Pesti Srácok

A britek szerint az oroszok szándékosan lőhettek a repülőgépükre

A britek szerint az oroszok szándékosan lőhettek a repülőgépükre

Egy évvel ezelőtt a Fekete-tenger felett egy orosz vadászgép két rakétát lőtt ki egy brit felderítőgépre. Az ügy meglehetősen zavaros, és kevés információ jutott nyilvánosságra róla. Akkor. A napokban ugyanis befolyásos brit katonatisztek közöltek új részleteket az incidensről, és bár Moszkva szerint technikai probléma miatt nyitottak tüzet a brit gépre, az angolok most egészen mást állhat.

A BBC-nek három magas rangú nyugati tisztviselő beszélt az incidensről. Elmondásuk szerint a brit gép – ez egy RC–135 Rivet Joint stratégiai felderítőgép volt, amelynek a személyzete akár 30 fős is lehet – le tudta hallgatni az őket megközelítő két orosz SZU–27-es vadászgép kommunikációját is. A tisztviselők szerint a vadászgépek pilótái kétértelmű parancsot kaptak a légi bázisukról, és ezt a parancsot az egyik pilóta úgy értelmezte, hogy tűzparancsot kapott, és ezt követően lőtte ki a rakétát.

A második pilóta viszont máshogy értelmezte a parancsot, ezért tiltakozott, valamint káromkodott, amikor a társa kilőtte a rakétát. A BBC-nek nyilatkozó egyik forrás azt mondta, hogy a szárazföldi irányítástól kapott parancs lényege nagyjából az volt, hogy a pilóták befoghatják a célpontot. A tisztviselők szerint a parancs valóban kétértelműen hangzott el, és mindez arra utal, hogy az oroszok szakszerűtlenül jártak el, ahhoz hasonlítva például, hogy a NATO pilótái nagyon konkrét megfogalmazást használnak akkor, amikor tűzparancsot kérnek vagy kapnak.

Az első pilóta által kilőtt rakéta sikeresen elindult, viszont nem sikerült befognia a felderítőgépet, így egyszerűen elvétette azt. Eközben kezdett a két pilóta káromkodva veszekedni egymással, majd az első pilóta gépéről egy második rakéta is levált. Hogy ezzel a rakétával mi történt, az a BBC forrásai szerint sem egyértelmű. A lövedék egyszerűen levált a szárnyról, és zuhanni kezdett, ami szerintük arra utal, hogy meghibásodhatott, vagy pedig a pilóta elindította annak a kilövését is, de még annak megtörténte előtt megszakította a rakétaindítást.

PestiSracok facebook image

A BBC névtelen, titokzatos forrásait azonban cáfolja Ben Wallace brit védelmi miniszter, aki a vadászgépek lehallgatott kommunikációja ellenére is azt mondta a nyilvánosság előtt, hogy technikai meghibásodás miatt lőtt ki rakétát az orosz gép. A védelmi minisztérium a BBC-nek mindezzel kapcsolatban most azt mondta, mindig is az volt a szándékuk, hogy „garantálják a műveleteik biztonságát, elkerüljék a felesleges eszkalációt, és tájékoztassák a közvéleményt és a nemzetközi közösséget”.

Az esetről egyébiránt az amerikai hírszerzés néhány hónapja kiszivárgott irataiban is szó esett, és ahogyan ott emlegették, abból szintén azt a következtetést lehetett levonni, hogy sokkal súlyosabb incidens lehetett, mint ahogy azt a britek közölték, és akár harci cselekménynek is minősülhetett volna a két fél közt. Akkor viszont még nem írtak ilyen részletességben az ügyről. Jelzésértékű az is, hogy a Fekete-tengernél járőröző brit felderítőgépek a tavaly szeptemberi eset óta állandóan vadászgépes kíséretet kapnak. Nem ez volt azonban az egyetlen ilyen eset: idén márciusban egy orosz vadászgép egy amerikai drónnal akaszkodott össze a tenger felett, és utóbbi le is zuhant.

Forrás: BBC; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.