A magyarok kenyere 2024-ben is biztosított
A kenyér mindig és mindenhol a biztonság, a jövő és a megmaradás üzenetét hordozza. Nekünk, magyaroknak azonban az élet egyik magától értetődő metaforája. A magyarok kenyere pedig idén is biztosított – jelentette ki Nagy István agrárminiszter csütörtökön Somogyváron, a Kárpát-medencei Búzaösszeöntés Ünnepén az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint. A rendezvényen Gulyás Gergely is jelen volt, aki leszögezte, hogy Magyarországnak a 21. században is szüksége van erős mezőgazdaságra, és szüksége van mindarra, amelyet a települések, a falvak a nemzet életében játszottak és játszanak ma is.
Gulyás Gergely a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaösszeöntésének ünnepén rámutatott, hogy a hazai össztermék több mint 5 százalékát a mezőgazdaság adja, és a vidék megmaradása, gyarapodása, hosszú távú jövője továbbra is elsősorban a mezőgazdaságtól függ Magyarországon. Magyarország azon országok közé tartozik, amely nem csupán magát, hanem még egy magyarországnyi embert képes élelmiszerrel ellátni, ez mutatja, milyen erős, milyen értékkel bír az agráriuma minden nehézség ellenére – fogalmazott a Szent László Nemzeti Emlékhelyen, a Szent Egyed bencés apátság romjainál összegyűlt hallgatósága előtt.
Látjuk azt, hogy sokkal több minden fenyegeti ma a békét és biztonságot, mint néhány évvel, évtizeddel ezelőtt, ilyen helyzetekben különösen felértékelődik az, amit mi magunk tudunk megtermelni
– közölte. Gulyás Gergely ezért egyedülálló értéknek nevezte a Magyarországon előállított búzát, és azt, hogy gazdálkodni nem lehet rövid távon, a föld megművelése évtizedes távlatokat kíván.
A magyar jelen és jövő egyik legnagyobb, legfontosabb kérdése éppen ezért az, lesz-e új gazdálkodó nemzedék, lesznek-e olyanok, akik azok helyére állnak, akik most a vállukon viszik a mezőgazdaságot, és akik vidékfenntartó, nemzetmegtartó küldetést vállalnak
– mondta. Nagy István agrárminiszter azt hangsúlyozta, hogy búzaösszeöntés ünnepe az összefogásról, az összetartozásról, a hűségről, a kultúra és a történelmi hagyományok tiszteletéről, azokról az értékekről szól, amelyek erőssé tesznek egy nemzetet. A tárcavezető háláját fejezte ki a Magyarok kenyere program résztvevőinek, köztük a búzát felajánló Kárpát-medencei gazdáknak, a szervezésben, összegyűjtésben szerepet vállaló Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, a Magyarok Kenyere Alapítványnak, a NAK Magyarok Kenyere Nonprofit Közhasznú Kft.-nek, külhoni gazdaszervezetek munkatársainak, a Kárpát-medencei falugazdászoknak.
A program példája az együttműködésnek, a szolidaritásnak, a rászorulók támogatásának, benne van mindaz, ami a magyarság szívében él: a hit, a kultúránk szeretete, a hagyományok tisztelete, az önzetlen segítő szándék, rengeteg jóindulat, és évről évre azt üzeni, nem vagyunk egyedül, számíthatunk egymásra
– mondta Nagy István. Az idei magyarországi termésről kijelentette: "a mindennapi kenyerünkhöz" szükséges búza megtermett, sikeresen learatták, és biztonsággal rendelkezésre áll.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyarok kenyere nem egy program, hanem "az igazi magyar életérzés", az, hogy számíthatnak egymásra. Megmutathatják, hogy együtt vannak, megélhetik az összetartozás élményét, megoszthatják egymással tudásukat, az őket segítő információkat.
Ez a program hitet, erőt ad, és bármilyen nehézség van, bármennyire is próbálnak manipulálni bennünket itt a Kárpát-medencében, mi kitartottunk, kitartunk
– fogalmazott Jakab István, megjegyezve, hiszi, tudnak Európa népeinek is példát adni összefogásból, összetartozásból. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, európai parlamenti képviselő felidézte, hogy a kamara 10 évvel ezelőtt csatlakozott a 14 éve indult Magyarok kenyere programhoz, amely a kezdeti jó ötletből, ígéretes kezdeményezésből mára az egyik, vagy talán a legjelentősebb összmagyar mozgalom lett, az összegyűjtött búza mennyisége 10 tonnáról ezer tonnára nőtt. Rámutatott, hogy az összegyűlt gabonával rászoruló nemzettestvéreken, gyermek-, szeretet- és idősotthonok lakóin, sokgyermekes családokon, háború kárvallottjain segítenek.
Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnöke azt hangoztatta, hogy a búza, mint az élet szimbóluma összeköt minket, a Magyarok kenyere program révén pedig nemcsak a gazdák munkája és a termés értéke előtt tisztelgünk, hanem a közösség erejét is ünnepeljük, azt az erőt, amelyre egyre nagyobb szükség van.
Európában a hatalom még mindig a migráció- és háborúpárti erők kezében van, ők pedig le akarják törni az ellenállásunkat, amíg még van hozzá erejük
– fogalmazott. Szavai szerint úgy tűnik, mintha Magyarország és a magyarság ostrom alatt lenne, de ki kell tartania, amíg elfogy a levegő a migrációt, a genderőrületet és a háborút pártoló politikai erők körül.
Móring József Attila (KDNP), a térség országgyűlési képviselője beszédében kitért rá, hogy a búzaösszeöntés ünnepének helyszíne jelképes: a közelben volt Koppány vezér szálláshelye, Szent László király itt építtetett bencés apátságot, templomot. Madarász Zoltán, a NAK és a Magosz somogyi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy "a parasztember tudja, hogy mi a dolga, minden évben szánt, vet, arat, hogy a nemzetnek meglegyen a kenyere".
Sajnos olyan időket élünk, amikor politikusaink, főleg Nyugat-Európában nem ismerik ezt az egyszerű gondolatot, amit a legutolsó magyar parasztember is ismer, hogy búza kell, kenyér kell, élet kell és békesség kell
– fűzte hozzá. Antal Tímea, a Dél-kaliforniai Magyar Örökség Alapítvány elnöke azt közölte, hogy a diaszpórában élőknek ünnepek azok az alkalmak, amelyek a magyar szó védelmét, megmaradását szolgálják.
Anyanyelvünk a kultúránkat hordozza, a kultúránkban a lelkünk nyilvánul meg, a diaszpórában valamennyiünk feladata nemzeti identitásunk erősítése, hagyományaink ápolása, és az érdeklődés felkeltése gyökereink mélyebb megismerésében
– közölte.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bús Csaba
