Hazánk a rendszerváltás óta adós volt egy olyan ikonikus új épülettel, amelyet Budapesttel és Magyarországgal lehetett azonosítani, hiszen szinte majdnem minden, amire büszkék lehettünk, még a millenniumi időszakban épült, ezt az adósságot törlesztette a kormány a Liget Budapest Projekt épületein, jelen esetben a Magyar Zene Házán keresztül – hangsúlyozta portálunknak Gyorgyevics Benedek azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a Magyar Zene Háza által elnyert legújabb rangos építészeti elismerést. A Városliget Zrt. vezérigazgatója a German Design Council által odaítélt elismerés kapcsán arról beszélt, az épület nagyon erősen pozicionálja Magyarországot az emberek és a szakma mentális térképén, “hiszen lebont olyan sztereotípiákat, amelyek évtizedek óta uralják elsősorban a Nyugat, de talán a minket kevésbé ismerő egyéb országok képét is Magyarországról“. Hozzátette, “a Magyar Zene Háza most egy fontos igazodási pont a világ építészetében“.
A „világ legjobb kulturális célú ingatlanfejlesztése” díjjal jutalmazták a Liget Budapest Projekt keretében megépült Magyar Zene Házát az egyik legjelentősebb ingatlan-szakmai kiállításon Németországban október 5-én. A German Design Council által odaítélt elismerést az egyik legjelentősebb nemzetközi ingatlanszakmai kiállításon, a müncheni EXPO REAL-on adták át. A díj kapcsán tartott sajtótájékoztatón Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
Régi adósságot törlesztett az épület
Az ilyen rangos építészeti díjak zsűrizésekor elsősorban nem is a tartalom került előtérbe (bár ilyen díja is van az épületnek), de nem is a turisztikai desztináció jellege (ilyen díjat is kapott a Magyar Zene Háza), hanem maga a forma, azaz joggal beszélhetünk a Magyar Zene Háza műtárgy-voltáról – hangsúlyozta portálunknak Gyorgyevics Benedek. A Városliget Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hazánk a rendszerváltás óta adós volt egy olyan ikonikus új épülettel, amelyet Budapesttel és Magyarországgal lehetett azonosítani, hiszen szinte majdnem minden, amire büszkék lehettünk, még a millenniumi időszakban épült.
Bár voltak fejlesztések, amelyek lokálisan komoly jelentőséggel bírtak a fővárosban, vagy vidéken, de olyan, ami szabad szemmel külföldről, vagy akár a Holdról is látszik, ilyenből nem sikerült az elmúlt évtizedekben létrehozni. Ezt az adósságot törlesztette a kormány a Liget Budapest Projekt épületein, jelen esetben a Magyar Zene Házán keresztül
– hangsúlyozta.
Gyorgyevics Benedek; fotó: MTI
Komoly paradigmaváltás a teljes magyar építész szakma számára
Portálunk arra is rákérdezett, mindezek alapján tekinthetünk-e a Magyar Zene Házára úgy, mint egy új magyar fejlesztési filozófia szimbólumára. Gyorgyevics Benedek válaszában elmondta, véleménye szerint az épület nagyon erősen pozicionálja Magyarországot az emberek és a szakma mentális térképén,
hiszen lebont olyan sztereotípiákat, amelyek évtizedek óta uralják elsősorban a Nyugat, de talán a minket kevésbé ismerő egyéb országok képét is Magyarországról.
Hozzátette, miközben eddig jó esetben a Parlament épületével, vagy az Aranycsapattal azonosították hazánkat, a Magyar Zene Háza azt igazolja, hogy Magyarországon megjelent egy olyan XXI. századi építészet, amelyért Abu-Dhabiba vagy Dubaiba kellene zarándokolni. A vezérigazgató megjegyezte, akár a mostani müncheni, akár a korábbi londoni, vagy Cannes-i díjátadók esetében azt lehetett leolvasni az arcokról: ők hallottak Magyarországról, de nem ezt. Nekik egy másik képet festettek, amelyhez képest komoly rácsodálkozást jelentett a résztvevőknek az az építészeti teljesítmény, amely Magyarországon megvalósult. Kiemelte,
a teljes magyar építész szakmának egy komoly lehetőség, és egy komoly paradigmaváltás, hogy ez a nemzetközi szemlélet, a világszinten is egyedit alkotni vágyás képessége megjelenik.
Fotó: MTI
Fontos igazodási pont a világ építészetében
Gyorgyevics Benedek arról is szólt, a Magyar Zene Háza arra is bizonyíték, hogy a magyar szakma képes ilyen épületeket is megvalósítani. Mint kifejtette, olyan épületről van szó, amelynek kivitelezése tíz évvel ezelőtt megoldhatatlan feladat elé állította volna a beruházókat.
Ehhez képest nemcsak az építészek, nemcsak a tervezők, hanem a kivitelezők is valami egészen egyedit tudtak alkotni. Nem csak felnőttek a feladathoz, hanem túl is szárnyalták azt
– hangsúlyozta. A vezérigazgató kitért arra, a Magyar Zene Házát 136 épület-jelölt közül választotta ki a zsűri, amelyek között a leginnovatívabb megoldásokat tartalmazó középületek, magánépületek kaptak helyet a világ minden tájáról. Mint kiemelte,
a Magyar Zene Háza most egy fontos igazodási pont a világ építészetében.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS