Amíg pedofilpártiak ülnek a baloldalon, ne várjuk, hogy támogassák a gyermekvédelmi törvényünket

Daniel Cohn-Bendit, Krzysztof F., Leif Svensson vagy épp K. Gábor – csak néhány név a politika baloldali térfeléről, azok közül, akik pedofilbotrányba keveredtek. Az effajta aberráció nem válogat kor, bőrszín, vallás vagy épp szakmák között. Ám azért az igencsak veszélyes, ha a gyerekek közelébe kerül egy pedofil hajlamú ember, ahogyan az is veszélyes, ha a közügyek, jogszabálymódosítások, törvényalkotás közelében vannak. Márpedig ezek az emberek ott voltak, vagy szerettek volna lenni, ugyanis a fent említett férfiak egytől egyig politikusok és pedofilok. Az pedig, hogy van közöttük olyan, aki évekig az Európai Parlamentben ült és osztotta az észt, és a botránya után sem határolódtak el tőlük olyanok, akik ma is az EP-ben vagy a politikai kispadon ülnek, sokat elmond arról, hogy miért szúrja az unió vezetésének szemét a magyar gyermekvédelmi törvény, és a hazai baloldal miért maradt távol inkább a voksolástól. Úgy tűnik, hogy a hatalom és a szabadelvűség vegyítve nem sok jóra vezet.

Nincs mit csodálkozni azon, hogy Brüsszel egyik legnagyobb problémája hazánkkal szemben a megszigorított gyermekvédelmi törvény, amelynek keretében egy olyan pedofil-nyilvántartást is létrehoztak, ami egyébként más országokban is létezik, például Amerikában. Finnországban viszont ezt nem tartották fontosnak. Hazánkban viszont igencsak nagy volt erre az igény, hiszen amint működésbe lépett, közel ötezer lekérdezés történt.

Bár az EU még 2010-ben tett javaslatot arra, hogy a tagállamok a gyerekekkel szexuálisan erőszakoskodókkal szemben egységesen és keményebben lépjenek fel, úgy tűnik, ez javaslatszinten maradt. Pedig a kutatások szerint – és ezért volt szó az Unióban is korábban erről – a kontinensen élő gyerekek (2010-ben) akár 10–20 százaléka is elszenvedett valamilyen szexuális visszaélést. Akkor az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja, Cecilia Malmström azt ígérte, mindent meg fognak tenni a kérdés megoldása érdekében. Végül 2012-ben annyi történt, hogy a világ 48 országa fogott össze a gyerekek online szexuális bántalmazásának kivédése érdekében.

Pedofilok a baloldali padsorokban

Hogy azóta miért nem történt az EU-ban ezzel kapcsolatban semmilyen előrelépés, bizony kérdéseket vet fel. Senkit nem szeretnék megvádolni az unióban azzal, hogy a pedofilokat védené, de azért igencsak furcsa, hogy miért hunytak szemet a tisztelt képviselők például a hazánkat rendszeresen támadó balliberális EP-képviselő, Daniel Cohn-Bendit pedofilügye felett. A Vörös Danyként emlegetett képviselő 1975-ben egy svájci televíziónak vallott pedofil kalandjairól. Ugyanebben az évben megjelent, Le Grand Bazar című könyvében pedig azt írja:

Többször is megesett, hogy néhány gyerek lehúzta a sliccemet, és elkezdtek simogatni. (…) Ha kitartók voltak, én is visszasimogattam.

Rocco Buttiglione, az olasz kormány Európa-ügyi minisztere azon kevesek közé tartozik, akik nem hagyták ezt szó nélkül, a miniszter ugyanis pedofilnak nevezte Cohn-Benditet, de kijelentése hátterében főként a düh állt, mert a balliberális politikus fúrta meg az európai biztosi jelölését.

Egy pedofil meggátolta egy keresztény bekerülését az Európai Bizottságba. Az esetem az olasz és az európai baloldal szégyene

– jelentette ki Buttiglione egy Bariban rendezett tanácskozáson, majd a kereszténydemokrata politikus kénytelen volt lemondani a jelöltségről, miután a homoszexualitást személy szerint bűnnek tartotta, a nők társadalmi szerepéről pedig azt mondta, hogy lehetővé kell tenni számukra, hogy egy férfi védelmét élvezve gyerekeik lehessenek. Hallatlan…

A már-már mániákusan hazánk ügyeivel foglalkozó Guy Verhofstadtnál érdekes módon nem verte ki a biztosítékot elvtársa gyerekek iránt érzett hevülete, rendszerint együtt politizáltak ellenünk már akkor is.

Daniel Cohn-Bendit és Guy Verhofstadt

Emmanuel Macron pedig 2018-ban a francia kormánypárt EP-listavezetőjének tette volna. Cohn-Bendit továbbá Magyarországon is járt, ahova az akkor még LMP-színekben politizáló Jávor Benedek hívta meg, és az ő kampányukat segítette. Magyarán szövetségesek voltak a mára párbeszédessé avanzsált politikussal, így az sem csoda, hogy Szabó Tímea is előszeretettel pózolt a pedofil férfival.

Szabó Tímea Daniel Cohn Bendit oldalán. Forrás: Greenfo

Nemcsak az EP-ben ülnek megrontók

Egy lengyel liberális politikus, Donald Tusk elvtársa, nevezetesen Krzysztof F. pedofília miatt állt a bíróság előtt, mivel szexuálisan zaklatta és kábítószer-fogyasztásra próbált rábírni két gyereket, egy 13 éves fiút és egy 16 éves lányt, akik egy lengyel parlamenti képviselő gyermekei. A fiú a történtek után három évvel öngyilkos lett. A férfi nem meglepő módon LMBTQ-aktivista is egyben.

A hetvenes éveiben járó svéd középpárti politikus, Leif Svensson pedig saját bevallása szerint szenvedélyesen érdeklődik az oktatásügy iránt, majd kiderült, hogy azért, mert a kelleténél jobban szereti a gyerekeket. Őt egy pedofilvadász cég buktatta le, az egyik ügynökkel való chatelése során ugyanis még a nemiszervéről is megosztott képet, mert azt hitte, egy kislánnyal beszélget.

Hazai vizekre evezve sem jobb a helyzet. Mint, ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, az LMP egyik korábbi önkormányzati, majd országgyűlési képviselő-jelöltje épp előzetes letartóztatásban van, ugyanis egy 13 éves fiút csalt el otthonról és orális szexre akarta kényszeríteni.

Pedofil szervezet Dániában, pedofil párt Hollandiában

A dán baloldal pedig úgy tűnik, különösen szereti a pedofilokat, ugyanis ott 19 évig működhetett egy pedofil szervezet, ami még nemzetközi kongresszust is tarthatott. Egy 2000-ben készült dokumentumfilmben azzal buktatták le őket, hogy a csoport tagjai gyermekpornográf képeket küldenek egymásnak és arról értekeznek, hogy hogyan lehet kapcsolatba kerülni gyerekekkel. Végül 2004-ben szűntek meg.

Hollandiában pártot is alapíthatnak a pedofilok. Egyikük, egy gyerekekre gerjedő aktivista ugyanis interjút adott nemrégiben azzal kapcsolatban, hogy ő a 4–14 éves fiúkhoz vonzódik, és ahogyan azt is el tudják dönteni a gyerekek, hogy kérnek-e fagyit vagy sem, úgy azt is, hogy akarnak-e szexelni vagy sem.

A sort még lehetne folytatni, hiszen ennél is több olyan ügyről tudunk, ahol baloldali politikusokról, illetve a baloldalhoz köthető közéleti szereplőkről derült ki, hogy megrontók, mégis, az EU a magyar gyermekvédelmi törvényen rugózik. Pedig a vak is látja, hogy szükség van rá, sőt arra is – amin a kormány jelenleg dolgozik –, hogy felemeljék a beleegyezési korhatárt. Hogy ez ellen is fog-e az EU kritikát megfogalmazni, még kérdés, de az egészen biztos, hogy ha továbbra sem szabunk gátat ennek a hatalmas szabadelvűségnek, a visszaélés politikájának, az LMBTQ-lobbinak és a pedofilok elfogadásának, akkor a minket követő generációt sem tudjuk megvédeni az egy életen át elkísérő traumáktól.

Fotó: Magyar Hírlap