, ezzel tovább fokozva a globális felmelegedést! Ahogy elnézem, amíg ilyen vezetőink vannak, addig csak a globális felmelegedésben bízhatunk, hogy annak köszönhetően nem fagyunk meg.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS