Az ellenzék előretörésének okait a következő napokban, hetekben sokan, sokféle nézőpontból fogják elemezni. Fontos elvégezni ezt a munkát, mert a vasárnapi önkormányzati választás eredményének tükrében az mindenképpen kijelenthető, hogy nem lefutott a 2022-es országgyűlési választás. Ez nemcsak Karácsony Gergely főpolgármesterré választása miatt mondható el. A Jobbiktól a DK-ig terjedő elvtelen összeborulás immár tíz megyei jogú várost és számos kisebb települést tudhat magáénak.
A Tordai Bencék már mindenütt jelen vannak
Akik belülről élték át – mint jómagam is – ezt a rendkívül éles kampányt, azok számos olyan új elemre lehettek figyelmesek, amelyek mindenképpen figyelmeztető jelek a jövőre nézve a jobboldal számára. A nagy ellenzéki összekapaszkodás esetében közös értékekről annak természetéből adódóan nyilván nem beszélhetünk, közös módszertanról és lélektanról viszont nagyon is. A összefogás lélektana faék egyszerűséggel leírható: gyűlöljük Orbánt, gyűlöljük a Fideszt. Ezzel meg is volnánk. Pipa. A módszertan már összetettebb dolog, és megéri ejteni róla néhány szót. A vasárnapi voksolás másnapján az ellenzéki összefogás „messiása”, a Hódmezővásárhelyen ismét polgármesterré választott Márki-Zay Péter kerek-perec megmondta, hogy azok a 10 ezernél nagyobb lélekszámú települések, akik követték a hódmezővásárhelyi mintát, kivétel nélkül győzelmet arattak a Fidesz felett. Tény és való, hogy Márki-Zay tavaly februári szimbolikus győzelme óta a magukat civilnek nevező, ellenzéki polgármester- és képviselőaspiránsok egymásnak adták a kilincset a Csongrád megyei városban. Azonban nem Márki-Zay Péter vagy Hódmezővásárhely itt a lényeg, hanem hogy a tavalyi győzelmet követően egy országos mozgalom indult el Mindenki Magyarországa Mozgalom néven. Ez a közösség ma átszövi a teljes ellenzéket, és jól megfigyelhető, hogy Gyurcsány Ferenctől kezdve a kisebb települések – szigorúan „civil” – polgármester-jelöltjeiig bezárólag ugyanazzal a módszertannal és megegyező szlogenekkel kampányolnak.
Átláthatóság, korrupcióellenesség, visszaadjuk az országot, vagy az adott települést a lakosainak
– harsogják mindenütt. Kedvelt módszerük az állandó Facebook Live közvetítés: ezzel hangsúlyozzák, hogy ők az átláthatóság elkötelezett hívei. Csakhogy amíg a 2018-as országgyűlési választások után a jobboldali tábor még nevetett vagy éppen szörnyülködött azon, hogy a Tordai Bence-félék telefonnal és szelfibottal a kezükben rohangálnak a Parlamentben, addig mára kiderült, hogy mindennek van foganatja. A helyhatósági választások előtt számos ellenzéki polgármester vagy polgármester-jelölt élőben közvetítette a testületi üléseket. A közvetítések alatt véleményformálóvá előlépett híveik alákommentelgetve gyalázták a kormánypárti képviselőket vagy polgármestereket. Ezek lopnak, csalnak, hazudnak – ment a mantra mindenütt, majd jöttek a feljelentgetések, amelyek eredményéről természetesen azóta sem tudunk semmit.
Szép troll világ
Általánosan elmondható az is, hogy a kampány teljes mértékben áttevődött a közösségi média világába, és ez ugyanúgy igaz egy 17 ezer fős településre, mint egy nagyvárosra. Ma már a szórólapozás elavult módszernek számít; sokkal hatásosabb, ha egy adott közösségben két-három véleményformálónak számító kommentelő hirdeti az „igét”. A Fidesz hátránya ebben a rendszerben ott érhető tetten, hogy amíg Zuckerbergék ideológiailag jól beazonosítható gépezete eltiltja, letiltja a kommenteléstől a jobboldali véleményformálókat, addig a másik oldal szószólói mindenfajta retorzió nélkül garázdálkodhatnak. Közös tapasztalat volt a kampányban, hogy a Facebook egész egyszerűen bizonyos fideszes hirdetéseket nem engedett ki. Mindezek tükrében úgy tűnik, újragondolásra, ráncfelvarrásra szorul a Kubatov-módszer. Az az elv ugyanis, hogy gyűjts össze x számú aláírást és annak nagy része szavazatként hasznosul, kiélezett kampányhelyzetben már nem igazán működik. Ugyanez igaz a választás napi telefonos és door-to-door mozgósításra, hiszen az ellenfél a már jól bejáratott virtuális tereken folyamatosan és állandóan jelen van, mozgósít. Azt is tudomásul kell venni, hogy a közösségi média átalakította az embereket és a szokásokat. Ma már a választók nagy része aláír mindenkinek mindent, mondván, abból baj nem lehet. Aztán a Facebook magányában álnéven vagy álprofillal azt kommentelget, amit csak akar. Miután Gyurcsányék és Márki-Zayék sikeresen átnyomták a köztudatba, hogy akiről kiderül, hogy nem fideszes, azt „felnégyelik”, kirúgják, ezért az emberek egyre inkább hajlanak erre az arctalan választói magatartásra. Ez vezethetett egyébként a mostani kampányban ahhoz a helyzethez, hogy a közvéleménykutatók sok mindent félremértek. A választók jelentős része ma már így gondolkodik: „Ha megkérdeznek, hogy kire adnám a voksom, biztos, ami biztos, bemondom, hogy a Fideszre, aztán a fülkében máshova húzom az ikszet.”
Központból irányított ellenzéki kampány
Általános tapasztalat, hogy – nem megbántva senkit – olyan ellenzéki képviselőjelöltek, akiknek a környezetük szerint az alany és az állítmány egyezetetése is gondot okoz, profi, jól betanult bemutatkozó beszédeket mondtak, illetve profin megszerkesztett kiadványokkal álltak elő. Továbbá, ha úgy gondolták, hogy az adott településen személyes erődemonstrációra van szükség a „civil” jelöltek mellett, akkor ott rendre megjelentek a Momentum tagjai, aktivistái, és ha kellett, tiltakoztak, ha kellett, mozgósítottak. Mondandóm alátámasztására álljanak itt Fekete-Győr András szavai. Ezt akkor mondta a Momentum elnöke, amikor tavaly Márki-Zay Péter győzött Hódmezővásárhelyen, majd Fekete-Győrék a Fidesz leváltása érdekben megnyitották Budapesten az ellenzék koordinációs centrumát, a Remény Központot:
A Fidesz győzelmi mítosza leomlott. A rendszer leváltható, Orbán és NER-lovagjai elzavarhatók. Ha meg akarjuk ismételni a hódmezővásárhelyi diadalt országszerte, félre kell tennünk a szekértábor-logikát! Új, hiteles, integratív indulókra van szükség országszerte. A Fidesz kisebbségben van, de a régi ellenzék nem elég a legyőzéséhez, 106 Márki-Zay Péter kell.
Az ellenzéki összefogás tehát megvalósulni látszik. Az elvtelen koalíciónak se víziója, se cselekvési terve nincs arra vonatkozóan, hogy mit kezdene az országgal, ha hatalomra jutna. Azt csak sejtjük, hogy ki áll mögöttük és ki pénzeli őket. Az viszont világosan látszik, hogy van közös módszertanuk, ami működőképes. A jobboldalnak erre reagálnia kell, ha nem akarja, hogy gond legyen 2022-ben.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS