Ha azt hinnék, hogy a csődbe ment és több, mint 10 milliárdos adósságot hátrahagyó cég tulajdonosainak meg kell tanulniuk a kemény munkában megkeresett kenyér becsületét, itt az ideje, hogy megtudják, ez nem mindig így van. A Szeviép-vezérek esetében biztosan nem. A két szegedi üzletember pályafutása amilyen nehéz sorban kezdődött, olyan gazdagon léptek át félezer kifizetetlen alvállalkozón és egy csődeljáráson. A PestiSrácok.hu exkluzív tényfeltáró riportsorozatban mutatja be, hogy miként csinálták. Hogyan élhetnek azóta is luxuséletet, és forgathatnak milliárdos vagyonokat, miközben állítólag a 2008-2009-es gazdasági válság padlóra küldte őket. Sorozatunk első részében bemutattuk, hogy míg a Szeviép Zrt. csődbe ment, a céget 90 százalékban tulajdonló vállalkozás ezt meg sem érezte. Új néven még ma is működik, milliárdos eszközállománya nincs vagyoni zár alatt. Most tovább fokozzuk a történetet és egyben a feszültséget is a kedves olvasóban. A második rész után, ha sikerül átlátni mesteri üzleti fogásaik lényegét, garantáltan az a kérdés fog felmerülni önökben is, ami bennünk, amikor minderre ráakadtunk: “hát ezt meg mégis hogyan?”
Ahogy azt az elektronikus cégadatbázis alapján bemutattuk, a becsődölt Szeviép Zrt. tulajdonosa 90 százalékban a Szeviép Investment Kft.-volt, amely a zrt.-vel ellentétben túlélte a leányvállalata csődjét, átalakult, nevet változtatott és még ma is működik. Az elmúlt években 130 és 77 millió forint közötti éves nettó árbevételre tett szert, közben több, mint félmilliárd forint értékű ingatlanvagyont őriz. A cég jegyzett tőkéje 200 millió forint.
És ez csak egy cég. Az egész cégháló a két Szeviép-vezér, P. László és B. Sándor, illetve családtagjaik, rokonaik nevén fut. Gyakorlatilag az történt, hogy a tulajdonos cégek miközben a Szeviép Zrt.-t kivéreztették, minden tőkéjüket, szabad pénzüket új cégek alapításába, más cégeikbe fektették. És nem keveset. Röpködtek a részvények, tulajdonrészek ide-oda, ahogy a több százmilliós tagi kölcsönök. Ha rákeresünk egy cégre, annak társasági tagjai között újabb és újabb cégeket találunk. A részesedést és az ügyvezetők személyét volt, hogy évente cserélték, követhetetlen módon. Ami különösen érdekessé teszi ezeket a befektetéseket, hogy miközben milliárdos vagyonelemeket pakolnak el bennük, komolyabb eredményt egyik sem produkál.
Helyenként még a legagyafúrtabb gazdasági manőverek mellett is visszakövethető a Szeviép-csoport vagyonának mozgása, mozgatása. Mivel a háló rendkívül szövevényes, igyekeztünk azt két fő szálra választani. A továbbiakban a működő cégeket, vagyonelemeket vádlottanként mutatjuk be. Elsőként nézzük, ki is az a P. László – mije maradt a Szeviép csőd után az ügyes vállalkozónak, aki a szegediek szerint a ’90-es években, Erdélyből Szegedre települve bőrkabát árusítással kezdte, majd néhány év alatt felkerült a 100 leggazdagabb magyar közé.
A Szeviép Zrt.-t tulajdonló Szeviép Investment Kft.-nek két tulajdonosa volt, a P.T.C. Plus Kft. és B. Sándor, illetve 2010 után már S.A. Investor Kft. A P.T.C. Plus Kft. P. László cége és szála a történetben. De még mielőtt végig vesszük, mekkora vagyon adódik össze ezen a vonalon, érdemes megnézni, mit zároltak részéről a hatóságok.
P. László 1,8 milliárdos vagyonán van zár, mutatjuk mennyi- és hol van a többi
A Szegedi Törvényszék a csődbűncselekménnyel vádolt (azóta első fokon elítélt) P. László 1 milliárd 890 millió forint értékű vagyonát zárolta. A birtokunkban lévő dokumentumok szerint ez valójában egy 330 ezer forintos tulajdonrész a ma már felszámolás alatt álló SAL Kft.-ben, egy fiával közös cég, a PTC Plus Ingatlanbefektetési, Hasznosítási és Szolgáltató Kft. 6,6 millió forint értékű tulajdonrésze, valamint egy 350 millió forint értékű tulajdoni hányad, két egymás melletti helyrajzi számú szegedi ingatlan (ez a szegedi P.-villa és a hozzá tartozó óriási telek), továbbá egy balatongyöröki nyaraló, négy OTP-s és négy MKB-s bankszámla.
Ami azonnal szemet szúr, hogy az óriási yacht, amelyről interjúkban is dicsekedett és amelyről fotókat is láthattunk korábban, nem szerepel a zár alá vett vagyonelemek sorában, ahogy a P. László neve alatt az Optenben található 30 cégérdekeltség nagyobbik része sem. P. László egyébként megtámadta és megpróbálta hatályon kívül helyeztetni a vagyoni zár alá vételt, mondván, annak jogszabályi feltételei nem állnak fenn. A bíróság azonban kimondta, hogy a polgári jogi igények kiemelten magas összegére figyelemmel alappal lehet tartani attól, hogy III. rendű vádlott vagyona elrejtésével, elidegenítésével próbálja elkerülni a felelősségre vonást. (A magyar ugaron tehát nem teremnek olyan FBI-nyomozók, mint a valós történeten alapuló A Wall Street farkasában “Patrick Denham”, aki addig járt a tőzsdecsaló főhős nyomában, amíg minden vagyonát el nem szedette.)
Míg a Szeviép alvállalkozók szenvedtek, P. László másik cégéből több százmilliós osztalékra is futotta
Először is szögezzük le, hogy a P.T.C. Plus Kft. nem független a Szeviép Zrt.-től. Az ingatlanbefektetéssel és hasznosítással foglalkozó cég fele részben tulajdonosa annak a Szeviép Investment Kft.-nek, amely 2003-ban az Oktaéderrel létrehozta a Szeviép Zrt.-t. A P.T.C. Plus Kft. P. László “kis” családi vállalkozása, amelynek ő és huszonéves egyetemista fia a tulajdonosai. A céget még 1996-ban jegyezték be. A tulajdonosok több, mint 60 százalékban P. László, illetve a kisebbik hányadban a fia, P. Bence. A cég vezetői a volt élettárs, Cz. Lászlóné, a mostani feleség Gy. Annamária és bizonyos F. Adél, tudják P. László jobb keze, aki a hálózat szinte minden cégében vezető tisztségviselő. A cég éves bevétele évek óta néhány tízmillió forint, eszközeinek értéke azonban 2014-ben megközelítette a 1,5 milliárd, 2018-ban az 1 milliárd forintot. A családi vállalkozás saját tőkéje 2018-ban 723 736 millió forint. Most jön az érdekesebb része…
2007 és 2012 között, amibe beleesik a Szeviép fizetésképtelenné válásának és csődeljárásának időszaka, a PTC szárnyal! 2007-ben 600, 2008-ban 800, 2009-ben 762 millió forint éves nettó árbevétellel. Annyira jól szalad a szekér, hogy miközben a Szeviép Zrt. nem fizeti ki az alvállalkozóit és azok tömegével mennek csődbe, a PTC-ben, vagyis az egyik anyacégben még kivehető pénz is akad, nem is kevés. A P.T.C. Kft. kasszájából 2007-ben 69, 2008-ban 66 millió forint osztalékot vettek ki. Aztán jön 2010, a Szeviép életében a legnehezebb év, sok milliárdos követelés, csődeljárás. Ebben az évben ugyan jelentősen visszaesett a P.T.C. árbevétele is, mindössze 66 millió forintra, a tulajdonosoknak mégis kifizettek nem kevesebb, mint 510 millió forint osztalékot.
Vándorló vagyon: Szeviép-cég volt, P.T.C. érdekeltség lett
A P.T.C. Ingatlanbefektetési Kft.-nek további 15 cégben van/volt részesedése, érdekeltsége. Ebből a Római Körút irodaház Kft.-n kívül még egy működik, a neve Benczúr 41. Kft. Itt álljunk meg egy szóra. Talán csak véletlen egybeesés,-ki tudja-, de említésre méltó, hogy azon céges érdekeltségeik, kvázi Szeviép csoport tagok közül, amelyekbe a tagi kölcsönöket pumpálták ahelyett, hogy az alvállalkozókat, szállítókat kifizették volna, Budapesten a Benczúr u. 41-ben vannak bejegyezve, ami egy jó nagy társasház. Azok a cégek, csődbe mentek, felszámolás alá kerültek. A Benczúr 41 Kft. székhelye viszont Szegeden van és jó messze elkerülték a Szeviép-csőd viharai.
A Budapest, Benczúr utca 41-be összesen 139 cégnek nyújtott telephelyet, székhelyet vagy fióktelepet. Most épp 23 működő cégnek. Felmerül a kérdés, vajon az ingatlan tulajdona a Szeviép-vezérek érdekeltségébe tartozik és székhelyszolgáltatással is bővítették a tevékenységi palettát? Ha viszont nincs közük az épülethez, akkor miért egy budapesti társasházba jegyeztettek be megannyi céget, amikor saját több szintes irodaházuk és több szegedi ingatlanjuk is van?
400 milliós tagi kölcsön évi 5 milliós bevételű cégnek
A Benczúr 41. Kft., amely tehát szegedi cég, szintén ingatlanforgalmazással foglalkozik. Eszközállománya 430-700 millió forint között mozog. A céget 6 másik cég alapította 3 millió forint törzstőkével, 2004-ben adásvétel útján került a Szeviép Rt. később Szeviép Investment tulajdonába. 13 milliós veszteséggel kezdtek, amit milliárd közeli ingatlanvagyonig sikerült feltornázni pár év alatt. 2007-ben, amikor a Szeviép fizetési nehézségei először jelentkeztek, a Benczúr eszköz- és forrásvagyona meghaladta a 750 millió forintot. 2007 végéig tulajdonosként a Szeviép Investment Kft. van feltüntetve a cégadatokban, majd 2009-ben már a PTC Plus Kft., de csak 2018 áprilisáig. Ekkor a tulajdon kisebb arányban a PP Konstrukt Kft.-re, nagyobb hányadban P. Bencére, P. László fiára száll. Érdekes, hogy miközben ezekben az években a cég alig néhány millió forintos éves eredményt ér el, mégis több száz millió forint hitelt és tagi kölcsönt kap. 2004-től a Szeviép Investmenttől 277 millió, 2008 után a PTC-től 340 milliós kölcsönt görget.
Kíváncsiak voltunk, hogy alakult az ominózus 2010-es évük: 38 millió bevétel, vastagon mínuszos eredmény, és 660 millió eszköz – úgynevezett Benczúr ingatlanok. Hogy ez konkrétan mit takar, nem tudni, de csak a telket 300 millió forintban, az épületeket 351 millió forintos értéken jegyzik a dokumentumok.
A kis vállalkozás szépen feltornázta magát. 2018-ban már 133 milliós bevételt ért el, igaz már az adózás előtti eredménye mínuszos. Látható, hogy már a jövő útját is előkészítették. 2017-ben megalapították a PP Konstrukt Kft.-t. Itt a fő tevékenység már nem saját ingatlan bérbeadása vagy ingatlanforgalmazás, hanem lakó- és nemlakó épület építése. Eszköze, tőkéje a Kft.-nek már van, bevétele eddig még nincs. Az ügyvezető persze itt is F. Adél.
