Az USA gyakorlatilag megfenyegette Georgiát, de ha mégis “jók lesznek”, csatlakozhatnak az EU-hoz

Joe Biden tanácsadója óva intette a georgiai elnököt attól, hogy segítsen Oroszországnak a szankciók megkerülésében, ezen felül arról is “meggyőzte” szövetségesét, hogy ellenezze a külföldről finanszírozott civil szervezetek nyilvántartásba vételét és megbélyegzését. Miután Szalome Zurabisvili elnök megkapta az eligazítást, egyetérthettek már abban is, hogy támogatják azokat a reformokat, amelyek az ország euroatlanti integrációját elősegítik a közeljövőben.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt tanácsolta Szalome Zurabisvili grúz elnöknek, hogy országának nem lenne szerencsés részt vennie abban, hogy Oroszországnak segítsen megkerülni a nyugat által elfogadott szankciókat – áll a Fehér Ház sajtószolgálatának közleményében. A figyelmeztetésre azért volt szükség, mert noha a nyugat állítja, hogy a szankciók működnek és Oroszország gazdasága nemsokára letérdel, a posztszovjet térség államain, valamint Törökországon keresztül könnyedén hozzájutnak minden embargózott termékhez. Ugyanezen az államokon, továbbá Kínán és Indián keresztül pedig átcímkézett szénhidrogéneket értékesítenek a világ minden táján.

A felek a találkozón “megvitatták annak szükségességét, hogy Oroszország továbbra is teljes mértékben megérezze az Egyesült Államok és szövetségesei által bevezetett szankciók, export-ellenőrzések és egyéb gazdasági korlátozások gazdasági következményeit”. Sullivan hangsúlyozta, hogy Georgiának el kell kerülnie, hogy a kijátszás útjára lépjen. Sullivan és Zurabisvili megvitatta a közelmúltbeli georgiai fejleményeket, hangsúlyozva országaik közös érdeklődését Grúzia euroatlanti integrációja iránt. Arról beszéltek, hogy Zurabisvili elnök egységes és inkluzív megközelítést támogat azon reformok megvalósítása érdekében, amelyek Grúzia európai uniós tagjelöltségének előmozdításához szükségesek – közölte a Fehér Ház sajtószolgálata, amely egyre nyíltabban felvállalja, hogy nem a Bizottság, hanem Washington irányítja az öreg kontinenst. Gyakorlatilag a Biden-adminisztráció dönt egy-egy európai ország tagjelöltségéről. Megvitatták közös aggodalmukat a külföldről támogatott civil szervezetek (NGO-k) nyilvántartásba vételével és a megbélyegzésüket célzó jogszabály-tervezetekkel kapcsolatban is,

ami akadályozhatja a közösségek fejlesztésén dolgozó nem kormányzati szervezetek százainak fontos munkáját.

Ez azért volt most nagyon fontos, mert a georgiai parlamentben nemrég visszavonták a külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslatot, amely Tbilisziben tüntetéshullámot váltott ki. A kormányzó Georgiai Álom párt kezdeményezésére első olvasatban megszavazott törvény előírta volna, hogy minden, a működési költségének több mint 20 százalékát külföldről szerző szervezet “külföldi ügynökként” regisztráltassa magát, ellenkező esetben súlyos bírsággal sújtották volna.

Jól látható: az USA mostanában belehúzott a fenyegetőzésbe és az ehhez hasonló “konstruktív” javaslatokba. A napokban David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a héten Washingtonba utazott, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterével, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának magas rangú tisztviselőivel és az Amerikai Egyesült Államok szenátusának kétpárti vezetésével konzultáljon az amerikai-magyar kapcsolatok jelenlegi helyzetéről.

Magyarország fontos pillanathoz érkezett a jövőjét illetően

– jelentette ki a nagykövet.

Miközben Oroszország indokolatlan háborúja dúl a szomszédban, eljött az ideje annak, hogy Magyarország és transzatlanti szövetségesei és partnerei között szorosabb kapcsolat alakuljon ki

– mondta ezt annak ellenére, hogy ideológiai megfontolásokból rendszeresen támadják Magyarországot.

Forrás: TASZSZ; Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze