Bárki bármit is mond, a magyar keresetek vásárlóértéke folyamatosan nő amellett, hogy a foglalkoztatottak létszáma is csúcson van. Ez a magyar munkáltatók és a munkavállalók érdeme – állítja a Mandiner.hu-n megjelent elemzés, amely tételesen cáfolja az ellenzék és lakájmédiája által sulykolt frázisokat a magyar gazdaság csődközeli állapotáról.
Hosszas elemzést készített Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő a Mandiner számára, amelyben tételesen cáfolja azt az ellenzéki kamuhírt, hogy hazánknál már a románok is jobban keresnek, és elöljáróban le is szögezi,
2021-ben a magyar bruttó átlagkereset vásárlóértéke a 19. helyen állt az unióban, nem az utolsó előttin, ahogyan azt az ellenzéki körök tévesen hangoztatják.
Mint az elemzés kifejti, mivel az Eurostat évek óta ugyanazzal az OECD által kidolgozott módszerrel dolgozik, kiválóan összehasonlítható adatokat ad ki az éves átlagkeresetek értékére országonként. A legfrissebb, 2021-es, éves kereseti adatok szerint a magyar bruttó átlagkereset vásárlóértéke az Eurostat jelentése alapján folyamatosan javul, az utóbbi években még a koronavírus-járvány alatt is folyamatosan lépett előre Magyarország,
így már Portugáliát és Görögországot, Csehországot, Észtországot, Horvátországot, Lettországot, Bulgáriát és Szlovákiát is megelőzve állunk – a fentebb is említett – 19. helyen.
Mint az elemzés megjegyzi, bár Romániában a bruttó bérek vásárlóértéke a múlt évben még a magyarnál is jobban emelkedett, tavaly elénk kerültek a bruttó átlagkeresetek országlistáján,
de a gyermekkedvezményekel számolt nettóértékeket tekintve keleti szomszédunk még mindig mögöttünk szerepel.
Az elemzés kitér arra is, egy 2022. december 19-én bemutatott Eurostat tanulmány szerint ami nem a bruttó átlagkeresetet, hanem az un. „egy alkalmazottra jutó teljes munkaidőben kiigazított átlagbért” járja körül, minden országban jelentősen eltérnek a fent említett kereseti adatoktól, azaz az általuk az Európai Unió 26 tagországára kiszámolt fizetési adat csupán egy mutató,
amit a 2021. október 20-án elfogadott „kékkártya-irányelv” használatakor javasolnak alkalmazni.
Az említett irányelv javaslatot tesz arra, hogy nemzeti szinten határozzanak meg egy bérküszöböt, amit az unión kívüli országokból érkező, munkavállalási engedéllyel rendelkező, magasan képzett munkavállalók munkáltatói a munkaszerződések megkötésekor figyelembe vehetnek, és amely elegendő a tisztességes megélhetéshez az adott tagállamban. Ezt a fizetést egy teljes munkaidős állás éves átlagbéréből becsülik meg, amit pedig nem a keresetekből, hanem a GDP alapját képező „nemzeti számlák”-ból vezetik le. Nem is hívják keresetnek (angolul earningsnek), hanem a bér (salary) szót használják rá.
Az elemzés rámutat, a kereset a régóta használt OECD-módszer alapján mind az Eurostat mind a KSH adatai esetén magában foglalja a tárgyévben a munkáltató által kifizetett összes pénzbeli javadalmazást. Az alapbéren felül minden bónusz, függetlenül attól, hogy rendszeresen fizetik-e vagy sem (13. vagy 14. havi, nyaralási bónuszok, nyereségrészesedés, ki nem vett szabadság után járó pótlékok, alkalmi jutalékok stb.) beleértendő, a végkielégítések és a természetbeni kifizetések nem tartoznak csak bele. Így aztán hazánkban az éves kereset jóval magasabb, mint az éves alapbér.
A fentiek tükrében igazán sajnálatos, hogy a baloldal ezt a mutatót már a megjelenése pillanatában úgy tálalta, mintha az érték az átlagkereset mértékét adná meg
-áll az elemzésben. Mint megjegyzik, 2010-ben a magyar bruttó kereset vásárlóértéke az unióban legmagasabb luxemburginak csupán a 35 százaléka volt, addig ugyanez az érték 2021-re már 47 százalékra ugrott, ráadásul míg 2020-ban az unió átlagában és 7 tagállamban is csökkent a reálkereset, nálunk akkor is 3,4 százalékkal növekedett. 2021-ben pedig az ötödik legnagyobb mértékben növekedett, számszerűsítve 7,7 százalékkal. Mindezt akkor, amikor még 3 országban továbbra is csökkenést mutattak az adatok. A Mandiner cikkében kitérnek arra is, 2022-es évben is kizárólag hazánkban van esély arra, hogy nőni fog a reálkereset az OECD 32 tagállama közül, mivel 2022. január-szeptemberben a bruttó átlagkereset reálértéke hazánkban 5,1 százalékkal emelkedett.
Mivel az MNB kedden bejelentett inflációs előrejelzése 14,6 százalék éves átlagos fogyasztói áremelkedést vár idén, az átlagkereset emelkedése pedig 16-17,5 százalék körül várható, ezért 2-2,5 százalék körüli reálkereset-emelkedést becsülhetünk
-állítja a cikk. Hozzátéve,
könnyen előfordulhat, hogy 2022-ben hazánk még előrébb léphet az említett rangsorban, és még tovább zárul a kereseti olló.
A 2023-as évben ráadásul annak az esélye is megvan, hogy hazánkban a bérek értékét éves szinten ne, vagy csak jóval kevésbé eméssze fel az infláció, mint a környező országokban dolgozókét. Ezt erősíti, hogy 2023-ban a minimálbér 16 százalékos emelése jelen tudásunk szerint a legnagyobb – Lengyelországgal holtversenyben. A várható pedagógusbér-emelés is hajtani fogja a nemzetgazdasági átlag növekedését, s így jövőre sem elképzelhetetlen a további előrelépésünk.
Bárki bármit is mond, a magyar keresetek vásárlóértéke folyamatosan nő amellett, hogy a foglalkoztatottak létszáma is csúcson van. Ez a magyar munkáltatók és a munkavállalók érdeme. Erre inkább legyünk büszkék, s ne higgyünk mindent el a károgóknak, akik az eredményeinket folyton kissebbíteni akarják
-fogalmaz az elemzés, amely kiemeli,
az OECD legfrissebb előrejelzése alapján prognosztizálható, hogy idén a szervezet 32 tagállama közül egyedül Magyarországon nő a reálkereset. A november végén zárult számításaik szerint rajtunk kívül minden fejlett országban nagyobb az infláció, mint az átlagkereset növekedése. Most úgy tűnik, hogy legtöbbet a csehek veszítenek, 8,9 százalékot, míg legkevesebbet a svájciak, 0,02 százalékot, nálunk pedig 2,5 százalékos a javulás.
Forrás: Mandiner.hu; fotó: MTI
Z
2022-12-22 at 20:23
Fájerfláj az üzletek a horribilis bérletidijak és az interneten való kereskedés miatt mennek tönkre. Meg ugye van elég pláza ahol egy helyen lehet sokmindent megvenni,ha már boltokba akarok vásárolni. És ez nem csak itthon van igy, hanem egész Európában.
Attila
2022-12-22 at 15:02
Jobboldali szavazóként messze többet keresek nettóban mint az átlagbér bruttóban,én mégsem ezt tapasztalom,hanem hogy a fogyasztói kosaramba sokkal kevesebb dolgot tudok tenni..AZ utóbbi időben már átjártunk vagy Ausztriába vagy Szlovákiába vásárolni mert vagy megérte a minőség miatt,vagy benzinnel eegyütt is annyi volt mint itthon,s akkor már volt program is. Fidesz szavazóként őszintén nem értem,miért kell az embereket ilyennel hülyíteni,amikor az átlag felett kereső városi is a bőrén érzi a válságot..Miért nem lehet őszintén az emberek elé állni s elmondani mi van..S nem ezt a “Mese habbal” baromságot nyomni..
Játékos
2022-12-22 at 13:37
“Az eddigi foglalások alapján a karácsonyi időszakban 30 százalékkal nő a tavalyihoz képest a belföldi turizmus”
Tavaly otthon töltötte a család a Szilvesztert (Angliából) és Január elején nagyon nehezen kaptunk szállást wellness szállodában.
nekem ez nem azt mutatja, hogy nyomor lenne…??♂️
Mert-írok
2022-12-22 at 12:36
Látom a kitörő lelkesedésre rátelepedő tatról röppenő tűzcsóvát, amint mindenkit meghazudtol csak azért, hogy az emberek szarul érezzék magukat. Az érvei – tekintve, hogy a FOS média a hivatkozási alap – csak a hangulatkeltésre lennének jók. Pont úgy, mint az egyetlen hónapi inflációs adaton lovagló ólom(nehéz)katonáé is.
Az infláció mértékét egy egész évre szokták kimutatni. Aki ezt nem tudja, annak kellemes szenvedést kívánok az ünnepekre is.
Aztán olvasom az apadó bérű jajongó sirámait és nem értem, hogy ezzel miért nem a munkáltatóját keresi? Vagy miért nem veri el annak a kezét, aki aláírta a Munkaszerződését?
Olyan dolgok ezek (is), mint a miért nem emel az állam családi pótlékot. Miért? Mert a családi adókedvezmények bőséggel megfelelnek a két számjegyű emelésnek ott, ahol a szülők egymásért és nem egymáson dolgoznak.
A nyugdíjak emelése már akkor is megvalósult, amikor a 13. havi, mint a kommunisták utolsó meséje feledésbe is merült. Ugyanis az egy hónapra jutó illetménybe minden fillért bele kell ám számolni! Az Erzsébet utalványtól, a nyugdíjprémiumig és a fűtés hozzájárulásig + a megígért és meg is tartott szintentartási emelés. EZ adja a valós növekedéshez az adatokat, miket mindenki ellenőrizhet otthon. A 13. havi juttatás önmagában 9%-körül van.
– Igen! Magyarországon a dolgozó emberek sokkal jobban élnek, mint valaha. Ez akkor is igaz, ha évente mindössze plusz 2-3%-o ez a szám, mert mínusz!
Kíváncsi volnék arra, hogy a soha nem látott falufejlesztések, közintézményi fejlesztések, útépítések mellett, az adósságkezelés terhével mikor hozott volna egy kommu … bocsánat! balliberális kúrmányzás jobb eredményeket? Ja? És hol van az ország munkásai által megtermelt eredmény 1947-1990 és 1994-98, valamint a gyászos 2002-2010 közötti időkből?
Persze a kölcsönökből lehetett tapsoltatni, miközben minden családot, minden települést – valójában – zaciba csaptak.
Áldott Karácsonyt azoknak, akik tudnak örülni!
TS
2022-12-22 at 11:50
Rétvárinak sem hisztek, meg a szülőknek? “a válaszadók döntő többsége elégedett az iskolával és a tanárokkal, nyugodt szívvel engedi az oktatási intézménybe a gyerekét” (PS).
csakafidesz, Judit: gondolom, nektek gyereketek sincs, lehet, már anyátok is osztódással szaporodott. Írni-olvasni azért talán megtanítottak titeket a tanítóitok, de minek?
Judit, és kik azok a “a magukat pedagógusként kinevezett ellenség fajzatok”? Az összes tanár? Vagy van köztük néhány jó is? Ti egy afféle zsebnácik vagytok, kiszúrtatok magatoknak (vagy kijelölték nektek) a célpontot: valószínűleg a jeltelen tanulmányi eredményeitek és iskolai kudarcaitok miatt itt okádtok a pedagógusok arcába.
Na, kedves Theo, nemzeti és a többi normális hozzászóló?
Ki szítja az ellentétet? Judit nem? Az EU hozzá képest egy nulla, mivel Juditnak (mint magyarnak (?) illene felfognia a valóságot.
Judit
2022-12-22 at 11:36
Az én véleményem ezekkel a magukat pedagógusként kinevezett ellenség fajzatoknak egy fillért sem adnék.!!! Ez mind a disznókupacra való.!!! Úgy 50-60-évvel ezelőtt tanítók hivatásként tanítottak.!!!
Persze abban az időben a fiatal tanítók között is volt olyan aki számtan órán kötötte a pulóvert magának.!!! Én undorodok ezektől az ellenség moslékkoalíció csatlósaitól.!!!
Laca
2022-12-22 at 11:26
Nem akarok vitatkozni: Az átlag kereset vásárló értéke tényleg javulhat.
De az én keresetem évek óta romlik és közelít a minimál bér felé!
Érdekes ez ugye?
angelblind652
2022-12-22 at 11:18
Nekem szuper a vásárlőértékem. Kár hazudni.
csakafidesz
2022-12-22 at 11:10
TS 2022-12-22 at 10:52
A pedagógusok azok akiknek a legutoljára adnék fizetésemelést, ha adnék. Ezeknek egy vasat sem! Csak a pofájuk nagy, a teljesítmény nulla!
csakafidesz
2022-12-22 at 11:08
Én igazán soha nem hittem a statisztikáknak. Van egy másik mutató, ami statisztikailag nehezen mérhető. Az életminőség mutatója. Mondjuk ebben az olyan “apróságok” is benne vannak, hogy egy család évente hányszor tud elmenni az Állatkertbe a gyerekekkel, vagy az, hogy a cipőt átlagban hány évig hordják. Része még egy igazi felmérésnek az is, hogy naponta mennyi időt töltenek a munkahelyre menetellel, és nem kihagyható az életminőségből az sem, hogy fel lehet-e ülni egy vonatra, vagy a koszos kocsik miatt kétszer is meggondolják.
TS
2022-12-22 at 10:52
Na, itt a magyarázat, hogy mi a magyar pedagógusok baja: idén 25%-os inflációval számolva (kb.) minimum 15%-ot csökkent a reálkeresetük. Miközben a stat szerint a magyar átlagbér reálértéke nőtt!
Ha valaki nem tudná, amikor valakinek emelkedik a bére, de másé jobban, akkor az illető lemaradásként érzékeli a helyzetet. Főleg, ha valójában még csökken is a reálbére. De azért coki nekik, igaz, skacok?
TS
2022-12-22 at 10:49
8-D!
Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának, s múlattatni fog.