A lengyel és a magyar kormány az illegális bevándorlók befogadása helyett a helyszíni segítségnyújtást tartja a leghatékonyabbnak – szögezte le Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár a hétfőn kezdődött kétnapos II. Magyar-Lengyel Fórum egyik pódiumbeszélgetésén.
A Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórum társrendezvényeként, a koronavírus-járvány miatt online formában szervezett konferencián Azbej Tristan a magyar-lengyel humanitárius együttműködésről szóló pódiumbeszélgetésen szólalt fel.
Humanitárius együttműködés
Utalva a humanitárius együttműködéséről szóló, augusztusban aláírt lengyel-magyar memorandumra, elmondta: az együttműködés e téren azért is lehet sikeres, mert magyarok és lengyelek nemcsak a humanitárius politikáról gondolkodnak hasonló módon, hanem világképük is hasonló. Kifejtette: a két kormány nem hisz abban, hogy a világ bajaira a migráció a legjobb megoldás. Úgy gondolják, hogy ehelyett oda kell vinni a segítséget, ahol a baj keletkezett.
Egyházi szervezetek
Ennek kapcsán a humanitárius program fő irányelvének azt nevezte, hogy a segítséget a lehető legközvetlenebbül szeretnék átadni, ennek pedig a leghatékonyabb módszere, ha ebbe a munkába a szenvedő emberekhez legközelebb álló egyházi szervezeteket vonják be. Kijelentette, hogy a nagy nemzetközi projektek szervezői az értéksemlegesség nevében nem hajlandóak együttműködni az egyházi karitatív szervezetekkel.
Keresztényüldözés
A lengyel-magyar humanitárius kezdeményezést gyakran az a vád éri Nyugatról, hogy csak a keresztényekkel foglalkozik – mondta Azbej, aláhúzva: Magyarország és Lengyelország általános humanitárius elvek alapján bárkin segít, aki bajba került, viszont a keresztényekkel azért kell kiemelten foglalkozni, mert a legüldözöttebb vallási csoportról van szó.
Felmérések szerint több mint 260 millió keresztény szenved hátrányos megkülönböztetéstől, gyakran népirtás áldozataivá is válnak hitük miatt
— mondta.
A nemzetközi szervezetek azonban ezzel a jelenséggel nemcsak hogy nem foglalkoznak, hanem gyakran még a létezését is tagadják
— tette hozzá.
Az űrkutatás is terítékre került
A II. Lengyel-Magyar Fórum hétfői programját az űrkutatási együttműködésről szóló beszélgetés nyitotta meg, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, valamint Michal Szaniawski, a Lengyel Űrügynökség elnöke részvételével.
Egy másik, a közös kulturális örökségről szóló vitán többek között Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szólalt fel.
A II. Magyar-Lengyel Fórum első részét a délnyugat-lengyelországi Karpaczban tartották szeptemberben, a Nemzetközi Gazdasági Fórum keretében. A konferenciát a varsói Keleti Intézet szervezi, a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet támogatásával.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Javier Bauluz
Girolamo
2020-11-10 at 11:35
Egyszer már megemlíthetnénk azt is,hogy népszavazás nélkül,a kormány sem dönthetne, migráció kérdésében.
De talán ehhez,a bevándorlás engedélyezéséhez,nincs joga senkinek.A ballib sorozatos hazaárulása,eleve fölveti,hogy nem kerülhetnek hatalom közelébe.Ha ez mégis megtörténne,jogos lenne, sőt kötelező a szabadságharc.
Ez az igazság.
Ha ez nincs,nincs semmi,nincs jog,és törvény sem lehet.
Szerintem.
albert heim
2020-11-10 at 06:30
Pavel vagy Gregor volt a csaj neve ?
moliere
2020-11-10 at 00:57
Legyünk őszinték, úgyis mi, magyarok meg lengyelek tartjuk el ezeket. A germánok hazaviszik az extraprofitot, és abból geggyűgetik ezeket a szerencsétleneket. Ha már így alakult, hogy fixálva van, ki fizet, ki adja a pénzt, és kinek, akkor ez ebben a formában a legkevésbé alkalmas arra, hogy a lemaradó országok egyről a kettőre jussanak. Én inkább az értelmes munkában hiszek, úgyhogy jobb lenne, ha ezt a pénzt, amit itt ingyenlakásra, szociális segélyre, némettanfolyamra kiadnak, inkább utalnák le nekik Vakandába, és kapják meg ott. Csak lenne valami értelme. Európa jobb hely lenne, azt tudjuk. Kérdés, cél-e ez. Hogy Afrika jobb hely lenne, az nem biztos. Marokkó például egy elfogadhatóan jó hely. De ezt pont így érik el, hogy akinek jut munka, az otthon marad, és csinál egy afrikai viszonylatban svájcot. De ehhez az kell, hogy a 38 milliós eltartóképességű ország népesség-feleslegét lerúgja magáról, és nagyjából húszmillió dologtalan bajkeverő külföldön van. Már van eleve közel tízmillió poronty, aki eleve Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Norvégiában, Olaszországban, Spanyolországban született. Lassan csak a fele marokkói lakik otthon, de az a fele, amelyiknek sehol semmi hasznát nem venni, legfeljebb, ha focista, az nem otthon lakik. Persze Párizs-külsőben, vagy Molenbeekben felnőve fanatikusabb mohamedán, mint bárki Marokkóban. Egyik-másik rosszabbul beszél franciául, mint egy marrakesi taxis. De igazuk van a marokkóiaknak, ha ilyen hülyék a kafírok, akkor vigyék a zaccot, legalább nincsenek túlterhelve a marokkói börtönök.
(Egyébként csak egy bizonyíték, hogy ők ezt tervszerűen így csinálják: egyetlen arab ország, ahol elmaradt az arab tavasz… helyette ők csinálják a fele no go zónát Nyugaton. Lassan elérik azt, hogy Casablancában simán sétálhatsz éjjel is, Párizsban inkább ne.)
Knerten
2020-11-09 at 22:07
Mert nácifasisztákok vagyunk, azért.