A fél országot nyomorgatják fizetési meghagyással, erre még lazítják is a szabályokat

A fizetési meghagyás eddigi rendszere a visszaélések és bűncselekmények melegágya, egyben rengeteg bevételt hoz az amúgy is minden gyanú alatt álló végrehajtói karnak. Ennek ellenére október elsejétől tovább lazítják a szabályokat, ugyanis az elektronikus ügyintézésre kötelezettek számára teljesen elektronikussá vált az eljárás. Ha velük szemben fizetési meghagyást bocsátanak ki, akkor azt az elektronikus tárhelyükre kézbesítik, emiatt tovább gyorsul a folyamat – hívta fel a figyelmet a változásra a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Aki pedig nem reagál időben, foghatja a fejét.

Mint az köztudott, fizetési meghagyást bárki kezdeményezhet, akinek tartoznak. A feltétel csak annyi, hogy az eljárás indítójának és az adósnak is legyen belföldi kézbesítési címe. Fizetési meghagyást azok ellen szokás indítani, akiknek a tartozása nem éri el a hárommillió forintot; ezt követően kerül a bíróság elé az ügy. 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképpen bírósághoz kell fordulni.

Főként a közműcégek és mobilszolgáltatók indítottak fizetési eljárást

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tájékoztatása szerint lejárt tartozások miatt tavaly 409 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek, amelyekben élen jártak a közműcégek és a mobilszolgáltatók. Mivel a fizetési meghagyás vagy közjegyzőtől, vagy végrehajtó cégtől érkezik, sokan figyelmen kívül hagyják és nem veszik át a levelet, pedig 15 nap áll csak rendelkezésre, hogy megválaszoljuk. Persze van olyan, hogy valaki nem tud fizetni. Nekik a MOKK elnöke, Tóth Ádám azt javasolja:

Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá.

Erre a lehetőség viszont csak akkor nyílik meg, ha a 15 napos válaszadási időt betartja az adós. Az úgynevezett ellentmondással lehet élni szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve a MOKK rendszerén keresztül, de ezzel az tud élni, aki elektronikus iratbeadásra kötelezett.

Változások október 1-től

Október 1-jétől tovább egyszerűsödött az eljárás: az elektronikus ügyintézésre kötelezettek ugyanis nem postán, hanem elektronikusan, a cégkapun, a tárhelyükön keresztül kapják a meghagyást, továbbá az összes, az eljáráshoz kapcsolódó iratot, például a hiánypótlási felhívást. Ha a közjegyző szabályosnak talál egy elektronikusan kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, akkor három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás is indítható a kötelezettel szemben. Ha valaki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, ellentmondással kell élnie. Ezt az e-ügyintézésre kötelezettek elektronikus úton, de nem e-mailben, hanem a MOKK rendszerén keresztül tehetik meg. Az új rendszer gyorsítja a folyamatot és a pénzüket követelők gyorsabban megkaphatják követelésüket. Ezért aztán, akik elektronikus ügyintézésre kötelezettek, nagyon figyeljék a tárhelyüket, hiszen oda érkeznek ezek a levelek is.

Az adószámra is szükség van

De nemcsak a kibocsátás módja változik: októbertől a fizetési meghagyást kezdeményezőknek meg kell adniuk a kötelezett adószámát is, amennyiben az rendelkezik ilyennel. A NAV adatbázisából, illetve a cégjegyzékből ez egyszerűen lekérhető. Az eddig teljesen papíralapú európai fizetési meghagyásos eljárásnál októbertől a cégkapuval rendelkezők már csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást.

Forrás: Index; Fotó: MTI/Mohai Balázs