Pesti Srácok

A filozófusokat is foglalkoztatja a klímaváltozás

A filozófusokat is foglalkoztatja a klímaváltozás

A klímaváltozás és a filozófia kapcsolatáról szóló előadásokkal rendez egész napos konferenciát Ábrándok bűvöletében címmel a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Filozófia Doktori Iskola és a veszprémi Pannon Egyetem (PE) pénteken, a baranyai vármegyeszékhelyen.

Boros János, a pécsi egyetem 1990-es években, nyugati minták alapján létrehozott filozófiai iskolájának vezetője, az esemény egyik szervezője az MTI érdeklődésére közölte: a klímaváltozást valószínűleg a gondolkodó ember okozza a tudományával, a technikával, ami filozófiai kérdésfeltevésből, a fogalmak megkülönböztetett használatából fejlődött ki. A szervező úgy véli: végső soron a tudatos gondolkodás és az ebből kifejlődő tudomány vezetett a klímakrízishez, és amikor ezzel filozófusok foglalkoznak, akkor visszatérnek az eredethez; az eredet felől próbálják értelmezni a változásokat, keresik azokat a fogalmakat, amelyek talán rossz irányba mentek, vagy félreértették őket, vagy akár nem megfelelő etikai alkalmazást nyertek.

Közölte: a konferencia elsősorban a PE rektora, Gelencsér András klímaváltozásról szóló könyvében felvetett kérdések köré épül, például hogy valóban összeomlik-e civilizációnk néhány évtizeden belül az éghajlatváltozás és a nyersanyagok hiánya miatt. Mint a szervező elmondta: az előadások az alapok felől közelítenek a kérdéshez, és felvetik azt az inkább kultúrtörténeti és tudományfilozófiai kérdést, hogy miként sorolható be Gelencsér András "látomása" az apokaliptikus gondolkodásmódok sorába, amelyek eddig jobbára poetikus-vallási műveket szültek.

Az interneten is követhető rendezvényen csaknem húsz előadó – főként fiatal filozófusok – igyekszik majd filozófiai – azaz önreflektív, tagolt, fogalomtudatos – gondolkodást alkalmazni korunk egy nagy kihívására – tájékoztatott a doktori iskola vezetője.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Figyelő

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.