A háború után demilitarizált övezetet hoznának létre az ukránok Oroszországon belül
A háborút követő rendezés keretében 100–120 kilométer széles demilitarizált övezetre lesz szükség Oroszország területén belül Ukrajna határa mentén – közölte hétfőn Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren. Mint írta, erre az övezetre azért lesz szükség, hogy megóvják az ukrán régiókat a tüzérségi csapásoktól.
A háborút követő rendezés kulcselemének kell lennie, hogy a jövőben elejét vehessük az ismételt agressziónak
– fogalmazott Podoljak. Hozzátette, hogy a frontvonalon elhelyezkedő ukrán régiók lakossága biztonságának szavatolása érdekében "szükség lesz egy 100–120 kilométer széles demilitarizált övezet létesítésére Belgorod, Brjanszk, Kurszk és Rosztov orosz köztársaságok területén". Podoljak az orosz megyékről szólva a köztársaságok kifejezést használta. Az ukrán elnöki tanácsadó ezen felül azt fejtegette, hogy az általa felvázolt demilitarizált övezetet kezdetben egy nemzetközi kontingenssel ellenőrizhetnék.
A nap folyamán az ukrán parlament megszavazta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a hazai dróngyártókat mentesítik a vám- és általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségek alól. Jaroszlav Zseleznyak ukrán képviselő szerint a törvény célja a kijevi vezetés hadi erőfeszítéseinek szempontjából kulcsfontosságúnak tartott ágazat támogatása. A jogszabályt még Volodimir Zelenszkij elnöknek is alá kell írnia. Az ukrán védelmi minisztérium szerint több mint 80 dróngyártóval működnek együtt. A pilóta nélküli harceszközökre Ukrajna költséghatékony megoldásként tekint, hogy némileg ellensúlyozni tudja az orosz fegyveres fölényt.
A 450 tagú ukrán parlament 328 szavazattal a nap folyamán jóváhagyta azt az Iránnal szembeni szankciós törvényjavaslatot, amelyet Zelenszkij nyújtott be még vasárnap. Az 50 évre szóló törvényjavaslat értelmében egyebek között betiltanák a katonai felszerelések és az úgynevezett kettős, vagyis katonai és polgári célú felhasználásra egyaránt alkalmas termékek kereskedelmét és tranzitját, megtiltanák Iránnak az ukrán légtér használatát, felfüggesztenék Kijev gazdasági és pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését Irán felé, és gátat szabnának a technológia- és tőkeexportnak is Iránba.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij