A kormány úgy döntött, hogy a kereszténység magyarországi értékeire és hagyományaira kívánja felhívni a Ferenc pápa június 1-i csíksomlyói látogatása és a június 7-én, pünkösdkor kezdődő hagyományos búcsú közötti időszakot – írja a Magyar Nemzet. A „magyar kereszténység hete” alkalmából várhatóan számos program és esemény foglalkozik majd hazánk keresztény múltjával, jelenével és jövőjével.
Az előterjesztés szerint – amelyről az elmúlt hetekben döntött a kormány – a két csíksomlyói eseményt kiemelt figyelemmel kezelnék: ösztönözni és támogatni szeretnék, hogy felekezetektől függetlenül minél többen vegyenek részt rajta a határon túli, magyarlakta területekről és Magyarországról is, ezzel is kifejezve a nemzet összetartozását, valamint az ezeréves magyar kereszténység iránti ragaszkodást és tiszteletet. A programokról, kulturális rendezvényekről egyelőre nem közöltek részleteket, mert még folynak az egyeztetések a tárcák és a többi érintett között. Az ünnepi hét hivatalos meghirdetésére ezért előreláthatóan csak március végén kerül majd sor.
A pápa szeretett volna a magyarokkal találkozni
A Vatikán január 11-én jelentette be hivatalosan, hogy Ferenc pápa elfogadta Románia elnökének és állami hatóságainak, valamint a romániai római katolikus egyháznak a meghívását, és apostoli látogatást tesz az országban május 31-től június 2-ig. Ferenc pápa szeretett volna a Romániában jelen lévő mindhárom nagy katolikus közösséghez ellátogatni. Az ortodoxok felé tett gesztus a Bukarestben töltött nap, május 31-e lesz. Másnap Csíksomlyón mutat be szentmisét a pápa, ahol a római katolikusokkal találkozhat. Június másodikán pedig Balázsfalvára látogat, hogy a görög katolikus hívek felé is gesztust tehessen. A magyarság leghíresebb búcsújáró helyére tehát június 1-jén, szombaton érkezik a katolikus egyházfő. Erre való tekintettel Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánította azért, hogy – mint írta – ennek az eseménynek a zarándokai is eleget tehessenek az ősök fogadalmának. Az előzetes tervek szerint a pápa június elsején, 11 órakor helikopterrel érkezik Csíksomlyóra, ahol körbejár az ún. pápamobilon, hogy minél több hívőhöz közel kerülhessen. A program szerint 11.45-kor kezdődik a latin nyelvű ünnepi szentmise; a pápa beszédét pedig lefordítják majd magyar nyelvre. Az eseményre külön szabadtéri oltárt emelnek, mert a meglévő technikai okokból nem felel meg. Úgy tudjuk, erdélyi helyszínnek felmerült Kolozsvár is, de maga Ferenc pápa döntött inkább Csíksomlyó mellett, ahol döntő többségben magyarok laknak.
A csíksomlyói pápalátogatás résztvevőinek regisztrálniuk kell magukat a Pontifex.ro honlapon. A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy minél előbb regisztráljanak, hogy a helyiek tudhassák, mekkora zarándoktömegre számíthatnak. A portál csupán március 1-je óta működik, de már néhány nap alatt is több ezer ember iratkozott fel.
“Hatalmas lehetőség a pápalátogatás Magyarország számára”
Magyarország vatikáni nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduard a minap sajtóbeszélgetésen tájékoztatta a média képviselőit a pápa várható látogatásáról. A diplomata szerint hatalmas, minden bizonnyal soha vissza nem térő lehetőség hazánk és az erdélyi magyarság számára ez a látogatás, amit a Szentatya magyarok iránti személyes rokonszenve tett lehetővé. Habsburg-Lotharingiai Eduard fontosnak tartja, hogy éljünk a lehetőséggel, és minél több magyar vegyen részt a csíksomlyói szentmisén hazánkból és a határon túlról is. Az eseményről ugyanis a világ szinte minden országában láthatnak majd képsorokat, és a környező dombokat teljesen megtöltő, hatalmas tömeg tele piros-fehér-zöld zászlókkal hatásosan hívná fel a világ figyelmét a határon túli magyarok helyzetére és Magyarország hányatott történelmére. A Szentatya mindenütt előszeretettel hangsúlyozza a békés egymás mellett élést és a népek barátságát. Szavainak Erdélyben különleges jelentőségük és hatásuk lehet majd, hiszen a kereszténység lényegéből adódóan egyetemes vallás, így a csíksomlyói pápalátogatás és az ahhoz kapcsolódó „magyar kereszténység hete” – megfelelő előkészület és szervezés esetén – az erdélyi magyarság és a román keresztények közötti békés együttélést és a kölcsönös tisztelet megerősítését is elősegítheti.
Forrás: Magyar Nemzet; Vezető kép: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS