Három internetes hírportál és kiadó ellen sérelemdíjért indított perekből egyben adtak igazat a bíróságok László Petra kolléganőnknek, és mindösszesen hatszázezer forintot ítéltek meg kárpótlásul mindazokért a meghurcoltatásokért, amelyeket azért kellett elszenvednie, mert kegyetlen migránsrugdosónak bélyegezte a balliberális média. Petrát egy több mint három évig tartó büntetőeljárás végén után, 2018 októberében bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a Kúria Kónya István bíró vezette büntetőtanácsa garázdaság vádja alól, jogi képviselőjével, Gaudi-Nagy Tamással azután indítottak polgári pereket az ellene folytatott médiahadjárat miatt. Különös módon ugyanannak a Kúriának a polgári ügyekben ítélkező egy másik tanácsa a személyiségi jogai megsértése és a sérelemdíj tekintetében viszont úgy foglalt állást, hogy az uszító, sértő hazug közlések nem valótlan tényállítások, hanem értékítéletek, amelyeket László Petrának el kell tűrnie, méghozzá azért, mert a bíróság szerint közszereplővé vált azzal, hogy beavatkozott a társadalom által kiemelt figyelemmel kísért eseményekbe. A polgári ügyekben végül csak a Blikk kiadóját ítélték némi sérelemdíj megfizetésre, mert László Petra és családja otthonát bemutatta a nagy nyilvánosságnak. Petra fejére korábban egy szélsőséges terrorszervezet vérdíjat tűzött ki, így a Blikk a példátlan etikátlansággal az ő és családja életét is veszélybe sodorta. Utóbbi esetben a másodfokon megítélt háromszázezer forintot ugyan megkétszerezte a Kúria, de a másik két keresetet a minap teljes egészében elutasította. Összesen tehát hatszázezer forint – ennyit ér egy megtört, igaztalanul meghurcolt élet, miközben például Gulyás Márton hivatásos felforgató részére 3,5 milliós sérelemdíjat kellett fizetnie a Ripostnak, mert közzétették azokat a fotókat, amiket Gulyás egy internetes társkeresőn magáról megosztott. Gaudi-Nagy Tamás nem is hagyja ennyiben, az Alkotmánybírósághoz fordul alkotmányjogi panasszal, mivel álláspontja szerint az Alaptörvény jó hírnév védelmét garantáló rendelkezését sértik a sérelemdíjat László Petrától megtagadó ítéletek. Ezzel László Petra ügye lehet az első, amelyben a legmagasabb jogi fórum mondja ki, kell-e vállalnia egy lapnak vagy internetes hírportálnak a fake news következményeit.
Aljas célból és igaztalanul besározni kívánt hírnév
László Petra kiváló operatőr és filmes szakember, amit nem mi, a kollégái állítunk róla, hanem azok a szakmai díjak igazolják, amelyeket méltán érdemelt ki több mint két évtizede végzett patrióta szellemű munkájával, a magyar történelem elhallgatott epizódjainak megfilmesítésével. Több mint méltatlan, hogy nevét mégsem szakmai munkássága, díjai miatt vált neve széles körben ismertté, hanem egy olyan szerencsétlen eseménysor alapján, amelyről a balliberális média azt gondolta, joga van tárgyalás nélkül ítéletet mondani, az általa elkönyvelt bűnöst szégyenpadra ültetni, sőt mi több célkeresztbe állítani aljas politikai céljuk, a migráció elősegítése és a kormány megbuktatása érdekében.
2015 szeptember 8-án több száz illegális migráns törte át erőszakkal az őket visszatartani képtelen rendőrök sorfalát Röszkénél, bűncselekményt és szabálysértést megvalósítva ezzel. László Petra, az N1TV operatőreként rögzítette az eseményeket, két kézzel szorította vállán a kamerát, amikor a tömeg Szeged irányában megindult felé, miközben ekkor nekik háttal forgatott. A felfokozott állapotú, erőszakos, rendőri intézkedésnek ellenszegülő és agresszív tömeg egyik tagja őt erősen meglökte. Petra az őt letarolással, megtaposással fenyegető tömeggel szembefordulva tudósítói munkáját folytatva védte magát, eközben két illegális migránssal testi kontaktusba került, majd ellépett egy, a gyermekével karján futó és rendőri fogásból erőszakkal kiszabadult, s ettől egyensúlyát vesztett, majd emiatt eleső migráns elől, anélkül, hogy Petra hozzáért volna. Ezt, a bűncselekményt nem megvalósító eseménysort dagasztotta a liberális sajtó „világbotránnyá”, az EU határait is védő, hazánk lejáratására irányuló kampány részeként, László Petra személyét megbélyegezve, jó hírnevét súlyosan sértve, és az illegális migránsokat áldozatként beállítva.
Hogy milyen gondolatok fordultak meg a fejében, már ő sem tudja, talán semmi, félelem, sokk, önvédelem és felemelte a lábát. Igen kétszer, az ordítva feléje zúduló tömegben. Hogy magát és felszerelését védte, félelmében cselekedett vagy netán ott volt a haza védelmének ösztöne is, hogy megállítsa a rendőrökön áttörő, hazánkba bűncselekményt megvalósítva jogtalanul behatolókat, jelen esetben mit sem számít.
2015 09.16. Horgos, szerb-magyar határ – migránsok próbálják meggyőzni a rendőröket, hogy engedjék át őket Magyarország területére. Később zavargásokká fajultak a próbálkozások. Fotó: MTI
A történteket a német RTL riportere telefonjával videóra vette és feltöltött az internetre. A felvétel, az a tíz másodperc egy „kegyetlen, szegény menekültet felrúgó nőről”, aki a menekültek előtt kapuját bezáró Kelet-Közép Európát szimbolizálja a nyitott, befogadó Nyugattal szemben, napokon belül bejárta a világot. Munkáltatója az N1Tv azt sem várta meg, hogy hazaérjen és megmagyarázza a történteket vagy bármit is elmondhasson saját védelmében, miután az épp cukisodó Jobbik imidzsébe nem fért bele egy migránsokat rugdosó operatőr, még az autóban ült hazafelé Röszkéről, amikor telefonon keresztül elbocsátották. A videó azután önálló életre kelt, László Petrát pedig naponta fenyegették azzal, hogy megerőszakolják, megölik. Tunéziában a Fallaga csapat nevű iszlamista szervezet még húszezer eurós vérdíjat is kitűzött a fejére. Ugyan rendőri védelmet kapott, de miután a Blikk az otthonukról képet közölt és a kerületet is megnevezte, nem volt maradásuk. Rendőrségi tanácsra a gyerekeket kivették az iskolából, elköltöztek, több mint egy éven át szinte bujkáltak. Petra a lakásból, ahol meghúzták magukat, hónapokon át a lábát nem merte kitenni.
A média torz tükre szélsőséges iszlamistából hőst, a patriótából bűnöst csinált
Egy élet omlott össze 2015 őszén. A balliberális média, megfuttatva a sztorit a bevándorláspárti Nyugaton, tökéletes ellenséget talált, egy szimbólumot, amely mindannak a liberális szemléletnek az ellentéte, amivé tenni szeretnék Európát. Eközben a történet másik szereplője, Oszama Mohsen mondhatni sztár lett. Kellett a pozitív hős is, akit ha felemelnek, megszerettetnek, megszemélyesítheti a menekülthullámot, amelytől oly sokan tartanak és akkor könnyebb lesz letolni az emberek torkán a beáramló, európai kultúránkat felforgató milliókat. Még abban a hónapban kiderült, hogy Oszama Mohsen nem egy háború elől menekülő, családjának biztonságot kereső menekült, hanem veszélyes szélsőséges harcos, az al-Nuszra Frontnak, azaz al-Kaida szíriai sejtjének tagja. Ennek ellenére, Oszama és családja előtt szélesre tárta a kapuját Nyugat-Európa, Spanyolországban, Madrid mellett futballedzői állást kapott.
Az igazság másfél évnyi szenvedés után: bűncselekmény hiányában felmentve
Egy évvel a történtek után még a vádhatóság is kimondta, a férfi és gyermeke még csak nem is László Petra lábától estek el, hanem a lendülettől, ahogy Oszama kitépte magát a rendőrök szorításából. László Petra ellen a testi sértés vádját ejtették, de garázdaság miatt a Szegedi Járásbíróságon, majd a Szegedi Törvényszéken még három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ezt követően másfél év, és védője kitartása kellett, hogy a felülvizsgálati eljárásban ártatlanságát a Kúria kimondja, megállapítva, hogy a közrendet és a köznyugalmat nem László Petra cselekménye, hanem az illegális bevándorlók sértették meg, akik nem elég, hogy törvényellenesen léptek be hazánk területére, de az őket feltartóztatni kívánó rendőrök gyűrűjéből is kitörtek.
Összességében mondhatnánk, hogy győzött az igazság. László Petra előbb a Demokratánál, majd a PestiSrácok.hu-nál kapott állást. Lassan, de csak nagyon lassan, túlteszi magát a meghurcoltatáson, a fenyegetéseken, otthona elvesztésén. 2018 októberében a Kúria bűncselekmény hiányában felmentette. Ugyanakkor ha csak rákeresünk a nevére a világhálón, a mai napig tömegével jönnek elő a kőkemény kijelentésekkel kopogó cikkek: „migránsrugdosó”, „menekültet, gyereket rúgott fel”. Több baloldali médiatermék még a felmentő ítéletét is fanyar megjegyzésekkel tálalta, megismételve a hazug, valótlan tényállításokat.
Végül azon sajtóorgánumok ellen indítottak polgári pert, amelyek minden határon túlmentek. A Blikk ellen, akiknek köszönhetően el kellett adniuk a házukat, otthonukat, mert megmutatták hol lakik a gyűlölt operatőr, akiről nem egy hozzászóló írta az interneten, „mondjátok meg hol találjuk és holnap nem él”. Azon sajtótermékek ellen is per indult, amelyek egy éven keresztül következetesen állították be „menekültrugdosónak”, illetve állították róla tucatnyi alkalommal, hogy ő rúgta fel a karján a gyermekkel futó „szegény” menekültet, anélkül hogy akár csak árnyalták volna a valósággal a róla megfestett gyűlölt boszorkány képét.
A 24.hu egy éven át folyamatosan sulykolta, hogy László Petra a migránsrugdosó. Ha egy hírt írtak Oszamáról, vagy többször akár csak a migrációról, visszaidézték a bezárkózó Magyarországot szimbolizáló operatőr történetét, aki gyerekével a karján rendőrök elől menekülő szerencsétlent rúgott fel, illetve gáncsolt el. A Vasárnapi Hírek még a Lakiteleki Filmszemle 56′-os filmjükért Petrának és férjének odaítélt díját is elvitatta, mert szerintük egy migránsrugdosó méltatlan arra.
Gaudi-Nagy Tamás: a Kúria személyiségi peres tanácsa ismét bebizonyította, hogy képtelen szakmai döntést hozni
Gaudi-Nagy Tamás a kezdetektől hitt Petra ártatlanságában és látja benne ennek a történetnek a valódi áldozatát. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetőjének kitartása kellett már ahhoz is, hogy a Kúria kimondja a nyilvánvalót, fizikai kontaktus nélkül bűncselekmény sincs és a közrendet nem Petra, hanem az illegális migránsok bontották meg. Evidens lenne, hogy a meghurcolt operatőr jogerős felmentése után mindazokat a médiatermékeket, amelyek élete megtöréséhez hozzájárultak, megfelelő kompenzációt biztosító sérelemdíj fizetésére kötelezzék.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője a kezdetektől hitt László Petra ártatlanságában. Fotó: a szerző felvétele
A súlyosan valótlan tényállítások, és személyiségi jogi sérelmek miatt indított perek közöl mégis egyedül a Blikk kiadója elleni kereset állt meg az ítészek előtt, de az is csak kisebb részében. Azért azt, hogy kvázi majdnem a lakhelyét tették közszemlére az akkor már egy iszlám terrorszervezet vérdíja miatt életveszélyes helyzetbe sodródott László Petrának és családjának, a legdurvább sajtóetikai vétség, első fokon mégis teljesen elutasították a kárigényt, másodfokon a kért hárommillió forint sérelemdíjból pedig csupán háromszázezer forintot ítéltek meg. A Kúria ezt ugyan a kétszeresére emelte, de ennek ára ugyanekkora perköltség volt, szintén háromszázezer forint, amelyet Petrának kell megfizetnie, így ami jött a réven, az elment a vámon. Egyik kezükkel tehát adtak is, de a másikkal elvették. A további két kárigényt, amelyeket Gaudi-Nagy Tamás szintén a Kúriáig vitt, elmeszelték. Hiába evidencia a felvételek alapján: valótlan és sértő az a tényállítás, hogy László Petra felrúgta volna a gyermekkel futó migránst, a balliberális sajtótermék a bírósági indokolás szerint ezt mégis okszerűen és jogszerűen írhatta le László Petráról ráadásul értékítéletként, ami vélemény kategóriába tartozik. Ez azért elfogadhatatlan Gaudi-Nagy szerint, mert az Alkotmánybíróság több határozatában leszögezte, hogy a tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolása az úgynevezett bizonyíthatósági teszt alapján történhet, amely szerint az a közlés, amelynek valósága, vagy valótlansága bizonyítható: tény; amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az pedig vélemény.
A Kúria szerint a „véleményt” pedig László Petrának tűrnie kell, mivel közszereplővé vált azáltal, hogy a társadalom számára kiemelt figyelemmel kísért események szereplőjévé vált és a tőle eltérő nemzetiségű emberekkel szemben meg nem engedhető úgymond faji motivációjú magatartást tanúsított. Böszörményiné Kovács Katalin tanácsvezető bíró szerint „tudatosan hamis közlés vagy gondatlanság nem volt a perbeli esetben megállapítható”, mivel nem volt elvárható a sajtóterméktől, hogy alaposabban vizsgálja meg a filmet és az eset körülményeit. A László Petra felmentéséről szóló büntetőbírósági ítéletet pedig azért nem vették figyelembe, mert azt már a keresetet elutasító jogerős ítéletet követően hozták és a felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye.
Ha mindezt összegezzük, maradt tehát háromszázezer forint sérelemdíj, bár ennek is jelentős részét elvitte a perköltség. Ennyi tehát az ellenértéke ma a hazai bíróságok szerint egy jobboldali médiamunkás balliberális sajtószervek összehangolt, igaztalan és lejárató akciója miatti meghurcolásának. Ha a mérleg másik serpenyőjébe a notórius pereskedő, adócsalásért jogerősen elítélt, jelenleg is egy maffiaszerű, hatmilliárdos adócsalással vádolt Czeglédy Csaba, vagy a garázdaságért és műemlék épület megrongálásért szintén elítélt Gulyás Márton sérelemdíj iránti pereit helyezzük, a kontraszt óriási. A baloldali politikusoknak – akik valóban közszereplők, és emellett köztörvényes bűncselekményekért elítélt személyek is – futószalagon ítélik meg a milliós sérelemdíjakat.
Gaudi-Nagy Tamás a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, abszurdnak tartja a Kúria személyiségi peres ügyekben kizárólagos hozzáállását, amivel ismét bebizonyították, hogy közel két évvel a felülvizsgálati kérelem benyújtása után képtelen voltak szakmai döntést hozni. László Petra védője szerint a jogerős ítélet fényében teljesen egyértelmű a helyzet: azt állítani, hogy az operatőr felrúgta a gyermekkel futó migránst, a valótlan és sértő tényállítás klasszikus esete, amit semmilyen csavarral nem lehetne véleménynek tekinteni. A jogász szerint a bíróságoknak is e szerint kellett volna határozatukat meghozni, de nem ez történt.
Gaudi-Nagy Tamás magasabb szintre emeli az ügyet, álláspontja szerint ugyanis, a valótlan tényállításokra épített média hadjárattal és a mostani ítéletekkel László Petra jó hírnevet védő alkotmányos jogai sérültek, ezért az ügyet alkotmányjogi panaszeljárás keretében az Alkotmánybíróság elé viszi, abban bízva, hogy az alaptörvény-ellenes ítéleteket a testület megsemmisíti. Ezzel László Petra ügye lehet az első, ahol a legmagasabb jogi fórum ad iránymutatást a fake news-gyártás kapcsán a sajtó felelősségéről.
A vezető kép a szerző felvétele
Facebook
Twitter
YouTube
RSS