Visszavetették a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti intézkedések a gazdasági élet számos szegmensét, többek között az ingatlanpiacot is, amelynek forgalma minimálisra esett vissza az utóbbi egy hónapban. A vásárlók nem járnak el lakásokat megtekinteni, és bár kínálat van, kereslet szinte semennyi. A helyzet nem kedvetlenítette el ugyanakkor a lakásmaffia szereplőit, akik megtalálták azt a kis rést, amelynek révén képesek presszionálni azokat a kiszolgáltatott embereket, akiknek lakásaik a végrehajtási eljárás utolsó szakaszába, az úgynevezett elektronikus licitbe kerültek korábban. Ezeket az ingatlanokat a valós, a békeidőkre jellemző licithelyzet hiányában jelenleg rendkívül nyomott, a piaci árnál lényegesen alacsonyabb áron tudják felvásárolni. Cikkünk egy olyan konkrét esettel foglalkozik, amelyről már több alkalommal írtunk, a történetből kikerekedik, hogy miképp lett egy húsz évvel ezelőtti uzsorakölcsönből már több, mint negyvenmillió forintos tartozás. Bemutattuk azt, hogy a kilenvenes évek „sikerágazata”, az olajozás szereplői, például Portik Tamás köre miképp juthatott az uzsorázás révén hatalmas mennyiségű, a tulajdonosoktól erőszakkal kicsikart ingatlanhoz. Olvasónk esete arra is rávilágít, hogy az alvilági és a baloldali politikus-bűnözők köre összeér, mivel a lakásmaffia részéről most olyan ember akarja kihasználni a nyitva hagyott jogi kiskaput, aki a volt erzsébetvárosi szocialista polgármester, Hunvald György nevével fémjelzett sorozatos ingatlanpanamák miatt indított büntetőper ötödrendű vádlottja volt.
Alaposan visszavetették a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti intézkedések a gazdasági élet számos szegmensét, többek között az ingatlanpiacot is, amelynek forgalma minimálisra esett vissza az utóbbi egy hónapban. A vásárlók nem járnak el lakásokat megtekinteni, és bár kínálat van, kereslet szinte semennyi. A helyzet nem kedvetlenítette el ugyanakkor a lakásmaffia szereplőit, akik megtalálták azt a kis rést, amelynek révén képesek presszionálni azokat a kiszolgáltatott embereket, akiknek lakásaik a végrehajtási eljárás utolsó szakaszába, az úgynevezett elektronikus licitbe kerültek korábban. Ezeket az ingatlanokat a valós, a békeidőkre jellemző licithelyzet hiányában jelenleg rendkívül nyomott, a piaci árnál lényegesen alacsonyabb áron tudják felvásárolni. Az így kialakult helyzeti előnyüket csak tetézi, hogy a végrehajtási eljárások egy részét nem érinti a veszélyhelyzeti moratórium, mivel számos ügy a rendkívüli rendelkezés kihirdetése előtt indult, ezek továbbra is folyamatban vannak, a határidők érvényesek, miközben a bíróságok ügyintézése a járvány miatt meghozott intézkedések miatt, sokak tapasztalatai szerint lelassult.
Jogerős bírósági határozat nélkül árverez a végrehajtó
Olvasónk, Steinitz Ilona két évtizede tartó történetével portálunk már több alkalommal foglalkozott, a hölgy kálváriája a napokban ér finisébe, mivel lejár a budapesti lakása árverezésére kiírt elektronikus licit határideje. Az asszony nemrég azzal a panasszal fordult a hatóságokhoz, hogy az egyik – az ingatlan valós piaci értékének megállapításáért tett – panaszbeadványát az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék még nem bírálta el jogerősen, az önálló bírósági végrehajtó, Dienes Árpád ennek ellenére licitben tartja a családi házát.
Steinitz Ilona esetében a licitet még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt írták ki, így rá a végrehajtási eljárásokra vonatkozó tilalom nem érvényes. Olvasónk egy másik, az ő ügyében nem érintett, így elfogulatlan végrehajtótól megtudta, hogy Dienes Árpádnak a jogerős bírósági végzés nélkül is jogában áll licitben tartani a lakást. A hölgy igyekezett megkérni a Fővárosi Törvényszéket, hogy esetében is rendeljék el a felfüggesztést a veszélyhelyzet idejére, de hetek óta nem tudja semmilyen módon elérni az ügyében eljáró bírót. Steinitz Ilona a bíróság ügyeletétől azt a felvilágosítást kapta, hogy a társas érintkezés mostani szabályainak értelmében a bírák lényegesen ritkábban mennek be irodáikba, arról ugyanakkor nem tudták tájékoztatni, hogy az ő esetében eljáró bíró foglalkozik-e otthonról az ügyével.
Portálunk az ügyben megkérdezte az Igazságügyi Minisztériumot, a tárca álláspontja szerint az ügyintézés olvasónk tapasztalatai ellenére is folyamatos a bíróságokon. A minisztérium válaszában azt megerősítette, hogy a veszélyhelyzet előtt az elektronikus licitbe került ingatlanokra nem vonatkozik a végrehajtási moratórium. A rendelet Steinitz Ilona esetében csak annyi kedvezményt jelent, hogyha a napokban lejáró licit végén háza új gazdára talál – amely egyetlen, a minimális licitlépcsőt teljesítő ajánlattal érvényessé válhat, az ő esetében ez huszonötmillió-kétszázötvenezer forint –, az ingatlant a különleges helyzet végéig nem kell elhagynia.
Összeért az olajosok és Hunvald György köre
Steinitz Ilonát nemrég egy stróman kereste meg, aki egy ingatlanokkal foglalkozó ügyvédi iroda közvetítőjeként mutatkozott be, és homályos utalásokat tett arra, hogy „okosban” adnak az adósnak némi pénzt, ő pedig cserébe aláírja az árverési jegyzőkönyvet és az általuk készített szerződéseket a jogügyletekhez. A férfi a piaci ár töredékére tett utalást, azzal a megjegyzéssel, hogy Steinitz Ilona bármit is tesz, a ház úgyis a megbízóié lesz, méghozzá nekik kedvező áron. Érdekesség, hogy a letétre szánt összeget végül a stróman és köre vagy nem fizette be a végrehajtónál, vagy más történt, mert a licitnapló szerint a férfi által említett cég eddig nem jelent meg a nyilvános ajánlattevők között. Az nem valószínűsíthető, hogy a stróman, és az olvasónkat érintő követelés köre között megegyezés lenne, mert a nyomott áron történő értékesítés nem szolgálná az ő érdekeiket. A stróman mögött álló érdekkör minden bizonnyal „profi” ingatlanosokból áll, ezt támasztja alá, hogy a férfi megbízójaként arra a Néder Zoltán ügyvédre hivatkozott, aki a volt erzsébetvárosi szocialista polgármester, Hunvald György nevével fémjelzett sorozatos ingatlanpanamák miatt indított büntetőper ötödrendű vádlottja volt.
Így lett kétmillió forint kölcsönből több, mint negyvennégymilliós tartozás
Olvasónk történetével a PestiSrácok.hu másfél esztendeje foglalkozott először, a történetből kiderült, hogy egy több, mint húsz évvel ezelőtti kétmillió forintos tartozásból miképp lett mára több, mint negyvennégymillió, miközben a sztori a jelek szerint még mindig nem érte el a magyar hatóságok ingerküszöbét.
A két évtizedes ügy a rendszerváltoztatás utáni hazai rablógazdálkodás kortörténeti lenyomata, amelyben nyomon követhető, hogy az olajozásból mesés vagyonokra szert tett maffiózók pénzük egy részét miképp forgatták át uzsorázásba és reménytelen helyzetbe kényszerített emberek ingatlanainak megkaparintásába.
Bár az olajozás hírhedt alakja, Portik Tamás már jó ideje börtönben van, titokzatosan eltűnt pénzei a jelek szerint még mindig jól kamatoznak. Kellett persze ehhez az akkori hatóságok illetékeseinek támogatása is, akik régebben aktívan résztvettek az üzletben. Ma pedig már szinte kibogozhatatlan, hogy az olajos maffiózók miképp kényszerítettek családokat olyan kölcsönügyletekbe, amelyek követelései mára szinte megfizethetetlenek, sokan nem is bírták erővel, és odaadták otthonaikat a haszonleső uzsorásoknak.
A lakásmaffia befejező emberei a végrehajtók
Ugyancsak feltártuk, hogy a lakásmaffia „sikereihez” nagy mértékben hozzájárulnak a velük szoros üzleti kapcsolatban álló bírósági végrehajtók , akik közül számosan évtizedek óta fittyet hánynak a bíróságok ítéleteire, végzéseire, és a törvények figyelmen kívül hagyásával hoznak meg szorult helyzetben lévő emberek életét döntő mértékben befolyásoló döntéseket. A rendszerváltoztatás után kialakult szabadrablásban a lakásmaffia szövetségesei voltak a korrupt hivatalnokok is, és bár tevékenységük mára visszaszorulni látszik, az mégsem szűnt meg, sőt, időről időre ismét erősödik.
Forrás: PS/Index. Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS