A belső leszámolások után megkezdődött az ellenzéki előválasztás
Budapest, 2014. október 10.
Élõlánc a Városliget beépítése elleni demonstráción, a George Washington és az Olof Palme sétány közötti területen 2014. október 10-én. Jobbra Karácsony Gergely, a baloldali ellenzéki pártok zuglói polgármesterjelöltje és Kunhalmi Ágnes, az MSZP fõvárosi elnöke. A demonstrációt az Együtt-PM, a DK, az MSZP és az Összefogás Zuglóért Egyesület szervezte.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Bár az ellenzéki összefogás minden eddiginél demokratikusabb előválasztást ígért, a körzetek felében egyáltalán nem lesz érdemi verseny, mert vagy csak egy, a pártok által támogatott jelölt áll rajthoz, vagy – jobb esetben – egyetlen kamujelöltet indítanak csak rá a helyi erős emberre, a színház kedvéért. Persze a szerepeket jó előre leosztotta bábmester az összefogás pártjainak, amiből több helyütt kisebb botrány is kialakult. Legutóbb például Veszprémben, ahol Gyurcsányék elkaszálták a DK-ból kilépő momentumos Katanics Sándor indulását. Ilyen belvillongásokkal tarkítva alakult ki a végső mezőny: hét miniszterelnök-jelölt, tizenhárom jelölő szervezet és kétszázhatvanöt jelölt került nyilvántartásba az ország százhat választókerületében.
A „meglepetést” rögtön az elején le kell lőnünk: mégsem lesz a „demokrácia ünnepe” az ellenzéki előválasztás. Bár a baloldali pártok azzal kampányoltak, hogy minden választókerületben versenyeznek egymással jelöltjeik, hangsúlyozva, hogy ez az igazán demokratikus módja annak, hogy kiválasszák, ki küzdjön egy az egy ellen a helyi kormánypárti jelölttel, a körzetek felében, valójában semmiféle verseny sem lesz. Vagyis az ország körülbelül felében az ellenzéki előválasztás intézménye semmit sem jelent arra vonatkozóan, hogy a választók eldönthetnék kit szeretnének versenybe küldeni jövőre a mandátumért. A választókerületek közül ugyanis tizenegyben egy, negyvenötben két – hogy a helyi „erős ember” ne egyedül induljon –, ötvenben három, vagy több jelölt szállt versenybe.
Az ellenzéki előválasztásban nyilvántartásba vett jelöltek hétfőn kezdhetik az ajánlások gyűjtését, a miniszterelnök-jelöltek számára húszezer, az egyéni képviselőjelölteknek pedig négyszáz érvényes ajánlás összegyűjtése a feladat. Az ajánlásgyűjtésre két hét áll rendelkezésére, a leadási határidő szeptember 6.
Az előválasztás első fordulójára szeptember 18. 9:00 és szeptember 26. 14:00 között kerül sor, ebben a körben az egyéni országgyűlési képviselőjelöltekre, valamint a miniszterelnök-jelöltekre lehet szavazni. Október 4. 9:00 és október 10. 14:00 között kerül sor az előválasztás második fordulójára, akkor a miniszterelnök-jelöltekre lehet szavazni, ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok ötven százalékát.
Október elején tehát kiderül, hogy kit küldenek ringbe a baloldali pártok jövőre, addig azonban még komoly csatározásokra számíthatunk. Egymás után érkeznek hírek arról, hogy a Gyurcsány Ferenc által összetákolt balliberális szivárványerők még az előválasztás előtt durván egymásnak eshetnek. Egyre több jel utal arra, hogy a DK és a Jobbik szoros összefogása megpróbálja háttérbe szorítani a többi pártot. Bajáról érkeztek korábban arról hírek, hogy pattanásig feszült a helyzet a gyurcsányista összefogáson belül. A város momentumos polgármestere szerint olyannyira feszült a viszony, hogy álláspontja szerint
az összefogás pártjai – kormányra kerülésük esetén – nem fognak tudni együttműködni.
Nyirati Klára hozzátette: egyértelműen látszik az a cél, hogy a DK lejárassa a Momentumot és az MSZP-t Baján annak érdekében, hogy az előválasztáson Gyurcsányék jelöltje, vagy a jobbikos győzzön, attól függően, hogy ki lép vissza a másik javára. Nyirati szerint a lejáratásban gyalázatos suttogópropagandát és mocskolódást is bevetnek.
A DK és a Jobbik itt Baján, ahogy az országban is, eléggé összeforrtak. Nekem úgy tűnik, hogy a személyes konfliktus valójában az országos pártérdekeket szolgálja, hiszen a DK–Jobbik-összeölelkezés célja egyértelműen az, hogy gyengítse az MSZP-t és a Momentumot. Azt gondolják, a Jobbik lefedi a vidéket, a DK pedig a nagyvárosokat, semmi szükség nincs itt tehát sem a Momentumra, sem az MSZP-re
– mutatott rá a bajai polgármester.
Nem csak Baján feszült egymásnak a Momentum és a DK: a füstös szobában meghozott komcsi pártalkuk keretében sok helyen okozott feszültséget az ellenzéki pártok között, hogy egy ismeretlen jelöltet indítanak ahelyett, akinek valóban lenne esélye. Így történt Veszprémben is, a körzetében népszerű DK-s Katanics Sándor helyett egy teljesen ismeretlen ügyvédet indítanak Gyurcsányék, ezen pedig a párt helyi szervezetének korábbi vezetője annyira megsértődött, hogy egy társával ki is lépett. Ezután civilként adta be regisztrációját az előválasztásra, és a Momentumot jelölte meg befogadó szervezetnek. Az OEVB nyilvántartásba is vette a jelöltet, de a DK már itt jelezte, hogy fellebbez majd és a pártelnökök elé viszi a kérdést. Az Inforádió szerint az ellenzéki pártelnökök a múlt héten többségi döntéssel, indoklás nélkül elutasították Katanics Sándor regisztrációját, ezért végül el sem indulhat az előválasztáson. Katanics indulása mellett egyedüli pártként a Momentum állt ki.
A Momentum szerint az előválasztás megcsúfolása az, hogy egy helyben beágyazott, erős jelölt indulását politikai okokból nem engedélyezik. A DK kicsinyes bosszúja, a volt párttársának indulásának megakadályozása különösen érdekes annak fényében, hogy az utóbbi hónapokban több, korábban MSZP-s képviselő regisztrált az előválasztásra a DK jelöltjeként, ők mindannyian indulhatnak az előválasztáson.
Gyurcsányék tehát látványosan felhasználták az előválasztást, baloldali vezetői pozíciójuk megerősítése érdekében. A Magyar Nemzet által megkérdezett elemzők rámutattak, hogy Gyurcsány a háttéralkuk során az ismét a Karácsony-párttal szövetkező MSZP-t és a Momentumot vette célba. Gyurcsánynak ebben a törekvésében leginkább az átalakított, Jakab Péter-féle Jobbik segít. A szakértők véleményének összesítése alapján a különféle pártalkuk nyomán a százhat egyéni választókerületből hatvanban DK-s vagy jobbikos előválasztási siker várható. A közös cél eléréséhez alapjaiban járul hozzá az az átfogó DK–Jobbik-megállapodás, amely hozzáértők számításai alapján negyvennégy választókerületre terjed ki. Ennek alapján a korábbi ősellenségek harminc körzetben kimondottan támogatják egymás jelöltjeit, tizennégyben pedig nem indulnak a másik jelöltjével szemben. A DK harminchárom, a Jobbik pedig huszonhét helyen futhat be, és míg a radikális baloldal elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban, addig a Jobbik a kisvárosias, falusias jellegű körzetekben jár jól a gyurcsányi alkuval, miközben DK túlhatalma baloldali körökben is aggodalmat szül.
Most az az időszak következik az összefogáson belül, amikor nem összefogás van, hanem vita és könyöklés
– fogalmaztak a Magyar Nemzet szocialista forrásai.
Az MSZP pártolói a lapnak úgy fogalmaztak, mostanában napvilágot látott közvélemény-kutatások láthatóan bizonyos érdekcsoportokhoz, pártokhoz kötődnek, ezért nem tekinthetők valósnak. A szocialisták szavaiból az derült ki, hogy az MSZP a következő időszakban nem hagyja majd szó nélkül az összefogás részéről a pártot, illetve jelöltjét, Karácsony Gergelyt érintő beszólásokat. Ilyen például az a DK pártlapjában, a Nyugati Fényben Förtelmes kloáka lett Európa szívéből, és ezért Karácsony Gergely is felelős címmel megjelent publicisztika, amelyben Gyurcsány Ferencék megüzenték, hogy a főváros „péntek és szombat esténként egy húgy-, szar- és piaszagú végbélnyílássá válik”, és szerintük Karácsony Gergelyt is „biztosan zavarja a szartenger, amikor elteker mellette a Városházára tartva”.
A versengés első fordulója tehát megkezdődött, az igazi harcok és hátba szúrások csak ezután várhatók, hiszen a körképből kitűnik, a „mindenki mindenkivel” felállás helyett a „mindenki mindenki ellen” szituáció valósult meg az előválasztás berkeiben.
Forrás: Index/HVG/Inforádió/PestiSrácok.hu. Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt
