Pesti Srácok

Polgári Szilvia: Tűrés, tiltás, támogatás, némi kasztrálás és egyebek (riport)

Polgári Szilvia: Tűrés, tiltás, támogatás, némi kasztrálás és egyebek (riport)

„Hadd mondjam ki most röviden: azért az mégiscsak szemétség, hogy a náci holokausztról kötelező beszélni – amivel egyetértek –, a kommunista holokausztról épp hogy megengedett, nyugaton nem szeretik ugye, a vörös csillagot sem volt szabad betiltanunk, mint diktatórikus hatalmi jelképet, az iszlám holokausztról pedig szigorúan tilos. Pedig a nácik megöltek hatmillió embert, a kommunisták legalább százmilliót, az iszlám áldozatainak száma pedig minimum kétszázhetvenmillió.” – Márfi Gyula, veszprémi érsek.

Március 12-én a Hódító Iszlám – Öngyilkos Európa? címmel rendezett pódiumbeszélgetést az Érd-Parkvárosi Közösségi Házban a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Érdi Szervezete (KÉSZ) és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége, ahol Ft. Dr. Márfi Gyula, veszprémi érsek, Dr. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója és Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke fejtették ki véleményüket Európa jelenkori helyzetéről.

Speidl Bianka kifejtette, a no-go zónákkal az egyik probléma, hogy a nyugat-európai országok nem merik nevükön nevezni azokat, pedig Európában több ezer van belőlük. Ha valaki egy ilyen zónába besétál, alapvetően lakótelepeket talál majd; a kutató hangsúlyozta, hogy ellenzéki újságírók kedvelt szokása csakazértis lefotóztatni magukat egy-egy ilyen helyszínen, bizonyítandó, nincs semmi probléma, jó kávékat lehet inni akár Mollenbeekben is. Csak épp arról az aspektusról feledkeznek el, hogy ezek a területek valójában a nyugati kereszténység megdöntésére törekvő ideológiák melegágyai. Azaz nem arról van szó, hogy szegény emberek, vagy bűnözők lakják, hanem arról, hogy ideológiájuk a nyugati világrendre veszélyes. Ráadásul nem egyszerűen no-go zónákról beszélünk, hanem migrációs no-go zónákról, amelyek kialakulása az 1960-as években kezdődött és a folyamat azóta is tart. A kutató Paul Weston társadalomtudóst idézte, aki Svédországgal kapcsolatban egészen konkrétan azt állítja, hogy az elveszett, s egy évtizeden belül már nem lesz élhető terület. Malmőben a nők és a fiatal fiúk ellen elkövetett szexuális bűncselekmények száma magasabb, mint Dél-Afrikában valaha is volt. Itt tehát olyan folyamatok játszódnak le, amelyek következményei beláthatatlanok, de hogy a vezetők mindezt hogyan merték egészen idáig eljuttatni, az fontos és izgalmas kérdés. Speidl Bianka szerint határozottan kijelenthető, hogy vér tapad Merkel asszony, de azon nyugati vezetők, brüsszeli döntéshozók kezéhez is, akik ezzel a témával nem hajlandóak foglalkozni és a nyilvánvaló folyamatok ellenére az embereket tudatosan félrevezetik, elbutítják.

PestiSracok facebook image

Az iszlámban a nő nem egyenrangú a férfival, emelte ki Márfi Gyula érsek atya, a Korán negyedik szúrájában (fejezetében – szerk.) azt olvashatjuk, hogy

„Allah a férfiakat felsőbbrendűnek teremtette a nőknél”.

Amikor Mohamedet megkérdezték, miért van az, hogy a nők bíróság előtti vallomása csak feleannyit ér, mint a férfiaké, azt válaszolta, azért, mert a női tudat fogyatékos. A fiú dupla annyi részt kap az örökségből, mint a lány, ez is Allah rendelkezése. Vagy ha valaki egy nőt sebesít meg, elgázolja netán, akkor a nő után fizetendő kárpótlás feleannyi, mintha az áldozat férfi lett volna. A saría törvény szerint bíró csak szabad férfi lehet, és ez nem csupán a nők alsóbbrendűségét mutatja, hanem, hogy náluk még él a rabszolgaság is. Ezek a tételek pedig nem internetes kommentárokból származnak, hanem a muszlimok szent szövegeiből, a Koránból és a szunnából (az iszlám szunnita ágában Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összessége – szerk.)

A migráció jelenti ma a dzsihádot

A dzsiháddal kapcsolatban (szent háború – szerk.) az érsek aláhúzta, hogy az mai nevén nem más, mint migráció. Fontosnak tartotta továbbá felidézni annak a beszédnek egy részletét, amely 1974 áprilisában hangzott el a pakisztáni Lahore-ban, az iszlám államok konferenciáján. Az akkori elnök, Huari Boumedien ekkor hirdette meg az Európába áttelepítést, és szó szerint ezt mondta:

„Egy szép napon emberek milliói hagyják el a déli féltekét, hogy az északi féltekére menjenek. Nem barátként mennek, hanem hódítani, és gyermekeikkel hódítani fognak. Asszonyaik méhe az, ami bennünket diadalra visz.”

Ez több mint negyven éve hangzott el, azóta ugrásszerűen megnövekedett a gyermekek száma, népességrobbanás következett be a muszlim országokban. Senki sem figyelt erre, nem vettük észre, hogy itt egy előre elhatározott terv valósul meg. Hogy aztán az európai emberek, meg az ENSZ, és az európai vezetők miért erőltetik a migrációt, az egy másik kérdés.

A beszélgetés teljes szövege itt olvasható.

(Vezető kép: Mernyó Ferenc)

Polgári Szilvia , PolgárPortál szerkesztője, újságírója
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.