A magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az OLAF ajánlásai nyomán

Az OLAF szeptember 3-án nyilvánosságra hozott 2018-as éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot – harminchat százalék – lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek negyvenöt százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között. Az OLAF-nak a magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években.

Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. A szervezet az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez, erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztálya. A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték. Az OLAF 2018-ra vonatkozó éves jelentéséből egyértelműen kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF-ügyek negyvenöt százalékában emelt vádat, ami lényegesen magasabb, mint a harminchat százalékos uniós átlag. Ugyanezen arány például Németországban huszonegy, Franciaországban huszonöt százalék, míg Finnország egyetlen alkalommal sem vette figyelembe az uniós szervezet észrevételeit.

Az OLAF-jelentés megállapítása szerint az OLAF Magyarországot érintően kilenc vizsgálatot fejezett be, amelyek közül hetet zárt ajánlással. Ez a szám ugyanakkor valamennyi – igazgatási, pénzügyi és igazságszolgáltatási – ajánlást takarja. A jelentésben említett, a tavalyi évre vonatkozó igazságügyi ajánlások száma négy: ezeket – az általános protokollnak megfelelően – az igazságügyi hatóságok nyomozás keretében vizsgálják ki, egy ilyen ügyben rendeltek el nyomozást, további három esetben az OLAF ajánlása már folyamatban lévő nyomozásban kerül értékelésre. Az igazságügyi ajánlások száma folyamatosan csökken: 2015-ben és 2016-ban még tíz-tíz ajánlás érkezett, 2017-ben már csak hat, tavaly az említett négy, az idén eddig még nem érkezett az OLAF-tól igazságügyi ajánlás.

Az OLAF ajánlások eredményével foglalkozó jelentés-rész összefoglalóan tartalmazza a csalárd és nem csalárd jellegű szabálytalanságok adatait, illetve ezek pénzügyi hatásait, a pénzügyi ajánlással érintett összegek arányát. A csalárd és nem csalárd szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok differenciálatlan összesítésére, valamint arra is figyelemmel, hogy a pénzügyi ajánlással érintett összeg nem azonos a bűncselekményekkel okozott kárral vagy vagyoni hátránnyal, ezekből az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekményekkel okozott kárra semmilyen következtetést nem lehet levonni. Összefoglalva megállapítható, hogy Magyarország igazságügyi hatóságai – folyamatosan jó teljesítményt nyújtva, az OLAF-fal a legszélesebb körű együttműködésben – egyre nagyobb mértékben derítik fel az OLAF által is vizsgált ügyeket. Az OLAF – a csökkenő számú kezdeményezései között – egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.

Fotó: PS