Az egyik leggazdagabb magyar
P. László 2006-ban, a szegedi nagyberuházások idején a leggazdagabb magyarok listájára is felkerült, igaz csak a 87. helyre, de két év alatt 20 hellyel előreverekedte magát. 2008-ban már mindkét Szeviép vezér ott virított a listán. P. László a 47. helyen 9,3 milliárd forintos vagyonával, B. Sándor a 63. helyen 8 milliárd forintos vagyonnal.
P. László a dicső helyezés apropóján több interjút is adott, amelyekben a luxusról, mint élete és értékrendje meghatározójáról beszélt. Többek közt beavatta a riportert azon nézetébe, hogy aki nem visel több milliót érő luxusórát azt, mint üzleti partnert nem is veszi komolyan. Felidézte azt is, hogy a ’80-as években egy lakás és egy Dacia volt a fő célkitűzése, aztán ’89-ben egy koreai céggel együttműködve tévéket hozott be az országba, így tett szert az első millióira: “40 milliós készletet kaptunk, 30 milliót lekötöttünk a bankban, 33 százalékot fizettek, így cirka 10 millió hullott az ölünkbe”. 45 éves korára, ahogy ő mondta, mindene megvolt: Szegeden egy 220 négyzetméteres ház, balatoni nyaraló, egy hajó és néhány “szép óra”. Csak a Breitling és Corum órája, amelyeket nyilvános fotók örökítettek meg, 1,5-2 millió forintot kóstálnak.
2010-ben, tehát a Szeviép csőd évében P. László még a 100 leggazdagabb magyar listájának 57. helyén szerepel 9,3 milliárd forintos vagyonnal. De érdemes konkrétan a P. család házatáján is körülnézni.
Négy cég P. László felesége nevén: a házaspár 2021-ig el van tiltva a gazdasági tevékenységtől
Családtagjainak ezenfelül is jutott mit a tejbe aprítani. Első gyermeke, annak anyja, rokonai és mostani párja családtagjai nevén is vannak jól működő vállalkozások, főként az építőiparban. A nagyobbik fiú, a 26 éves P. Bence tehát nemcsak a P.T.C. Plus Ingatlanbefektetési Hasznosítási és Szolgáltató Kft. tulajdonosa apjával, hanem további egy cég, a Benczúr 41. Kft. tulajdonosa is, amely érdekeltségében alapítottak egy újabb céget, a PP-KONSTRUKT Kft.-t.
A feleség, akit a luxus családi fotókról már ismerhetnek olvasóink, milanói shopping körútról, Coco Palm Beach-i búvárkodásról vagy talpig Versaceben, szintén becses céghálót visel a nevén, ezek közül kettő befektetési és vagyonkezelő kft., egy ingatlanbefektetési egy pedig utazásközvetítő. Viszont most már csak egy működik, három felszámolás, illetve kényszertörlés alatt áll. 2009-ben, a Szeviép-csőd idején azonban még mind a négy működött. Érdekes módon a felszámolások, kényszertörlések aktáiban a Szeviép-ügyre és a több száz kifizetetlen Szeviép- alvállalkozóra utalást sem találtunk. A REGO Investment Befektetési és Vagyonkezelő névre keresztelt közös cégük kényszertörlését például a szegedi önkormányzat 50 ezer forintos benyújtott igénye és egy 1,8 millió forintos adótartozás után rendelte el a Szegedi Törvényszék. Akkor egyébként P. Lászlót és feleségét 2021-ig eltiltották a gazdasági tevékenységtől.
P. László sógora – Number 1, a felső kategóriás bukta
A Szeviép csőd idején P. László aktuális sógorának is beindult az üzleti élete. Csak, hogy szép kerek legyen a történet, a tesó, Gy. Zoltán cégeit ugyanoda jegyezték be, ahová az összes P. Lászlóhoz köthető céget, a Kölcsey utca 11-be. Gy. Zoltán nem ingatlanban, hanem vendéglátásban utazik. A pénzügyi adatokból úgy tűnik, nem túl sikeresen. Papíron legalább is nagyon nem…
A Number 1 Club 2008-ban nyílt meg Szeged belvárosában a PICK Szeged kézilabdacsapatának hivatalos klubja vagy pub-jaként. Mindezt nagy csinnadrattával jelentette be anno P. László a szegedi férfi kézilabdaklub újdonsült tulajdonosa és Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, mint társadalmi elnök. (Csak zárójelben, de álljon itt, hogy P. László 2009-ben, amikor már masszívan nem fizettek a Szeviép alvállalkozóinak, a Borsnak adott interjúban még azzal hencegett, hogy legfőbb szerelmére, a kézilabdacsapatra százmilliókat költött – és itt még igencsak előre tekingettek, BL final fourról ábrándozva. P. László még azt is megjegyezte, hogy tisztában van vele, ez a befektetés az, ami soha nem térül meg).
További képek a Number One-ról ITT.
A csapat hivatalos kocsmájának üzemeltetését, ami mellesleg jóval több egy sima kocsmánál, a sógor kapta. Az Opten szerint az első üzemeltetőt, a Sportok Háza Kft.-t 2010-ben alapították. Gy. Zoltán, P. László feleségének a testvére tulajdonos és ügyvezető is lett. Amekkora volt a kezdeti hév, akkora bukás jött. Gy. Zoltán első cége 5 éven át üzemeltette a helyet, ez idő alatt több, mint 250 millió forint bevétele volt, miközben egyetlen év kivételével végig negatív mérleget adtak le a NAV-nak. Egyedül 2012-ben, 51 milliós éves bevétel mellett sikerült 74 ezer forint adót befizetni. Pedig jól indult a szórakozóhely. Az első évben a hely 40 millió forint bevételt hozott, csakhogy abból 49 milliót azonnal el is fejlesztettek. 9 millió meg elment a bérekre, így -18 millióval zártak. És ez így ment éveken át.
2015-ben a Sportok Háza Kft. már egész évben végrehajtás alatt állt. 2017-ben elkezdődött a cég felszámolása. P. László sógora nem túlságosan zavartatta magát. Előhúzta a mellényzsebből a másik cégét. A No 1 Pub Kft.-t még 2011-ben jegyezték be, ugyanoda. Az addig alvó céget a Sportok Háza Kft. bedőlésével élesztették fel. 2017-ben 2,3 millió, 2018-ban már 15 millió forint bevételt könyvelt el. De 10 milliós kötelezettség mellett megint csak mínuszos végeredmény jött ki. A NAV végrehajtási eljárása miatt az újabb cég is, ha úgy vesszük halálra van ítélve.
Mindezt úgy sikerült produkálni, hogy a Number 1 a leírások szerint egy elit hely. Dizánja az angol és ír pub-ok hangulatát idézi. A több teremből álló helyiségbe csupa bőr ülőgarnitúra került, a falakon 18 LCD-n lehet meccseket követni a Pick Szeged relikviái között. A beszámolók szerint egy zárt VIP szoba is van a Number 1-ban, hogy milyen célt szolgál, arról nem írnak. Rendszeresek a diszkók, megy az éjszakai élet, az elit szórakozik- felső kategóriás árakon.
Vége a második résznek!
A harmadik részben azt mutatjuk meg, mi maradt B. Sándor 8 milliárdos vagyonából, és hogyan vezetnek a Szeviép-szálak Szegedről az offshore államokba. Az első részt ITT olvashatja vissza, továbbá ajánljuk még figyelmükbe a Berekczky István vállalkozóval készített 2019-es interjúnkat, amelyben a Szeviép-vezérek egykori üzlettársa feltárja: Botka László és Ujhelyi István szeme előtt miként szivattyúzták ki a pénzeket a szegedi sportból és miként csaltak el hatalmas adókötelezettségeket a játékosok adásvételénél.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS