Soha vissza nem térő lehetőség az erdélyi magyarság számára a pápalátogatás
Ferenc pápa idén június elején Romániába látogat. Az apostoli útja nagyobbik részét azonban magyarlakta területeken tölti, hiszen az ország katolikus lakosságának többsége Erdélyben és Moldvában él. Magyarország vatikáni nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduard sajtóbeszélgetésen tájékoztatta a média képviselőit a pápa várható látogatásáról. A diplomata szerint hatalmas, minden bizonnyal soha vissza nem térő lehetőség hazánk és az erdélyi magyarság számára a pápalátogatás, amit a Szentatya magyarok iránti személyes rokonszenve tett lehetővé. Sok olyan gesztusértékű eleme lesz ugyanis Ferenc pápa apostoli útjának, amikre érdemes odafigyelni.
Először 1999-ben fordult elő, hogy Róma püspöke Romániában járt. Szent II. János Pál pápa akkor azonban csak Bukarestbe látogathatott el. Útjának célja ugyanis az ortodox keresztényekkel való kapcsolatteremtés volt, ezért kereste föl az ország fővárosát. A pápa, aki amúgy kétszer is járt hazánkban, akkoriban nem szerette volna egy erdélyi látogatással veszélyeztetni az ökumené ügyét. Ferenc pápa azonban más helyzetben van. Ő már számos ortodox vezetővel találkozott korábban, így a látogatása sokkal inkább pasztorális jellegű lehet, mint elődjéé volt. A Romániában élő katolikusok mintegy nyolcvan százaléka pedig magyarlakta helyeken, Erdélyben és Moldvában él. A pápa így programja nagyobbik részét ezeken a területeken tölti majd.
Kifejezetten szereti a magyarokat Ferenc pápa
Habsburg-Lotharingiai Eduard elmondta: az utazás számos részletéből lehet arra következtetni, hogy Ferenc pápa számára fontos az erdélyi magyarság sorsa. A nagykövet szerint a katolikus egyházfő jól ismeri hazánkat, és mindig örömmel találkozik magyarokkal, akiket néha egy-egy kedves magyar szóval köszönt. Tökéletes kiejtéssel tudja mondani például, hogy „Isten éltessen” - mesélte hazánk szentszéki nagykövete. Ferenc pápa még Buenos Airesben ismerkedett meg Magyarország történelmével, amikor az angolkisasszonyok egyik rendházába járt misézni. Ebben a közösségben számos 1956-os menekült magyar apáca is élt, akikkel a pápa jó kapcsolatot ápolt. (Tőlük tudja például, mi az a tokaji aszú, amit állítólag kifejezetten szeret is a Szentatya.) A pápa a magyarokat „becsületes, jó és bátor” nemzetnek tartja - mondta a diplomata. A pápalátogatásra Románia már 2017-ben meghívta Ferenc pápát, és eredetileg 2018-ra tervezték az apostoli utat. A románok nyilván rendkívül örültek volna, ha államiságuk századik évfordulóján kerül sor a látogatásra. A Vatikánban azonban tisztában voltak vele, hogy ez az évforduló mások számára kevésbé boldog emlék. A pápa midig hangsúlyozza a periférián élőkkel való törődést; kedves témája ez, ezért is érdekli különösen a kisebbségek sorsa. A látogatást is a Romániában élő magyarokra való tekintettel halasztották el egy évvel.
Gesztusértékű a pápalátogatás programja
Habsburg-Lotharingiai Eduard szerint Ferenc pápa a gesztusok embere, ezért is érdemes tehát figyelni arra, amit tesz, mert sokszor nem szavakkal, hanem cselekedetekkel fejezi ki a véleményét. A csíksomlyói búcsúra természetesen nem jöhetett el a pápa, hiszen a pünkösdöt mindig a Vatikánban ünnepli Róma püspöke. Az út időzítése azonban jól mutatja, hogy a Csíksomlyói Szűzanyához való zarándoklatra is figyeltek a Szentszéknél, hiszen a pápa apostoli útja egy hétvégével korábban lesz, lehetővé téve, hogy sokan mindkét vasárnap ott lehessenek Csíksomlyón. A helyszínválasztás is jelképes. Ferenc pápa szeretett volna a Romániában jelen lévő mindhárom nagy katolikus közösséghez ellátogatni. Az ortodoxok felé tett gesztus a Bukarestben töltött nap, május 31-e lesz. Másnap Csíksomlyón mutat be szentmisét a pápa, ahol a római katolikusokkal találkozhat. Június másodikán pedig Balázsfalvára látogat, hogy a görög katolikus hívek felé is gesztust tehessen. Az apostoli út programja még nem végleges, de az előzetes terveken remélhetőleg nem kell majd változtatni. A nagykövet elárulta, hogy erdélyi helyszínnek felmerült Kolozsvár is, de maga Ferenc pápa döntött inkább Csíksomlyó mellett, ahol döntő többségben magyarok laknak.
Különleges lehetőség a csíksomlyói pápai mise
Habsburg-Lotharingiai Eduard fontosnak tartja, hogy éljünk a lehetőséggel, és minél több magyar vegyen részt a csíksomlyói szentmisén hazánkból és a határon túlról is. Az eseményről ugyanis a világ szinte minden országában láthatnak majd képsorokat, és a környező dombokat teljesen megtöltő, hatalmas tömeg tele piros-fehér-zöld zászlókkal hatásosan hívná fel a világ figyelmét a határon túli magyarok helyzetére és Magyarország hányatott történelmére. A Szentatya mindenütt előszeretettel hangsúlyozza a békés egymás mellett élést és a népek barátságát, és szavainak Erdélyben különleges jelentőségük és hatásuk lehet majd.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
