Független hatóságként kivesszük a részünket az infláció csökkentésében – jelentette ki Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a szervezet által megrendezett háttérbeszélgetésen, ahol szó volt továbbá arról, hogy a GVH a tavalyi évben összesen 101 vállalkozást bírságolt meg jogsértések miatt, de a kartellekkel szembeni határozott fellépés is meghozta az eredményét. A hivatal közbenjárásának eredményeképpen összesen több mint 55 milliárd forint haszon ütötte a magyar emberek markát. A beszélgetés során szó volt arról is, hogy ma már adattal is lehet fizetni, éppen ezért a hivatal a közösségi médiumokkal szemben is vizsgálatot folytat, mivel nem lehet tudni, hogy a felhasználók adatait, kiknek, hova és milyen célból adják el. A GVH vezetőségét a PestiSrácok.hu pedig arról is megkérdezte, hogy mit tudnak tenni ők annak érdekében, hogy a techóriások kényük-kedvük szerint csavarjanak le nekik nem tetsző médiumokat a közösségi portálokról, videómegosztókról, ahogyan azt esetünkben is többször megtették.
A Gazdasági Versenyhivatal éppen tegnap nyújtotta be az Országgyűlésnek a tavalyi évről készült összegző beszámolóját, amiben kiemelték, hogy 2022-ben azért dolgoztak, hogy védjék a fogyasztókat, segítsék a családok jogvédelmét és segítsék azokat a vállalkozásokat, amelyek betartják a szabályokat.
S bár az infláció minden jel szerint a csúcsára ért, a GVH sem mehet el mellette szó nélkül. Független hatóságként, de kiveszik a részüket az infláció letörésében – erről a GVH elnöke beszélt. Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy más országokban is bevezettek különböző, a hazaihoz hasonló intézkedéseket az árak visszaszorítása érdekében. Példaként említette, hogy a görögök fogyasztói kosarat hoztak létre, a románoknál pedig úgynevezett “price monitoring” rendszer működik. A hozzánk hasonló ársapka pedig más országokban is egy hatásos eszköz. Az elnök kiemelte:
Több különböző élelmiszerpiacon jelen pillanatban is folyik az áremelkedések mögött álló – a versenyjogot érintő – okok feltárása úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálatok keretében.
2022-ben a Versenytanács 36 ügyben, összesen 101 vállalkozással szemben hozott döntést, az esetek több mind háromnegyedében ugyanis jogsértés történt. Továbbá 22 ügyzáró döntésében 57 vállalkozással szemben szabtak ki bírságot, összesen mintegy 3,7 milliárd Ft összegben.
Ezen kívül meghatározó volt a kartellekkel szembeni hatékony fellépés is, hiszen 2,5 milliárd forint értékben szabtak ki emiatt bírságot. Rigó Csaba Balázs azonban hozzátette, hogy bizonyos területeken kevés szereplő határozza meg a piacokat, ezzel együtt kell élni, ez a rendszerváltás óta így van. Ez nem azt jelenti, hogy kartelleznek – fűzte hozzá.
Kamu környezetbarát termékek és a családok megtévesztése
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárása is nagy szerepet kapott a tavalyi évben, hiszen a jogsértések 60 százaléka fogyasztóvédelmi ügy volt. A hatóság az év során összesen 713 millió Ft bírságot szabott ki a vállalkozások különféle tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai következtében. Példaként említette az elnök az úgynevezett “sötét mintázatok” felderítését, mint például a “greenwashing” amikor egy cég a termékét környezetbarátnak akarja beállítani, de az valójában nem az.
Elhangzott továbbá, hogy a család, mint fogyasztó számos alkalommal célpontja a megtévesztő reklámoknak, kereskedelmi gyakorlatoknak. A család intézményét kiemelten védi az Alaptörvény és a családok védelméről szóló törvény. A vállalkozásoknak ezért különös felelősséggel kell eljárniuk, ha előrelátható számukra, hogy kereskedelmi gyakorlatuk alkalmas a családok döntéseinek torzítására. A GVH éppen ezért 2022-ben egy Családbarát Munkacsoportot is összehívott, ami a Fogyasztóvédelemért Kerekasztal munkájának elősegítését szolgálja.
A beszélgetésen megtudtuk továbbá azt is, hogy anyagilag milyen sokat jelent a GVH tevékenysége. Eddig ugyanis összesen 55 milliárd 412 millió forintos hasznot hozott a közbenjárásuk Magyarország polgárainak.
Régen az állam cenzúrázott, ma a techóriások
Mivel a közösségi média is gazdasági szereplő, ezért nagy hangsúlyt fektet a hivatal a magyarországi tevékenységükre. Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy sok a visszaélés, ezért a Facebookot, a Google-t, a TikTokot, de a Vibert is vizsgálják. A kérdés velük szemben az, hogy hol tartják a felhasználók adatait, mire használják azokat stb. Az elnök elmondta továbbá azt is, hogy az olasz hatóságok elfogadták, hogy lehet úgymond adattal fizetni, de hogy az utána hova, kihez és mi célból kerül már kérdéses.
Mint az ismert, két évvel ezelőtt portálunk ellen is hadjáratot indítottak a techóriások és hol Facebook korlátozásokkal kellett szembesülnünk, hol a YouTube törölte a csatornánkat. Sajnos ebben idén is belefutottunk, amikor egy hétre korlátoztak bennünket, annak ellenére, hogy a szigorú médiaszabályoknak eleget teszünk. Éppen ezért arról érdeklődtünk a GVH elnökhelyettesétől, hogy vizsgálódnak-e az ügyben, hogy a ezeknek a cégeknek a hatásköre meddig terjed? Tóth András megjegyezte, hogy új jelenség, hogy óriáscégek cenzúráznak, a régi időkben ezt az állam tette. Az Európai Unió azonban elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA), amelyben a techcégekre vonatkozó szabályok találhatók. Úgy véli jogorvoslatot kellene alkalmazni esetünkben. Az ügyben pedig az Európai Bizottságnak van hatásköre. Tóth András ugyanakkor megjegyezte, hogy az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vizsgálja az ilyen jellegű ügyeket Magyarországon egy bizonyos elérési szám alapján.
Vita a Vodafone körül, de érdemes körbenézni
Nagy port kavart hazánkban, amikor a kormány bejelentette, hogy stratégiai megfontolásból a telekommunikációs területen kíván gazdasági lépéseket tenni. Ennek eredményeképpen pedig bevásárolta magát a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt-be. Abban viszont, hogy az állam részesedést szerez egy telekommunikációs vállalatban, nincs újdonság. A GVH háttérbeszélgetésen ugyanis kiderült, hogy van nemzeti távközlési vállalata Németországnak 32 százalékos, Belgiumnak 52 százalékos, Szlovéniának 72 százalékos állami részesedésben. Tóth András elnökhelyettes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az államnak szuverén joga ebbe beleszólni, majd emlékeztetett, hogy 2010-ben a stratégiai ágazatokban volt a legkevesebb az állami tulajdon. Ebben az időszakban (2008) a bankszektor kilencven százaléka is külföldi kézben volt, az energetikai szektornak pedig az 50 százaléka. Ám a telekommunikációs és médiaszektor tekintetében sem álltunk jól, ugyanis nemzetközi összehasonlításban Magyarországon volt a legnagyobb a külföldi befolyás ekkor. Ez volt ugyanis a privatizációs időszak – jegyezte meg.
Fotó: Magyar Nemzet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS