Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy látszik, azt az elvet vallja, mint az egykori brit miniszterelnök, Margaret Thatcher, aki szerint az infláció az első számú közellenség. Már majdnem egy évtizede működik a rezsicsökkentésnek nevezett lakosságienergiaár-szabályozás, míg nemrégiben került sor az üzemanyagok árának rögzítésére, most pedig bevezetik a lakossági kamatstopot. A magyar infláció mára már egyértelműen a külső hatásokra vezethető vissza, amelynek elsődleges oka a Biden-kormány és az unió kétbalkezes gazdaságpolitikája. Mi kis ország révén nem tehetünk mást, mint védekezünk, ahogy tudunk. Ha az ellenzéki miniszterelnök-jelölt elképzeléseit követnénk, akkor egy átlagos háztartás a jelenlegi 22 ezer forint helyett 86 ezer forintot fizetne havonta rezsire.
Márki-Zay jelenlegi ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek újabban sok minden nem tetszik: Nem tetszenek a közvélemény-kutatások, mert azokból az derül ki, hogy nagyon rosszul áll. Valamiért a minimálbérrel sincs kibékülve, de leginkább a rezsicsökkentésnek nevezett lakosságienergiaár-szabályozási mechanizmusra haragszik. Ennek okát nehéz kideríteni, pedig ha valami történetesen jól működik Magyarországon, akkor az éppen a rezsicsökkentés. Márki-Zay szerint azonban
a miniszterelnök tegnap beismerte, hogy a rezsicsökkentés nem működik, nem elegendő arra, hogy megvédje az embereket az árak rohamos emelkedésétől.
Mit is mondott valójában Orbán Viktor?
Ha már Orbán Viktorra hivatkozik, akkor legalább hallgatta volna meg a beszédét figyelmesen. Ideje is volna rá, hiszen éppen gyógyulgat és észrevehetné, hogy Orbán Viktor valami teljesen mást mondott. Segítsünk Márki-Zay Péternek és értelmezzük a miniszterelnök gondolatait, amelyek egyébként abszolút egyértelműek és teljesen világosak. Eszerint olyan termékek árát érdemes befagyasztani – tartósan vagy ideiglenesen –, amiket be lehet tartani és könnyen ellenőrizhetőek, mint a rezsi és a benzin, vagy a hitelkamatok. Azonban olyan termékek és szolgálttatások esetében, ahol ezt a piac jellege ezt nem teszi lehetővé, nincs más lehetőség, mint a kompenzáció. Ez a gyakorlatban nem más, mint béremelés és nyugdíjemelés. Az infláció ellen tehát kétféleképpen lehet védekezni: árbefagyasztással és jövedelemnöveléssel. Az Orbán-kormány épp ezt teszi, a két módszert kombinálja egyszerre. A rezsicsökkentés a legelesettebbek életét teszi elviselhetőbbé, a bérek emelése a munkavállalók életszínvonalát segít fenntartani. Az átlag család ma a piaci árnál sokkal kevesebbet fizet energiáért és üzemanyagért, és nem kell a fogyasztását korlátoznia.
Növekedne az energiaszegénység
Márki-Zay Péter a lakossági tarifákat a piaci árakhoz igazítaná. Az intézkedés 64 ezer forint többletköltséget okozott volna például novemberben egy átlagos magyar háztartásnak – olvasható a Századvég Gazdaságkutató egy nemrég közzétett jelentésében. Az árnövekedés hatására több mint egymillió magyar ember válna energiaszegénnyé. Míg a jelenlegi szabályozással egy átlagos magyar háztartásnak 22 ezer forintot kell havi áram- és földgázszámláira fordítania, a piaci árszabással ez meghaladta volna a 86 ezer forintot.
Magyarország nem követi az uniós energia-irányelveket
Azt biztosan mondhatjuk, hogy most, amikor az árak elrepültek az égbe, a rögzített energiaárra épülő rendszer a mosolygós, előnyös arcát mutatja; ez védi meg jelen pillanatban a magyarokat attól, ami Nyugat-Európában általános, hogy kétszeresére-háromszorosára növekedjen a családok kiadása csak a rezsi tekintetében az elszabadult árak miatt. Orbán Viktor egy minapi beszédében ehhez kapcsolódva a következőket mondta:
Magyarország egy különleges helyzetben van, ugyanis Magyarországon nyolc éve a háztartások esetében a rezsi fixált, tehát rögzített áron kapják az emberek, függetlenül a világpiaci ár változásától, mindig állandó.
Márki-Zay a multik csicskája lett
Az csak egy dolog, ha valaki ellenzi az árak befagyasztását, de azzal végképp nem lehet mit kezdeni, hogy a magát baloldalinak nevező ellenzék a minimálbér-emelést sem szavazta meg a parlamentben. Lázár János egykori miniszter, országgyűlési képviselő éppen ezzel kapcsolatban jelentette ki egy rádió interjújában: megdöbbenti, hogy a magát „baloldalinak” nevező ellenzék nem szavazta meg a minimálbér 200 ezer forintra történő emelését; ez szerinte a munkavállalók elárulását jelenti. A jóléti demokráciában ugyanis az számít a legnagyobb vívmánynak, hogy az emberek oldalán álló politikai pártok kiharcolták: a munkáltatók ne zsákmányolhassák ki a dolgozóikat. Aki ez ellen küzd, az a piacnak, a multiknak akarja kiszolgáltatni az embereket. Ehhez még azt is hozzátette Lázár Márki-Zayról:
Azzal, hogy a rezsicsökkentés és a minimálbér elleni harc élére állt, a nagyvállalatok és a multik csicskája lett.
Lenne, aki jól járna
Lázár valószínűleg fején találta a szöget, és igaza lehet abban, hogy Márki-Zay zavaros ötleteit egy gondolat vezérli: megfelelni olyan nyugati pénzügyi, spekuláns körök elvárásainak, amelyek nagy hasznot remélnek egy esetleges baloldali választási győzelemtől. Mert például a rezsicsökkentés eltörlése kinek lenne érdeke? A válasz pedig egyszerű: annak, aki birtokolja a lakossági közműveket. Ha teszem azt, újra privatizálnák az áram- és gázszolgáltatókat, akkor az új tulajdonos komoly haszonra tehetne szert a megemelt árak miatt. Innen nézve a dolgot, Márki-Zay már nem tűnik annyira butának, sőt, inkább kisstílű, ám ravasz és számító ember benyomását kelti.
Fotó: Origo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS