A keleti nyitás elhozta Budapestre Vietnamot
Vietnam és Magyarország közti kölcsönös gazdasági megállapodások aláírásával kezdődött a magyar–vietnami csúcstalálkozó utáni sajtónyilvános esemény. A különböző szektorokért felelős magyar miniszterek, illetve vietnami kollégáik együttműködési egyezményeket írtak alá, majd Orbán Viktor miniszterelnök és Nguyen Phu Trong, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára sajtónyilatkozatban jelentették be, hogy a két ország stratégiai partnerré vált.
A magyar miniszterelnök rögtön az elején megjegyezte, hogy a két ország alkotmányos rendszere ugyan jelentősen eltér egymástól, a felek azonban saját népük felelős vezetőiként tárgyaltak, és ebbéli minőségében köszönte meg Nguyen Phu Trongnak a most megkötött stratégiai partnerséget. Orbán Viktor felhívta a figyelmet a világgazdaság új fejlődési szakaszára, ahol már nemcsak nyugatról áramlik keletre a technológia, a tőke és az áru, hanem fordítva is, és ebben a gyökeresen megváltozott, a távol-keleti térség meghatározó országává vált Vietnamnak is fontos szerepe van.
Vietnam hozzánk érkező importja két év alatt megnégyszereződött, ráadásul technológiailag fejlett áru jön onnan Magyarországra, és tőlünk tovább Európába
– jelentette ki a miniszterelnök. Egyúttal nyomatékosította, hogy mindez a keleti nyitás fontosságát jelzi, mert Magyarország olyan országokkal állapodott meg ennek keretében, mint Vietnam. Orbán Viktor beszélt arról, hogy Vietnamé a világ egyik legnagyobb arányú gazdasági növekedése, szinte elérték a teljes foglalkoztatottságot, és az ország világpolitikai súlya is megnövekedett.
Vietnam sikere azt jelzi, hogy egy ország csak úgy lehet sikeres, ha a hozzá legjobban illeszkedő, az ő kultúrájából fakadó politikai, társadalmi és gazdasági berendezkedést valósít meg
– állapította meg a kormányfő.
Szavai szerint Magyarország bizonyos területeken versenyképes világszinten, így az egészségügyben, az oktatásban, a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban. Itt említette meg a Magyarország által 2016-ban megnyitott, 500 millió eurós hitelprogramot, amely révén az említett szektorokban részt tudunk venni a modern Vietnam felépítésében. Külön kiemelte az oktatást, mondván, Magyarország egyik legfontosabb exportcikke a tudás, hiszen kiváló egyetemeink vannak, és a magyar állami ösztöndíjprogramban 200 vietnami diák vehet részt.
Háromezer olyan vietnami állampolgár van, aki az iskolai képzettségét Magyarországon szerezte, ők a barátaink, ismernek minket, az észjárásunkat, és segíteni tudnak a vállalkozóknak
– fogalmazta meg röviden az ösztöndíjprogram legfontosabb hozadékát Orbán Viktor. A miniszterelnök arra is kitért, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének évfordulójára, 2020-ban Magyarország egy kiemelkedő színvonalú kulturális képviseletet nyitna Vietnam fővárosában.
Vietnami termékekért magyar tudás
A vietnami állampárt főtitkára a kötelező udvariassági körök mellett hangsúlyozta, hogy Magyarországra elsődleges stratégiai partnerként tekintenek. Nguyen Phu Trong arról beszélt, hogy mindkét országnak egyszerűsítenie kell a beruházási környezetet. A két ország kapcsolatának súlypontjait úgy határozta meg, hogy
Magyarország előmozdítja a vietnami termékek megjelenését az Európai Unió piacán, Vietnam pedig nagyra értékeli a magyar segítséget azokban a fejlesztésekben, amelyekre Vietnamnak szüksége van.
A sajtónyilatkozatok előtt Orbán Viktor és Nguyen Phu Trong jelenlétében a magyar és a vietnami fél több kétoldalú egyezményt is aláírt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a polgári jogsegélyről, Szabó István honvédelmi államtitkár védelmi együttműködésről, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egészséggazdasági együttműködésről, Bódis József oktatási államtitkár pedig oktatási együttműködési programról írt alá megállapodást, majd három vízipari együttműködési megállapodást is megkötöttek a ceremónián.
