Nagyon mellélőtt az Európai Bizottság, amikor a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-t bízta meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével. A bizottság vélhetően nincs tisztában az 1990-es évek zűrzavaros magyarországi viszonyaival, az abban az időszakban lezajló „eredeti tőkefelhalmozással”, így arról sem tudhat, hogy az általa felkért vállalkozás több szálon is összeért a magyar olajmaffia legsikeresebb és legveszedelmesebb szervezett bűnözői csoportosulásával, a több leszámolásos gyilkosság miatt felelősségre vont Portik Tamás volt cégével, az Energol Rt-vel. Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a összefüggéseket, amelyek rávilágítanak az Altus bűnös múltjára.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Többeket váratlanul ért az a napokban bejelentett hír, hogy az Európai Bizottság ötmillió eurós megbízást adott az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-nek, felkérve a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó céget az uniós támogatások magyarországi felhasználásának ellenőrzésére. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az Európai Bizottsághoz fordult, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy az Európai Bizottság olyan céget bízzon meg ezzel a feladattal, amelyik köztudottan egy párt vezetőjéhez köthető. Szerintük az Európai Bizottság ezzel a lépésével megsérti a pártpolitikai függetlenség elvét. A felvetés helytálló, ugyanakkor nem ez a legnagyobb probléma a Gyurcsány Ferenc köreihez tartozó Altus Rt. uniós felkérésével. Hanem az, hogy a társaság több szálon is kapcsolódik a magyar olajmaffia leghírhedtebb vállalkozásához, a több leszámolásos gyilkosság megrendelésével összefüggésbe hozott Portik Tamás egykori cégéhez, a feltételezhetően titkosszolgálati ellenőrzés alatt működött Energol Rt-hez.
A társadalom legkülönbözőbb rétegeiből verbuválódtak össze
Az Energol Rt-t 1994. november 30-án alapította három, már a 70-es, 80-as évek óta bűnözésből élő keményfiú, Portik Tamás, Drobilich Gábor és Ferencsik Attila -akik a magyar szervezett bűnözés meghatározó alakjává nőtték ki magukat az 1990-es évekre -, valamint a kiváló titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Gulyás Emil és fia, Gulyás Emil Róbert, illetve egy aktív állományú nemzetbiztonsági tiszt, Kerekes István, aki a cég első vezérigazgatója lett. Az elnök- vezérigazgatói feladatokat Keszthelyi Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara BAZ megyei igazgatója látta el, aki később, a Gyurcsány-kormány alatt a kudarcba fulladt és az adófizetőknek milliárdokba kerülő kormányzati negyed projekt bíráló bizottságának szakmai titkára lett. De felbukkant a cég környékén a korábban az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán tevékenykedő Csikós József is, aki Kerekestől 1996 márciusában vette át a vezérigazgatói feladatokat. Ugyancsak vezetők voltak a cégben Mészáros Tamás és Kiss Árpád is. Kisst Csikós lemondása után választották igazgatósági tagnak, azelőtt pedig a Portik és Ferencsik által is fémjelzett Energovat Kft. ügyvezetője volt. A Magyar Nemzet egy tavaly szeptemberi cikkében azt írta, az Energolt a katonai titkosszolgálat szoros felügyelete alá vonta és a cég „üzletpolitikájának” minden mozzanatáról jelenteni kellett a Katonai Biztonsági Hivatal Szovjetunióban végzett mindenható vezetőjének, a 2009-ben elhunyt Stefán Gézának. A Nemzet egy másik írásában tényként közölte, hogy az Energol Rt-t annak idején a katonai titkosszolgálat fedőcégeként alapították.
Az egész országra nézve veszélyesek voltak
A Portik-Laborc ténymegállapító albizottság volt vezetője, a volt LMP-s országgyűlési képviselő, Mile Lajos, aki a bizottsági munkájának köszönhetően alaposan ismeri az Energol Rt. tevékenységét, egyik interjújában súlyos megállapításokat tett az olajvállalkozást megalapító, működésében közreműködő személyekről. Mile szerint egy tökéletesen szervezett és precízen összerakott cégről volt szó, ahol minden szereplőnek megvolt a maga feladata: „ha megnézzük az Energol struktúráját, akkor láthatjuk, hogy volt egy valaki, aki értett a gazdasági ügyekhez, volt olyan, aki állományban volt, ezen keresztül megvoltak minden irányban az összeköttetései, és volt jó néhány keménylegény, bűnöző, akik az egyéb nehéz ügyleteket bonyolították” – nyilatkozta tavaly februárban a Hír TV-nek Mile Lajos. A volt képviselő rámutatott: az Energollal olyan együttműködési forma alakult ki, ami az egész országra nézve veszélyes volt.
Az olajos letartóztatások kezdetén szállt ki a Fortusból
Nos, ehhez, a bűnözőkkel és homályos múltú titkosszolgálati emberekkel telepakolt olajos céghez kötődik a Gyurcsány fémjelezte társaság, az Altus Rt. A cégábra is rámutat arra az ismert tényre, hogy az Energol Rt. egyik fő kőolaj beszállítója a 90-es évek közepén-végén az ETL Rt. volt, amely kapcsolatban állt azzal a Fortus Rt-vel ( egyes adatok szerint megközelítőleg közel egymilliárd forint értékben két és fél millió liter olajat adtak el a miskolci cégnek), amit a Gyurcsány által korábban vezetett, 1992-ben alapított Altus Rt. a Magyar Villamos Művekkel hozott létre 1995 szeptemberében és amelynek egyik felügyelőbizottsági tagja a megalakulástól 1997 május 21-ig a Demokratikus Koalíció jelenlegi elnöke volt. Különös egybeesés, hogy a volt miniszterelnök az Energol-ügy kirobbanása környékén szállt ki, de érdekes az is, hogy a későbbi olajos eljárás egyik vádlottja, Kovács László 1997. május 13-án még tanúként, igazmondásra kötelezve vallotta azt az Országos Rendőr-főkapitányságon, hogy az energolos ügyben az ETL mellett szintén érintett Tóth Béla cége, a Monon Kft. legalizálta saját olajszállítmányait a Fortus Rt. papírjaival. A férfi elmondta, egy Gyurci nevű százhalombattai férfi, Tóth és annak ügyvédje, Zsiga Zsolt segítségével Fortus-iratokat szerzett, és hamis számlát nyitott a keszthelyi OTP-ben, így „a Monon betette maga alá a Fortust, hogy árumozgásokat tudjon igazolni” – állította a rendőrségen Kovács László.
Gyurcsányékhoz köthető offshore iratok az Energol vezetőjénél
Utóbbi vallomásra utalhatott a Népszabadság még 2003 decemberében közölt cikke, miszerint a kilencvenes évek közepén, az Energol-ügy nyomozása közben a rendőrség felfigyelt a Fortus Rt.-re, de miután közvetlen kapcsolatot nem találtak az Energol nevével fémjelzett cégcsoportosuláshoz, a további vizsgálatokat a vám- és pénzügyőrség nyomozói folytatták. Pedig volt közvetlen kapcsolat: tavaly szeptemberben számolt be a Magyar Nemzet ugyanis arról, hogy az energolos nyomozás során végrehajtott egyik házkutatás alkalmával Gyurcsány Ferenchez köthető offshore iratokat találtak a rendőrök. A lap azt írta, ezek az offshore iratok a Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden Enterprises Limited nevű ciprusi offshore cég alapító okirata volt, amit az olajmaffiát irányító Energol Rt. egy másik vezetőjének, Dékány Istvánnak a feleségénél, Dékány Irénnél tartott – 1997. augusztusi – házkutatásnál került elő. Talány, hogy a Gyurcsány-féle érzékeny cégirat miképpen kerülhetett az energolosokhoz – jegyezte meg a napilap. Figyelemre méltó, hogy ehhez az offshore céghez azon a vonalon is köthető kutatásaink szerint a Fortus, hogy az rt volt igazgatósági tagja, Zala Viktor testvére, Zala László a ciprusi cég kézbesítési megbízottjaként van feltüntetve, aki ráadásul felügyelőbizottsági tag is volt a Fortus Rt. által tulajdonolt E. Oil Kft-ben, mely szintén köthető volt a Dryden Enterprises Limitedhez..
Szűcs Erika az ETL Rt. felügyelőbizottságában
Gyurcsány nem csak cégei által, hanem volt szociális és munkaügyi minisztere, Szűcs Erika révén is összefonódik az ETL-lel és így az Energollal is. Szűcs Erika neve egy korábbi, olajügyekkel foglalkozó írásunkban is előkerült. Ismert, Gyurcsány párttársa 1996 és 1998 között az olajszőkítési ügybe keveredett ETL Rt. felügyelőbizottsági tagja volt, a volt minisztert azonban soha nem vonták felelősségre az ETL Rt.-nél lelepleződött adócsalások és okirat hamisítások miatt, végül csak a kisebb szereplőknek kellett felelniük. Szűcs Erika a volt miniszterelnöknek is köszönhetően nagy politikai karriert futhatott be: a 2010 előtti ciklusban nemcsak miniszterként, de Miskolc alpolgármestereként és szocialista képviselőként, a párt választmányának elnökhelyetteseként és a part etikai bizottságának elnökeként is feltűnt. 2010-ben is képviselői helyet nyert és amikor Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója elhagyta a szocialistákat, vele tartott.
Csaknem szitává lőtték a cég vezérigazgatóját
A cégadatok szerint a Fortus Rt. vezérigazgatója 1995-ben Jagiellowicz Györgyné volt. Sorozatunk következő részében bemutatjuk, hogy az üzletasszony később az Altus cégbirodalom egyik meghatározó alakja lesz, sőt az Altusnak is egészen a vezérigazgatói székéig jutott. Utóbbi cég élén egészen 2012-ig maradt, a Fortusnál pedig utódja az a Sáska László lett, akire 2003-ban hatszor lőttek rá rákosligeti otthona előtt. A sikertelen merénylettel kapcsolatban a Koszi klánt hozták összefüggésbe: a Magyar Nemzet néhány éve azt írta, Kosziék egyik katonája, P. Sándor akarta megölni a Volvójában ülő férfit. Gyurcsány Ferenc korábbi cégének, a Fortus Rt.-nek a vezérigazgatóját életveszélyes állapotban szállították kórházba, végül túlélte a támadást. A háttérben állítólag az üzemanyag-szállítmányozási piacon kialakult konkurenciaharc játszott szerepet. A leszámolási kísérlet után az akkor gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri pozíciót betöltő Gyurcsányt is megkérdezték. A pártelnök tagadta, hogy üzleti, politikai értelemben személye összefüggésben lenne a kis híján meggyilkolt vállalkozóval. Annyit ismert el, hogy Sáska „egy társaság alkalmazottja volt, amelyben ők kisebbségi tulajdonosok voltak”. (folytatjuk)
Címlapfotó: kozpontban.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS