Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekért felelős bizottsága (LIBE) kedden jelentéstervezetet fogadott el, amelyben a huzamosabb időre szóló tartózkodási engedélyekhez való könnyebb hozzáférést szorgalmazza az Európai Unióba (EU) legálisan érkező migránsok számára.
A jelentéstervezetet megszavazó képviselők öt év helyett három évre szeretnék lerövidíteni azt az időszakot, amíg egy migránsnak jogszerűen kell tartózkodnia egy EU-s tagállamban, hogy megszerezze a huzamosabb időre szóló tartózkodási engedélyt. Támogatják továbbá, hogy a különböző tagállamokban való tartózkodás ideje, valamint az ideiglenes menekültvédelem alatt töltött idő, az idénymunka, a tanulmányi időszakok vagy a szakképzés is beleszámítson a javasolt hároméves időszakba. A jelentéstervezet azt is szorgalmazza, hogy a huzamos idejű tartózkodási engedély iránti kérelemről szóló döntés meghozatala ne vegyen több időt igénybe a benyújtástól számított 60 napnál. A képviselők ezenkívül azt is indítványozzák, hogy a huzamosabb időre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkező migránsok gyermekei születési helyüktől függetlenül automatikusan megkapják ugyanezt az engedélyt. A LIBE szakbizottság kizárná azonban, hogy huzamos idejű tartózkodási engedélyt kapjanak azok a nem uniós polgárok, akik kizárólag üzleti, befektetési célból tartózkodnak egy adott tagállamban.
Öt napos átvilágítás
A LIBE bizottság ugyancsak kedden megszavazta az EU-s határokon történő átvilágításról és a nem uniós állampolgárok előéletére vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló új rendeletet. A tervezet szerint az új átvilágítási szabályok azokra vonatkoznak majd, akik nem teljesítik valamely EU-s tagállam beutazási feltételeit, és szabálytalanul lépnek be az EU területére. Az átvilágítási eljárás nem tarthat tovább öt napnál, de válsághelyzetekben akár 10 napra is meghosszabbítható. A művelet a rendelet szerint magában kell, hogy foglalja az ujjlenyomatvételt, a biztonsági ellenőrzést, az előzetes egészségügyi vizsgálatot, továbbá az érintett meghallgatását. A hatóságok az átvilágítási eljárás végeztével dönthetnek csak arról, hogy az illető kaphat-e nemzetközi védelmet. A szakbizottság képviselői azt is szeretnék elérni, hogy a menekültkérelmek elbírálása ne tartson tovább 12 hétnél. Ez az időszak magába foglalná az esetleges fellebbezésekkel kapcsolatos döntéseket is.
Lazuló szabályok
A LIBE tervezete szerint a nemzeti hatóságoknak joguk van feltartóztatni a migránsokat, míg a menedékjog iránti kérelmük elbírálása vagy a kitoloncolási eljárásuk zajlik, a képviselők azonban azt szorgalmazzák, hogy a hatóságok inkább “az őrizetbe vétel alternatíváit” és a kevésbé szigorú intézkedéseket alkalmazzák. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós tagállamoknak független ellenőrzési mechanizmusokat kellene bevezetni a nemzetközi emberi jogi normák betartásának garantálása érdekében. Az ellenőrző szerveknek értékelniük kell a migránsok befogadási és fogvatartási körülményeit. A képviselők támogatják a civilszervezetek bevonását ezen mechanizmusok végrehajtásába.
A szakbizottsági jelentéstervezetekről az Európai Parlament következő, áprilisi plenáris ülése fog szavazni.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS