Pesti Srácok

A pápa nyugalmazta a migrációt elutasító Márfi Gyula veszprémi érseket - utódját augusztus végén iktatják be (Videóval)

Több, mint fél évszázados papi szolgálat után a pápa nyugalmazta Márfi Gyula veszprémi érseket. Utódját, Udvardy Györgyöt augusztus 31-én iktatják hivatalába. A hírt a Veszprémi Érsekség közösségi oldalán közölte, ahol Márfi érsek rövid videoüzenetben búcsúzott és méltatta utódját. Dr. Márfi Gyula 22 éven át teljesített szolgálatot a veszprémi egyházmegye élén. Az érsek az utóbbi években a keresztény értékeink melletti határozott kiállás egyik legmeghatározóbb vezéregyénisége lett. Megnyilvánulásai, a migrációról és a muszlim vallás természetéről, erőszakos terjesztéséről alkotott, nyíltan vállalt nézetei miatt az egyházon kívül is a figyelem középpontjába került. A keresztény, migrációt elutasító emberek hitünk védelmezőjét, az igaz és őszinte egyházi vezetőt látják benne, a liberálisok - vagy ahogy érsek atya szokta mondani, ultraliberálisok - fő ellenségüket látják benne és folyamatosan támadták. A bevándorlással összefüggésben többet szerepelt a sajtóban, mint előtte évtizedeken át összesen, holott szolgálata példaértékű: vállalt missziói, tanításai, tudományos munkái és közvetlen, nyitott természete is kiemeli az egyházi vezetők sorából.

- mondta videoüzenetében a leköszönő érsek. Köszönetet mondott azért a fogadtatásért és mindazért a szeretetért, tiszteletért, amit kapott az egyházmegyében az elmúlt több, mint két évtizedben. Felidézte, hogy az elmúlt 22 évben voltak nehézségek is, de sokkal több volt az öröme, mint amennyi csalódás érte. Márfi atya azt is elárulta, hogy a jövőben is szeretne aktív maradni és segítő munkát végezni. Szombathelyre is hívták, hogy költözzön be a püspöki palotába, ahol korábban már 17 évig élt, illetve marasztalták Veszprémben is. Úgy döntött, hogy ez utóbbit választja, és beköltözik a nyugalmazott papi otthonba. Utódjának, Udvardy György érseknek azt kívánta, hogy legyen áldásos veszprémi tevékenysége.

A 60 fős faluból a veszprémi egyházmegye vezetéséig. Dr. Márfi Gyula 1943. december 17-én született egy Zala megyei, száz fő alatti kis faluban, Pördeföldén, szegényparaszti családban. Már kisgyermekként gyalog járt át a legközelebbi nagyobb településekre, hogy Isten házában lehessen, szentmisét hallhasson, majd ministrálhasson. Gyermekévei alatt elhatározta, hogy Istent fogja szolgálni. 1962-ben érettségizett a pannonhalmi bencés gimnáziumban. 1967. június 18-án, Szombathelyen szentelték pappá. Káplánként két kistelepülésen, Pákán és Nyőgérben kezdte meg szolgálatát, majd Kőszeg következett. 1969-ben teológiai doktorátust szerzett. 1976 és 1978 között ösztöndíjjal tanulhatott Párizsban. Hazatérése után 1978-tól már püspöki szertartó, 1980-tól püspöki titkár, 1987-től irodaigazgató volt a szombathelyi püspökségen. II. János Pál pápa 1995-ben nevezte ki amanziai címzetes püspökké és egri segédpüspökké, 1995 decemberében pedig egri püspökké. 1997 augusztus 14.-e óta vezette a veszprémi egyházmegyét, mint veszprémi érsek.

PestiSracok facebook image

Márfi Gyula közéleti kérdésekben is többször állást foglalt. 2012-ben nyíltan állt ki az Orbán-kormány mellett, amiért azóta folyamatos ellenzéki támadások kereszttüzében áll. Több tudományos művet és könyvet, értekezést írt. Legutóbbi beszélgető könyve, A vízhordó ember 2014-ben jelent meg. 2017. augusztus 20-án kiamagsló szakmai munkája elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2018-ban pedig Veszprém Város Önkormányzata a Veszprém Díszpolgára címmel jutalmazta. 2019. január 6-án, Vízkereszt ünnepén ő áldotta meg a Miniszterelnökség új épületét, a Budai Várban található Kármelita kolostort.

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.