A héten az Országgyűlés leszavazta a globális minimumadó bevezetését, a kormánypártok pedig azzal magyarázták a döntést, hogy egyrészről a tervezet kidolgozatlan, másrészt hazai munkahelyek megszüntetésével járna, harmadrészt elveszítenénk az adóelőnyünket a térségben és ez az adó a termelői vállalatokat is sújtaná. Ráadásul az, amire eleve bevezették volna – azaz a techóriások megadóztatása –, tulajdonképpen kimaradt a tervezetből, és továbbra is kibújhat például a Facebook vagy a Google az adózás alól. A baloldali pártok viszont azzal rukkoltak elő, hogy a kormány a multik oldalára állt, pedig azokat meg kell adóztatni. Ez a retorika viszont azért érdekes pont tőlük, mert ők azok, akik rendszerint a külföldi multik érdekeit szolgálják. Elég csak arra gondolni, hogy a baloldali kormányok alatt a közműcégek külföldi vállalatok kezében voltak, ahogyan az étkezési utalványok piaca is, ami miatt Gyurcsányék még kértérítést is követeltek a francia cégnek, amelyet a magyar kormány “kiszorított” a hazai piacról az Erzsébet-utalvány bevezetésével. A rezsicsökkentést sosem támogatták, sőt, a kivezetéséről fantáziáltak, Márki-Zay Péter pedig az energiaipar pénztárcája miatt aggódott még nemrég, mert szerinte nem velük, hanem az emberekkel kell megfizettetni a költségeket. A DK közgazdásza is nagy fordulaton mehetett keresztül, hiszen addig azt magyarázta, hogy miért is lehet az egekbe emelni a benzinárakat az emberek kárára, most viszont már a multikat adóztatná.
Nagy port kavart az Országgyűlésben a héten, hogy a magyar kormány úgy döntött, nem támogatja a globális minimumadó bevezetését, amelynek miértjét a vita során több kormánypárti politikus is részleteiben menően kifejtette. A baloldali politikusok viszont egytől-egyig azzal rukkoltak elő, hogy igenis ki kell vetni az adót, meg kell adóztatni a multikat, tőlük viszont ez hihetetlenül furcsa – felmerül a kérdés, vajon tudják-e mit beszélnek annak fényében, hogy korábban milyen állásponton voltak.
1995-ben például egy év alatt hat regionális áramszolgáltató, öt gázszolgáltató és több stratégiai erőmű került külföldi kézbe, ez a tendencia pedig később sem változott; a közműszolgáltatásokat évekig külföldi vállalatok tartották a markukban. A sorozatos privatizációnak az Orbán-kormány szabott gátat és a kormányzásuk alatt vissza is szerezték ezeket a cégeket, amelyek azóta is magyar tulajdonban vannak.
A francia “zsebpénz” fontosabb volt a baloldalnak, mint a magyar
Emlékezetes az is, amikor még a szocialista érában az étkezési utalványok piacát elsősorban a franciák uralták. Három meghatározó multi bocsátotta ki ezeket az utalványokat: az Edenred, a Le Chèque Déjeuner és a Sodexo. 2012-ben viszont Orbánék újra közbeavatkoztak: bevezették az Erzsébet-utalványt (ami olyan sikeres lett, hogy legutóbb még Kunhalmi Ágnes is ezekkel kampányolt) és a francia cégeket kiszorították, amiért hatalmas patáliát csaptak Gyurcsányék. A DK ugyanis kártérítést követelt a külföldi cégeknek az Európai Bizottságnál. Az Európai Bíróság pedig megállapította, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya rendszer egyes elemeivel Magyarország megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól.
Az ipar helyett fizessenek az emberek, hátha akkor spórolnak is
A baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter először Gyurcsánnyal együtt arról fantáziált, hogy a rezsicsökkentéssel fel kell hagyni, majd kijelentette, hogy nem az iparral, hanem az emberekkel kell megfizettetni a költségeket, nehogy már a szegény nagyvállalatok járjanak rosszul. Hiszen, ha az árak emelkednek, az emberek elkezdenek spórolni. Ha nem így alakulna, akkor pedig fizessenek – a lényeg az, hogy a multi zsebe maradjon védve.
Személyes kedvencem viszont a DK közgazdásza, aki most a multik adóztatása mellett érvelt, miközben korábban arról beszélt, hogy a benzin, az alkohol és a cigaretta árát az egekbe lehet emelni, hiszen ezeket a termékeket az emberek mindenáron megveszik. Ezzel pedig Dávid Ferenc kimondta, hogy felesleges a benzinárstop is, fizessünk csak. Majd a parlamentben elszólta magát, amikor azt mondta, hogy a globális minimumadóval mindenki egyetért Brüsszelben, csak mi nem, és ezzel újra az árral szembe megyünk.
A baloldal tehát a külföldi érdek kiszolgálásában eddig is remekelt, de a multik is fontosabbak voltak számukra, mint a honfitársak megélhetése. Ennek fényében pedig felettébb érdekes, hogy most a multikat adóztatnák, amikor általában foggal-körömmel védik őket. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az egyetlen cél, ami előttük lebeg, hogy a kormány álláspontjába kössenek bele – ha ennek aktuális témája a globális minimumadó, akkor abba.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS