Az elmúlt években egyre nehezebb klasszikus fogalmakkal leírni az egyes pártok hovatartozását: egyes jobboldali pártok klasszikus baloldali gazdaságpolitikai elemeket alkalmaznak, mások centristaként határozzák meg magukat, valójában azonban a bal és a jobboldal szélsőségeiből is merítenek. Utóbbi kategóriába tartozik Emmanuel Macron Újjászületés nevezetű platformja, amely nevével ellentétben éppen haláltusáját vívja a francia választások két fordulója között, mindezt pedig gyorsítja, hogy “centrista” létére a tömb befeküdt a vasárnapi voksoláson második helyre befutó szélsőbaloldali koalíciónak: mintegy 200 helyen lépnek vissza egymás javára Macronék és Mélanchonék.
Bár Emmanuel Macron és az Újjászületés nevezetű formációja a kampány során látványosan hadakozott mind a jobb, mind a baloldallal, a választásokhoz közeledve – de legkésőbb az exit pollokat követően látványos enyhülés kezdődött a “centrista”, Macron-féle tömb, valamint a Jean-Luc Mélanchon vezette baloldali koalíció között. A francia politikai vezetés olyan elkötelezett a Le Pen- féle Nemzeti Tömörülés legyőzése mellett, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság apropóján a válogatott csapatkapitányát, Kylian Mbappé-t is bedobták a kampányba, aki az egyik sajtótájékoztatón egyszer csak arról kezdett beszélni, milyen fontos a szélsőségek ellen szavazni. Pontosabban a jobboldal ellen, a szélsőséges baloldaliak ugyanis úgy tűnik, rendben vannak.
Történt ugyanis, hogy a centrista és a baloldal jelöltjei vonakodva, de természetesen végül összefogtak, hogy megakadályozzák Marine Le Pen pártját, hogy először vegye át a hatalmat. A becslések szerint a baloldali szövetség és Emmanuel Macron elnök centrista koalíciójának legalább 200 jelöltje visszalépett egyik, vagy másik fél javára a döntő határidő előtt, hogy egyesüljenek azok mögött a megmaradt jelöltek mögött, akik a legnagyobb eséllyel legyőzhetik Le Pen jobboldali formációját. Ez a felállás Magyarországról is ismerős lehet: a jobboldali-centristának felépített Márki-Zay Péter ezzel szenvedte el a baloldal történetének legsúlyosabb vereségét. Kérdés, hogy hazánkhoz hasonlóan Franciaországban is átlátnak-e a választók a politikai manőverezésen.
A visszalépés azért életbevágó a Macron-féle centrista blokk számára, mert több mint 300 választókerületben legalább három jelölt jutott be a második fordulóba, amely július 7-én zajlik. Általánosságban elmondható, hogy ezekben a választókörzetekben egy a jobboldali, egy a baloldali és egy Macron-féle jelölt maradt versenyben. Ezekben a megosztott választókerületekben pedig többnyire simán nyerne az első fordulós eredmények alapján a Nemzeti Tömörülés, amellyel a helyben megszerezhető mandátumot is vinnék. A nagy számú, több mint 300 kiélezett körzet azért is kényszeríti szövetségre a baloldalt, illetve Macronékat, mert a Nemzetgyűlésben elég 289 mandátum az elérhető 577-ből, hogy egy párt többségbe kerüljön. Vagyis a nagyszámú, megosztott kerület akár a többség megszerzését is garantálhatná Le Penéknek. Azzal viszont, hogy a centrista-baloldali megállapodás megszületett, a választási esélyek teljesen megváltoztak.
A Le Monde becslései szerint eddig a baloldal részéről 130 jelölt, Macron táborából pedig 81 jelölt jelezte visszalépését. Mindez azt jelenti, hogy 100-nál kevesebb körzetben lesz három jelölt a második fordulóban. Ha az első fordulós szavazatok egy az egyben összeadhatóak, úgy a baloldali-“centrista” összefogás minden bizonnyal kényelmes többséget biztosít Macronéknak– pontosabban Mélanchonéknak– a francia Nemzetgyűlésben. Úgy tűnik tehát, hogy politikai manőverezéssel mégiscsak felülírható a választói akarat egy liberális demokráciában.
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin
Facebook
Twitter
YouTube
RSS