Pesti Srácok

A finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását is tárgyalja ma az Országgyűlés

A finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását is tárgyalja ma az Országgyűlés

Megkezdi a 2023-as költségvetés módosításának tárgyalását szerdán az Országgyűlés, amely megvitatja a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását is. Napirend előtt a képviselők megemlékeznek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjáról, a nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napjáról.

Elkezdődik a 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat vitája. A kormány tavaly decemberben rendeletben módosította a jogszabályt, majd a Költségvetési Tanács egyetértő véleményének birtokában januárban benyújtotta az Országgyűlésnek. A főbb változások között szerepel a rezsivédelmi alap forrásainak közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelése. Módosulnának a főösszegek is: az államháztartás központi alrendszerének kiadása 33 ezer 426 milliárd forintról 39 ezer 759 milliárd forintra, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forintról 36 ezer 358 milliárd forintra nőne. A hiány is változik: 2352 milliárd forint helyett 3400 milliárd forintban állapítanák meg. Az államadósságot az év végére a GDP 69,7 százalékára vinnék le az eredeti törvényben szereplő 73,8 százalék helyett.

Együttes általános vita lesz Finnország és Svédország az Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről. A két észak-európai ország az orosz-ukrán háború tavalyi kitörése után, májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!