Azt követeli a Los Angeles-i Rendőrkapitányságtól (LAPD) a Facebook, hogy hagyjanak fel a hamis profilok létrehozásával a felhasználók megfigyelése céljából. Ez azután történt, hogy a Guardian felfedte, hogy az Egyesült Államok rendőrsége egy technológiai céggel dolgozott, a felhasználói adatokat elemezve, hogy segítsen megoldani a bűncselekményeket – írja a BBC beszámolóját szemléző atv.hu. A hatóságok ugyanakkor azzal érvelnek, hogy ezzel a módszerrel olyan komoly bűncselekményeket próbálnak meg felgöngyölíteni vagy megakadályozni, mint a terrorizmus vagy a gyermekkereskedelem.
Levelükben kiemelték, hogy a Facebook kifejezetten tiltja a hamis fiókok létrehozását és használatát. Közleményük szerint a szándék az volt, hogy olyan biztonságos környezetet teremtsenek, ahol az emberek megbízhatnak és elszámoltathatják egymást.
Nemcsak az LAPD oktatódokumentumai használják a Facebook-ot explicit példaként, amikor azt tanácsolják a tiszteknek, hogy hozzanak létre hamis közösségimédia-fiókokat, de a dokumentumok azt is jelzik, hogy az LAPD irányelvei egyszerűen lehetővé teszik a tisztek számára, hogy hamis fiókokat hozzanak létre online nyomozási tevékenységhez
– írta a Facebook alelnöke és polgárjogi főtanácsos-helyettese, Roy Austin egy levélben, amelyben felvázolja a Facebook irányelveit.
Bár az ilyen szabályzatok legitimitása az LAPD-n múlik, a tiszteknek be kell tartaniuk a Facebook irányelveit, amikor fiókokat hoznak létre a szolgáltatásainkon. A Rendőrkapitányságnak be kell szüntetnie a Facebookon minden olyan tevékenységet, amely hamis fiókok használatát, mások személyi adataival való visszaélést és megfigyelési célból történő gyűjtést foglal magában
– tette hozzá. A Brennan Center of Justice non-profit szervezet nyilvános nyilvántartási kérelmei révén megszerzett dokumentumok azt mutatták, hogy 2019-ben az LAPD a Voyager Labs közösségimédia-felügyeleti szoftverével gyűjtött adatokat a gyanúsítottak közösségi hálózatairól, beleértve a barátaik fiókjait is. A Voyager Labs azt állítja, hogy szoftvere nagy mennyiségű adatot képes elemezni a bűncselekmények felderítése érdekében, beleértve a felhasználók indítékainak és meggyőződésének felismerését. Az LAPD e-mailekben közölte, hogy a szoftver különösen hasznos volt az utcai bandák online tevékenységeinek kivizsgálásában, és kulcsfontosságú volt a rablásokkal és gyilkosságokkal foglalkozó részlegének bizonyítékgyűjtésében.
Kettős mérce
A Facebook azzal érvel, hogy a felhasználók utáni kémkedés ellentétes a céljával, amely az, hogy lehetővé tegye az emberek számára, hogy “hiteles személyazonosságuk segítségével valós emberekkel kapcsolódjanak és megosszák őket”. Robert Potter, a törvényes megfigyelésre szakosodott ausztrál biztonsági szakértő azonban úgy gondolja, hogy a hamis nevek igazolhatók olyan helyzetekben, amikor emberi jogi aktivisták vagy újságírók magánéletük védelmét akarják elérni az interneten, vagy olyan országok felhasználói számára, ahol internetes cenzúra van. Meglepőnek találta a közösségi hálónak az LAPD-vel szembeni határozott álláspontját, amikor a múltban lassan léptek fel olyan kérdésekben, mint a félrevezető politikai hirdetések, az online csalások és a közösségi média tinédzserekre gyakorolt negatív hatásai.
Gyermekkereskedelem, terrorizmus
Valóban érdekes látni, hogy a Facebook sok problémás kommunikáció kapocsává vált, a gyermekkereskedelemtől és a terrorizmussal kapcsolatos kommunikációtól a Covid-dezinformációig
– mondta a BBC-nek. Úgy tűnik azonban, hogy jobban törődnek azzal, hogy az LAPD visszaél a platformjukkal, mint Kínával vagy Oroszországgal. A Facebook szerint a kutatók böngészőbővítő eszköze aláásta a biztonságát, míg az akadémikusok azzal érveltek, hogy munkájuk létfontosságú a demokrácia fenntartásához és a közösségi hálózat gyakorlatának átláthatóságához.
Ha nem próbál mindenütt fellépni a platformját használó rosszindulatú szereplők ellen, akkor nincs komoly alapja a platform jogszerű használatának visszaszorítására
– mondta Robert Potter, a Washington Post kiberbiztonsági műveleti központjának létrehozója, aki az ausztrál kormánynak is tanácsot adott a kiberbiztonsággal kapcsolatban.
Nem vagy különleges, ha közösségimédia-platformot vezetsz. Ha nincs olyan szabály, amely szerint nem lehet titkos zsaru egy templomban, miért lenne más a közösségimédia-platform?
– tette fel a kérdést.
(Mi pedig azon gondolkodunk, hogy a “nagy profilozó” és adatgyűjtő Facebook vajon miért is lázad ennyire, ha a zsaruk használják az alkalmazást arra, hogy bűncselekményeket oldjanak meg? Talán az a probléma, hogy nem fizetnek érte?)
Forrás: BBC/atv.hu; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS