Pesti Srácok

"A kereszténység és a keresztény egyház létezni fog a világ végezetéig" - Húsvéti interjú Márfi Gyula veszprémi érsekkel

Naponta vannak intő jelek, egymás után érik támadások a keresztényeket Európában, szinte nincs olyan nap, amikor ne rongálnának meg egy templomot - eddig mégis túl kevesen foglalkoztunk a veszéllyel. Talán egy olyan tragédia, mint a Notre-Dame leégése kellett ahhoz, hogy emlékeztessen: Európát nem a felvilágosodott szabadkőművesek, hanem a keresztények építették - mondta a veszprémi érsek a PestiSrácok.hu-nak adott húsvéti interjúban. Márfi Gyula az ünnep kapcsán arról beszélt, hogy a feltámadás a keresztény hit alapja. Jézus feltámadása nélkül nem alakult volna ki és nem terjedt volna el a kereszténység. Európa válaszút előtt áll, hogy a keresztény hitet és kultúránkat védelmezők útjára lép, vagy azokéra az ultraliberális szabadkőművesekére, akik célja az, hogy eltávolítsák a kereszténységet. Eközben a világban összességében erősödőben van a keresztény hit, érdekes módon épp Afrikában vagy Dél-Amerikában, sőt, Dél-Koreában is - mutatott rá Márfi érsek. Az egyházi vezető úgy fogalmazott: abban teljesen biztos, hogy a kereszténység és a keresztény egyház létezni fog a világ végezetéig. Amiben már nem ennyire bizonyos, az az, hogy a kereszténység központja a jövőben is Európa marad.

Európa mai vezetői számára nem fontos a kereszténység, Európa keresztény gyökerei. Olyannyira nem, hogy a 2000-es évek elején elfogadott uniós alkotmány szövege nem tesz említést a keresztény hitről. Ellenben belekerült a szövegbe a görög és római kultúra és hagyományok fontossága, valamint a felvilágosodás jelentősége is - emlékeztetett Márfi Gyula. A veszprémi érsek szerint azóta is rendszeresen tettenérhető a brüsszeli politikában a keresztényellenesség.

- fogalmazott az érsek. A Notre-Dame leégése - mely személyesen is fájdalmasan érinti Márfi atyát, hisz 1976 és 1978 között Párizsban élt és szolgált, és rengeteg élmény köti a katedrálishoz - üzenetértékkel bír az atya szerint. Mint mondta:

PestiSracok facebook image

Hangsúlyozta, hogy Európát nem a felvilágosodott szabadkőművesek, hanem a keresztények építették. Az kell, hogy tudatosodjék bennünk, hogy jelen vagyunk és jelen is kell maradnunk keresztény hívőknek Európában.

Az érsek felidézte, hogy alig van olyan nap, hogy valamelyik európai templomot ne rongálnák meg, de arról "a kutya se beszélt". A Notre-Dame viszont egy sok millió ember által látogatott objektum, ezért ezzel nem lehet nem foglalkozni.

A keresztény vallás ellen offenzíva zajlik az Európai Unióban a veszprémi érsek szerint. Márfi Gyula úgy fogalmazott, hogy Európa ultraliberális szabadkőműves világának egyik célja az, hogy a kereszténységet meggyengítsék, hosszabb távon Európából eltávolítsák. Ennek egyik eszköze a migráció támogatása is - vélekedett.

A cél érdekében - úgy látja - az ellenségek is képesek szövetkezni, ebben pedig a történelem ismétli önmagát.

- jelentette ki Márfi érsek. Mint mondta, öröm is van az ürömben. Visszatérve a Notre-Damehoz, kiemelte, milyen örvendetes dolog látni azt, ahogy tömegek - köztük fiatalok is - ott állnak a katedrális körül, sírnak, énekelnek és imádkoznak.

- fogalmazott. És van is okunk a reményre, hiszen a kereszténység világviszonylatban nincs hanyatlóban. Amerikában tartja magát, Afrikában növekszik a keresztények száma. 50-60 éve még az volt a vélekedés, hogy Afrika muzulmán lesz. Ma már a kereszténység dinamikusabban terjed Afrikában, mint az iszlám. Ázsiában is vannak komoly, biztató jelek, Dél-Korea pedig 50 év múlva keresztény többségű ország lehet.

- mondta Márfi Gyula. A keresztény egyház az abszolút reménytelenségből indult, ma pedig percenként négyen halnak meg a keresztény hitért. A kulcs, ami az egyházat felépítette, megerősítette, megtartotta: a feltámadás - tért rá húsvéti üzenetére a katolikus egyházi vezető.

- jegyezte meg. Abszurdnak tűnt, amit mondott, sok esetben még a tanítványainak is. Az erkölcsi tanításai rendkívül kemények voltak. Például amikor azt mondta, hogy "szeressétek ellenségeiteket", vagy azt, hogy "aki őt követi, az minden nap vegye fel a keresztjét", vagy azt, hogy "boldogok a szegények"...

- tette fel a kérdést a püspök. Csak addig tódultak Jézus után az emberek, amíg csodákat tett - emlékeztetett. Az érsek szerint a betegek gyógyítása és a halottak feltámasztása nélkül ezzel a tanítással Jézusnak sehol sem lett volna sikere.

Miután beszüntette a csodáit, a jeruzsálemi bevonulás után, az a tábor erősödött meg, amelyik ellene volt. Amikor meghalt a kereszten, mindenki az ellentábort látta győztesnek. A feltámadás nélkül azt mondhatták volna róla, hogy amíg élt, addig sem tudta még önmagát sem megvédeni. Nem lett volna ésszerű ok, hogy kövessék, hisz életében egyetlen népet nem tudott megmenteni. Ahhoz, hogy később tömegek vegyék fel érte a keresztet és vállalják akár a halált is, valami nagyon nagy dolog kellett.

- húzta alá az érsek. Mint mondta, a csodák ma is jelen vannak az életünkben, de sokszor észre sem vesszük. Ezért ma már a csodatétel kevés ahhoz, hogy megőrizzük a hitünket és megóvjuk, megtartsuk a keresztény egyházat.

- zárta gondolatait Márfi Gyula.

A videót László Petra és Füssy Angéla készítette. Vezetőkép: László Petra

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.