márfi gyula
Márfi Gyula érsek: újra utat kell találnunk a hit és a szeretet között, hogy legyőzzük a halál feletti félelmet
Különös korban élünk, amelyben az események láncolata, katasztrófák sora, járvány, háborús fenyegetettség és az egészen drasztikus értékpusztulás, pusztítás már-már apokaliptikus, bibliai képeket idéz. De valóban ezek lehetnek az utolsó idők, vagy van, ami reményt adjon a felemelkedésre – erről beszélgettünk karácsony előtt Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsekkel. Márfi atya nyugállományba vonulása előtt rendszeresen nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak, osztotta meg olvasóinkkal gondolatait. Az utóbbi két évben kutatott, könyvet írt és talán mondhatni, hogy egyre nagyobb egységben látja azt, ami napjainkban történik. Üzenete elgondolkodtató: rádöbbent, hogy ott, a hamu alatt izzik a parázs, ott vannak azok a jelek, amelyekben bízhatunk. Dekadens ez a világ, amely oda vezethető vissza, hogy elszakadt egymástól a hit és a szeretet. Közben nagy erők munkálkodnak azon, hogy Európából száműzzék a kereszténységet és a keresztény hagyományokat is. Ha meg akarunk menekülni – szellemben és testben egyaránt – fel kell vérteznünk magunkat és le kell győznünk a halál feletti félelmet – így foglalható össze Márfi Gyula érsek karácsonyi üzenete.
A pápa nyugalmazta a migrációt elutasító Márfi Gyula veszprémi érseket - utódját augusztus végén iktatják be (Videóval)
Több, mint fél évszázados papi szolgálat után a pápa nyugalmazta Márfi Gyula veszprémi érseket. Utódját, Udvardy Györgyöt augusztus 31-én iktatják hivatalába. A hírt a Veszprémi Érsekség közösségi oldalán közölte, ahol Márfi érsek rövid videoüzenetben búcsúzott és méltatta utódját. Dr. Márfi Gyula 22 éven át teljesített szolgálatot a veszprémi egyházmegye élén. Az érsek az utóbbi években a keresztény értékeink melletti határozott kiállás egyik legmeghatározóbb vezéregyénisége lett. Megnyilvánulásai, a migrációról és a muszlim vallás természetéről, erőszakos terjesztéséről alkotott, nyíltan vállalt nézetei miatt az egyházon kívül is a figyelem középpontjába került. A keresztény, migrációt elutasító emberek hitünk védelmezőjét, az igaz és őszinte egyházi vezetőt látják benne, a liberálisok - vagy ahogy érsek atya szokta mondani, ultraliberálisok - fő ellenségüket látják benne és folyamatosan támadták. A bevándorlással összefüggésben többet szerepelt a sajtóban, mint előtte évtizedeken át összesen, holott szolgálata példaértékű: vállalt missziói, tanításai, tudományos munkái és közvetlen, nyitott természete is kiemeli az egyházi vezetők sorából.
"A kereszténység és a keresztény egyház létezni fog a világ végezetéig" - Húsvéti interjú Márfi Gyula veszprémi érsekkel
Naponta vannak intő jelek, egymás után érik támadások a keresztényeket Európában, szinte nincs olyan nap, amikor ne rongálnának meg egy templomot - eddig mégis túl kevesen foglalkoztunk a veszéllyel. Talán egy olyan tragédia, mint a Notre-Dame leégése kellett ahhoz, hogy emlékeztessen: Európát nem a felvilágosodott szabadkőművesek, hanem a keresztények építették - mondta a veszprémi érsek a PestiSrácok.hu-nak adott húsvéti interjúban. Márfi Gyula az ünnep kapcsán arról beszélt, hogy a feltámadás a keresztény hit alapja. Jézus feltámadása nélkül nem alakult volna ki és nem terjedt volna el a kereszténység. Európa válaszút előtt áll, hogy a keresztény hitet és kultúránkat védelmezők útjára lép, vagy azokéra az ultraliberális szabadkőművesekére, akik célja az, hogy eltávolítsák a kereszténységet. Eközben a világban összességében erősödőben van a keresztény hit, érdekes módon épp Afrikában vagy Dél-Amerikában, sőt, Dél-Koreában is - mutatott rá Márfi érsek. Az egyházi vezető úgy fogalmazott: abban teljesen biztos, hogy a kereszténység és a keresztény egyház létezni fog a világ végezetéig. Amiben már nem ennyire bizonyos, az az, hogy a kereszténység központja a jövőben is Európa marad.
Veszprémi érsek: "Európában légüres tér jött létre, ahova özönlik egy erősebb nép"
Hálaadó szentmisét mutatott be a veszprémi érsek 75. születésnapja alkalmából vasárnap este a Szent Mihály-bazilikában. Márfi Gyula az európai ember feladataként a hitben és erkölcsökben való megújulást jelölte meg.
Boross Péter: A szabadságért semmilyen ár nem drága - A Magyar Vidék Országos '56-os Szervezet 25 éve alakult
A magyar emberekben olyan szabadságszeretet él, amely minden alkalommal, amikor a szabadságunk veszélybe kerül, megmagyarázhatatlan, minden realitást felülmúló energiákat szabadít fel - erről beszélt Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány Kuratóriumának elnöke Veszprémben, a Magyar Vidék Országos '56-os Szervezet fennállásának 25. jubileumi évfordulóján pénteken. Azt mondta, a történelem során eddig szinte minden évszázadban meg kellett mutatni erőnket, megvillantani a kardunkat és mérhetetlen elszántságunkat, amelyet megmaradásunk betyár erős ösztöne diktál, és amely a generációk véréből táplálkozik. Ismétlődő szabadságharcainkból pedig építkezünk; építkezünk a Rákóczi-szabadságharc emlékeiből, építkezünk Kossuth apánk szabadságharcának emlékeiből, '56-ból, és megmutatjuk, hogy a szabadságért semmilyen ár nem drága. A szabadságot akkor is vállalni kell, ha alig van benne reális lehetőség, mert a lelki maradványai tovább élnek, és építik azt a szabadságszerető lelkiséget, amelyik, ha kell, újból képes ugyanilyen erővel kitörni. Az ünnepségen egyházi vezetők, Szenn Péter, a Horvátországi Református Egyház püspöke és Márfi Gyula veszprémi érsek párhuzamba állította 1956-ot napjainkkal, amikor újra nemzeti szuverenitásunk, a szabadságunk a tét.
Márfi érsek pünkösdi üzenete: a Szentlélek világosítsa meg az európai vezetők elméjét, akik sötétségben járnak
Márfi Gyula veszprémi érsek a PestiSrácok.hu-n keresztül osztotta meg a nagy nyilvánosság előtt idei pünkösdi üzenetét. A római katolikus egyházi vezető arra hívta fel a figyelmet, a Szentlélek képes arra, hogy világosságot hozzon a sötétségbe, megvilágítsa az elménket, megtisztítson és az erények, jócselekedetek útjára vezessen bennünket. Márfi érsek úgy tapasztalja, hogy hazánk egyfajta lelki megújulás részese, a felemelkedés, lelki gyarapodás időszakát éljük meg. Egyre többen keresik fel a templomokat, látogatnak el szentmisére, tartják és élik meg az olyan egyházi ünnepeket, mint a Pünkösd. Európa, az európai vezetők ugyanakkor sötétségben járnak, elméjükre sötétség borult, ezért bélyegzik, támadják igaztalanul éppen Magyarországot. Azért imádkozzunk, hogy az európai vezetőink elméjét világosítsa meg a Szentlélek - fogalmazott portálunknak Márfi Gyula.
Az európai ember életében Isten helyét elfoglalta a pénz
Az iszlám nem fegyverrel, hanem a hittel próbálja elfoglalni Európát. Európa ezért most háborús terület, a bevándorlók tömegei hódítani jönnek. Ahol légüres teret találnak, ott érhetnek el sikereket. Az európai ember életében pedig Isten helyét elfoglalta a pénz és az élvezetek - mondta Márfi Gyula veszprémi érsek a Veszprém Megyei Naplónak. Az egyházi vezető hangsúlyozta, amikor a migrációról és annak veszélyeiről beszél, saját személyes véleményét közvetíti nem pedig a Katolikus Egyház álláspontját.
Callidus: Vágó István és a tömeggyilkosok
Vágó István, vegyészből idegenvezetővé, majd „kvízprofesszorrá” avanzsált vegyület, ismét tudatlanságáról és/vagy rosszindulatáról tett tanúbizonyságot. Persze mi mást is várhatnánk a bérmálkozók pártjának elnökségi tagjától? Hiszen a kampánynyitójukon maga Gyurcsány, a mindig józan és kiegyensúlyozott pártvezető listázta be a katolikus egyház lefejezését délután négy és hét közé, mégpedig uralkodása első napjára.
Polgári Szilvia: Tűrés, tiltás, támogatás, némi kasztrálás és egyebek (riport)
„Hadd mondjam ki most röviden: azért az mégiscsak szemétség, hogy a náci holokausztról kötelező beszélni – amivel egyetértek –, a kommunista holokausztról épp hogy megengedett, nyugaton nem szeretik ugye, a vörös csillagot sem volt szabad betiltanunk, mint diktatórikus hatalmi jelképet, az iszlám holokausztról pedig szigorúan tilos. Pedig a nácik megöltek hatmillió embert, a kommunisták legalább százmilliót, az iszlám áldozatainak száma pedig minimum kétszázhetvenmillió.” – Márfi Gyula, veszprémi érsek.Ajánljuk még
Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.
„Szoboszlai a világ egyik legjobbja!” – Elképesztő dicséretet kapott a magyar klasszis!
Mohamed Szalah rendkívüli elismerését Arne Slot vezetőedző is megerősítette!
A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.
Kovács Bendegúz is meghívót kapott Marco Rossi újoncokkal teletűzdelt keretébe
Kihirdette a június elején sorra kerülő két felkészülési meccs keretét Marco Rossi.
