A nemzet irodalomtanára, Takaró Mihály, József Attila-díjas magyar író, irodalomtörténész volt a január 24-ei Boomerlázadás vendége. A Németh László-díjas tanár javaslatára kerültek be a Nemzeti Alaptantervbe (NAT) az eddig elhallgatott, vagy indexen lévő írók az iskolai olvasmányokba vagy érettségi tételként, így például Herczeg Ferenc, Nyirő József, Wass Albert, Gyóni Géza, Márai Sándor, Szabó Dezső, Tormay Cécile. Takaró véleménye szerint nincs baloldali vagy jobboldali, csak jó és rossz irodalom van. A magyar irodalom sajátossága az értékmegtartás, az értékmegőrzés. Takaró Mihály úgy véli: “nem minden korszerű, ami érték, de az érték örökre korszerű marad”. Az irodalomtörténész sajnálatosnak tartja, hogy “a magyar irodalomban zajlik egy vita, ami már nem árok, hanem egy lövészárok. Ezt az árkot senki és semmi nem temetheti már be.”
A Boomerlázadás január 24-ei adásában Takaró Mihály, József Attila-díjas magyar író először azt az időszakot idézte fel, amikor még nem voltak megtalálhatóak az iskolai olvasmányokban egyes magyar írok, mint például Herczeg Ferenc, Nyirő József, Gyóni Géza, Tormay Cécile vagy éppen Márai Sándor. Az irodalomtörténésznek sikerült azt elérnie, hogy a Nemzeti Alaptantervbe (NAT) bekerüljenek ezek a már-már elfeledett magyar írók, ami nagy előrelépést jelentett, ugyanis ezáltal ismét bővült a nemzeti irodalmunk panteonja. Az irodalomtörténész úgy fogalmazott:
ez nem politikai kérdés, hanem értékválasztás kérdése. Ezek az írók méltatlanul kerültek ki a magyar irodalmi kánonból, és méltán kerülnek majd vissza oda.
A folytatásban Szakál Borostyán arról kérdezte Takaró Mihályt, hogy milyen egyéb, más szerzőket helyeztek előtérbe a kommunista, a sztálinista vagy a liberális kultúrpolitikában. A nemzet irodalomtanára azt mondta:
félelmetes, hogy mi történt.
A rövid irodalomtörténelmi visszatekintés után a József Attila-díjas magyar író kiemelte, hogy
1990 után óriási lehetősége nyílt a magyar társadalomnak és a magyar kultúrpolitikának is, hogy az egyensúlyokat helyreállítsa.
Stefka István mindezt úgy összegezte, hogy az elmúlt 30 év liberális támadásai a magyar, keresztény, európai, történelemhez hű irodalommal szemben nagyon nagy kárt okoztak. Takaró Mihály egyetértve ezzel azonban kihangsúlyozta, hogy
a magyar nép, a magyar nemzet ma is megtermi a maga fantasztikus irodalmi tehetségeit és csodáit.
Ezt követően a nemzet irodalomtanára a fiatalok magyarság-érzékenységére utalva részletezte, hogy szerinte minden életkorban meg lehet találni azokat a pontokat, amelyek nem bezárkózást jelentenek.
A magyarság és a magyar identitástudat sosem bezárkózás. Nem kizárjuk a külvilágot, a magyarság nagyon is egy befogadó nemzet, ami a szellemi értékeket illeti
– jegyezte meg Takaró Mihály. Majd hozzátette:
a világirodalom remekei a legkisebb falusi könyvtárban is megtalálhatóak Magyarországon, tehát a világkultúra a magyar műveltség része.
A Németh László-díjas tanár ráadásként elmondta, hogy
egy írót mindig az minősít, hogy milyen benyomást tesz azokra, akik őt olvassák.
Az irodalomtörténész üzenve a jövő nemzedékének azt mondta:
a magyarság túlélésének a záloga, receptje a magyar irodalomban lelhető fel.
Ide kapcsolódóan a Boomerlázadás vendége megfogalmazta az olvasmányok általa felállított három kategóriáját: kötelező, szabadon választott és magától értetődő. Ezek jelentőségét és egyértelműségét részletezte. A beszélgetés során is megfigyelhető volt, hogy Takaró Mihálynak erős, karakteres és határozott véleménye van a magyar irodalmi világról. Szemléletéért, felfogásáért sokan támadják őt, azonban a nemzet irodalomtanára erre úgy reagált:
a Nemzeti Alaptanterv megújításával egyidőben a tanároknak is biztosítunk továbbképzéseket. Soha még ennyire szabad tanár a tanításban nem volt, mint ma.
Takaró Mihály az április 3-ai választások tétjére utalva úgy fogalmazott, hogy
most el kell döntenünk, hogy tiszta forrásból szeretnénk-e merítkezni, és ennek a forrásnak egyre tisztábbnak kell lennie.
A Boomerlázadás hétfői, teljes adását ITT nézhetik meg.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS