A lakmuszpapír haszna, avagy: elválott a szar a májtól

A történet ennyi: 2022. február 15-én felmondott a vadliberális Transindex.ro portál teljes szerkesztősége. Lépésüket egy féligazságokat (és teljes hazugságokat) tartalmazó, önmagukat mint a haladár, független újságírás önkezűleg mennybemenesztett mártírjait síratták meg szerkesztőségi búcsúcikkükben.

Az eset egyébként nem érte teljesen váratlanul az olvasókat, a néhány hónnappal ezelőtti pénzkunyeráló akciójuk már előrevetítette azt, ami most bekövetkezett. Arra hivatkozva, hogy munkájuk teljességgel ellehetetlenült, és már nem tudják a legjobb szakmai tudásuk szerint ellátni azt a feladatot, amely a mindenkori szabad sajtó feladata lenne, testületileg felmondtak. Ezzel szinte egyidőben aztán a Telex.hu vezérkosa be is jelentette, hogy „őrülten dolgoznak” az új portál, a Transtelex.ro elindításán. Meg merem kockáztatni: nem csak a felmondás óta dolgoznak, hanem már jóval korábbról.

Egyetlen mondat ütötte meg fülemet a búcsúcikkből. Miután megjegyezték, hogy a portál 23 évi működése során ugyan változott a csapat, de az általuk képviselt értékek nem, szükségét érezték leírni, hogy „most sem vagyunk hajlandóak semmilyen politikai erő elvárásai szerint végezni az újságírói munkánkat”. Kérdem én: akkor 2019-ig, amíg az RMDSZ a Communitas alapítvány által juttatott pénzekből tartotta fenn a portált, ki diktálta a nótát? Nehogy azt állítsák, hogy nem az RMDSZ.

A bejelentés hallatán sokan úgy érezték – vagy sugallták nekik? –, hogy feltétlenül meg kell szólalniuk. Az eset lakmuszpapírként működve kimutatta, ki hova tartozik, kinek mi fáj… A krokodilkönnyeket hullató hivatásos rettegők névsora hosszú, én csak egyre térek ki – nevének elhallgatásával, így talán sokan magukra ismernek –, arra, aki legutóbb épp Markó Béla ülepének fényesre sikálásával alkotott maradandót: maradandóan elrettentőt. „Úgy álltak fel, mint Magyarországon az Index szerkesztői. Ezért sem döbbentem meg, mert eszembe jutott az Index. És eszembe jutott, hogy az a társaság utána megcsinálta a ragyogó Telexet…” – írta emberünk. Nos, azt hiszem, ennyi bőven elegendő ahhoz, hogy kiderüljön, honnan is fújják a passzátszelet.

Összegezve: az eset, ha másra nem, arra mindenképpen jó volt, hogy világossá tegye, kis erdélyi társadalmunkban kinek fontos a magyar nemzeti, s kinek a globalista érdek. Ilyenkor, választások előtt nem árt a tisztánlátás…