"A kereszténység és a keresztény egyház létezni fog a világ végezetéig" - Húsvéti interjú Márfi Gyula veszprémi érsekkel
Naponta vannak intő jelek, egymás után érik támadások a keresztényeket Európában, szinte nincs olyan nap, amikor ne rongálnának meg egy templomot - eddig mégis túl kevesen foglalkoztunk a veszéllyel. Talán egy olyan tragédia, mint a Notre-Dame leégése kellett ahhoz, hogy emlékeztessen: Európát nem a felvilágosodott szabadkőművesek, hanem a keresztények építették - mondta a veszprémi érsek a PestiSrácok.hu-nak adott húsvéti interjúban. Márfi Gyula az ünnep kapcsán arról beszélt, hogy a feltámadás a keresztény hit alapja. Jézus feltámadása nélkül nem alakult volna ki és nem terjedt volna el a kereszténység. Európa válaszút előtt áll, hogy a keresztény hitet és kultúránkat védelmezők útjára lép, vagy azokéra az ultraliberális szabadkőművesekére, akik célja az, hogy eltávolítsák a kereszténységet. Eközben a világban összességében erősödőben van a keresztény hit, érdekes módon épp Afrikában vagy Dél-Amerikában, sőt, Dél-Koreában is - mutatott rá Márfi érsek. Az egyházi vezető úgy fogalmazott: abban teljesen biztos, hogy a kereszténység és a keresztény egyház létezni fog a világ végezetéig. Amiben már nem ennyire bizonyos, az az, hogy a kereszténység központja a jövőben is Európa marad.
Európa mai vezetői számára nem fontos a kereszténység, Európa keresztény gyökerei. Olyannyira nem, hogy a 2000-es évek elején elfogadott uniós alkotmány szövege nem tesz említést a keresztény hitről. Ellenben belekerült a szövegbe a görög és római kultúra és hagyományok fontossága, valamint a felvilágosodás jelentősége is - emlékeztetett Márfi Gyula. A veszprémi érsek szerint azóta is rendszeresen tettenérhető a brüsszeli politikában a keresztényellenesség.
A görög és a római hagyományokat a keresztények őrizték meg. A felvilágosodás alapeszméje, a "szabadság, egyenlőség, testvériség" pedig csak a keresztény világban találhatóak meg. A kereszténységgel szemben mégis olyan ellenállás tapasztalható Európa-szerte, amit az ember nem tud megmagyarázni
- fogalmazott az érsek. A Notre-Dame leégése - mely személyesen is fájdalmasan érinti Márfi atyát, hisz 1976 és 1978 között Párizsban élt és szolgált, és rengeteg élmény köti a katedrálishoz - üzenetértékkel bír az atya szerint. Mint mondta:
Egy ilyen esemény arra szolgál, hogy rádöbbenjünk arra, hogy Európában még a kereszténység is jelen van.
Hangsúlyozta, hogy Európát nem a felvilágosodott szabadkőművesek, hanem a keresztények építették. Az kell, hogy tudatosodjék bennünk, hogy jelen vagyunk és jelen is kell maradnunk keresztény hívőknek Európában.
Az érsek felidézte, hogy alig van olyan nap, hogy valamelyik európai templomot ne rongálnák meg, de arról "a kutya se beszélt". A Notre-Dame viszont egy sok millió ember által látogatott objektum, ezért ezzel nem lehet nem foglalkozni.
A keresztény vallás ellen offenzíva zajlik az Európai Unióban a veszprémi érsek szerint. Márfi Gyula úgy fogalmazott, hogy Európa ultraliberális szabadkőműves világának egyik célja az, hogy a kereszténységet meggyengítsék, hosszabb távon Európából eltávolítsák. Ennek egyik eszköze a migráció támogatása is - vélekedett.
A cél érdekében - úgy látja - az ellenségek is képesek szövetkezni, ebben pedig a történelem ismétli önmagát.
Az írástudók és farizeusok halálos ellenségükkel, Pilátussal fogtak össze, hogy Jézustól megszabaduljanak. Ma ugyan ez történik Európában, az ultraliberálisok és az ultrakonzervatívok fognak össze, hogy a kereszténységtől megszabadítsák Európát
- jelentette ki Márfi érsek. Mint mondta, öröm is van az ürömben. Visszatérve a Notre-Damehoz, kiemelte, milyen örvendetes dolog látni azt, ahogy tömegek - köztük fiatalok is - ott állnak a katedrális körül, sírnak, énekelnek és imádkoznak.
Ezt látva az ember lelkét remény tölti el
- fogalmazott. És van is okunk a reményre, hiszen a kereszténység világviszonylatban nincs hanyatlóban. Amerikában tartja magát, Afrikában növekszik a keresztények száma. 50-60 éve még az volt a vélekedés, hogy Afrika muzulmán lesz. Ma már a kereszténység dinamikusabban terjed Afrikában, mint az iszlám. Ázsiában is vannak komoly, biztató jelek, Dél-Korea pedig 50 év múlva keresztény többségű ország lehet.
Abban biztos vagyok, hogy a keresztény hit és ezen belül a katolikus egyház megmarad az idők végezetéig. Az már egyáltalán nem biztos, hogy a kereszténység központja Európa marad...
- mondta Márfi Gyula. A keresztény egyház az abszolút reménytelenségből indult, ma pedig percenként négyen halnak meg a keresztény hitért. A kulcs, ami az egyházat felépítette, megerősítette, megtartotta: a feltámadás - tért rá húsvéti üzenetére a katolikus egyházi vezető.
Amikor Jézus meghalt a kereszten, mennyi esély volt arra, hogy majd szupersztár lesz belőle, akit majd a világon mindenütt ismernek? Akinek a nevében 2019-ben a Notre-Dame mellett majd emberek fognak sírni? Semmi esély nem volt, emberileg... Az Úr Jézus olyan dolgokat tanított, ami finoman szólva kiverte a biztosítékot még a jószándékú emberekben is
- jegyezte meg. Abszurdnak tűnt, amit mondott, sok esetben még a tanítványainak is. Az erkölcsi tanításai rendkívül kemények voltak. Például amikor azt mondta, hogy "szeressétek ellenségeiteket", vagy azt, hogy "aki őt követi, az minden nap vegye fel a keresztjét", vagy azt, hogy "boldogok a szegények"...
Ott ahol Jézus élt, ma ki szereti az ellenségét? Ki akar keresztet cipelni? Ki akarna szegény lenni?
- tette fel a kérdést a püspök. Csak addig tódultak Jézus után az emberek, amíg csodákat tett - emlékeztetett. Az érsek szerint a betegek gyógyítása és a halottak feltámasztása nélkül ezzel a tanítással Jézusnak sehol sem lett volna sikere.
Miután beszüntette a csodáit, a jeruzsálemi bevonulás után, az a tábor erősödött meg, amelyik ellene volt. Amikor meghalt a kereszten, mindenki az ellentábort látta győztesnek. A feltámadás nélkül azt mondhatták volna róla, hogy amíg élt, addig sem tudta még önmagát sem megvédeni. Nem lett volna ésszerű ok, hogy kövessék, hisz életében egyetlen népet nem tudott megmenteni. Ahhoz, hogy később tömegek vegyék fel érte a keresztet és vállalják akár a halált is, valami nagyon nagy dolog kellett.
Ha Jézus nem támad fel a halálból és nem jelenik meg a híveinek, akkor nincs kereszténység. Vagyis a feltámadás az egyetlen reális magyarázata a kereszténység kialakulásának és elterjedésének
- húzta alá az érsek. Mint mondta, a csodák ma is jelen vannak az életünkben, de sokszor észre sem vesszük. Ezért ma már a csodatétel kevés ahhoz, hogy megőrizzük a hitünket és megóvjuk, megtartsuk a keresztény egyházat.
A Szentlélek kegyelmére és a közösségünk erejére, az összetartás erejére van szükség ahhoz, hogy a hitünkben meg tudjunk maradni és meg tudjunk erősödni. Isten nem magányos farkasként akar bennünket üdvözíteni, hanem mint egyházának a tagjait. Én nem vagyok pesszimista. Bízom abban, hogy Európa még megmenekülhet
- zárta gondolatait Márfi Gyula.
A videót László Petra és Füssy Angéla készítette. Vezetőkép: László Petra
