Pesti Srácok

A megmaradás művészete – Nőtt a magyarul tanuló gyermekek aránya Felvidéken

A megmaradás művészete – Nőtt a magyarul tanuló gyermekek aránya Felvidéken

Ha meg akarunk maradni, akkor értékteremtő, erős közösségekre van szükség, településekre, ahol nem elfogy, hanem erősödik a magyar élet – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, Budapesten, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából a Rákóczi Szövetség az Európa Hajón tartott megemlékezésén. Az eseményen Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke bejelentette, hogy nőtt a magyarul tanuló gyermekek aránya Szlovákiában.

Gulyás Gergely a felvidéki magyarok „lakosságcserének mondott kitelepítését” a második világháború harcait követő leszámolások, etnikai tisztogatások, kollektív büntetések igen fájdalmas fejezetének nevezte, amikor egy egész nemzetrészt csonkítottak meg és tettek minden jogalap nélkül földönfutóvá. A tárcavezető megjegyezte: a magyarságnak azonban egyik legfontosabb képessége a megmaradás és az újrakezdés képessége.

– fogalmazott. Hozzátette: egy ember nem, de az összekapaszkodásra képes, egymásra figyelő emberek közössége meg tud maradni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, illetve azoknak a felvidéki településeknek, amelyekben a magyarság lélekszáma emelkedett. Hozzátette: továbbra is számíthatnak a magyar kormányra. Gulyás Gergely beszédében megemlékezett a kárpátaljai magyarokról is, akik közül az ukrajnai háború miatt sokan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket, vagy éppen ott maradtak, és rendkívüli nehézségekkel néznek szembe.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki.

Máig érvényben vannak a Beneš-dekrétumok

Bárdos Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok elnöke hangsúlyozta: a második világháborút követően sokan váltak a politikai erőszakkal végrehajtott kitelepítések áldozatává a Felvidéken; Magyarországra több mint 89 ezer embert költöztettek át. Bárdos Gyula nehezményezte, hogy máig érvényben vannak a Beneš-dekrétumok, és semmiféle erkölcsi vagy anyagi kárpótlás nem történt azóta sem.

Nőtt a magyarul tanuló gyermekek aránya

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke ismertette: a hivatalos szlovákiai adatok szerint tavaly szeptemberben 3654-en léptek a magyar iskolák első osztályaiba, ami 312 gyermekkel több, mint egy évvel korábban. Hozzátette: a magyarok által lakott járásokban az összes iskolakezdőhöz viszonyítva ugyanebben az időszakban három százalékkal nőtt a magyarul tanuló gyermekek aránya, és 2010 óta nem csökken a magyar diákok abszolút száma és számaránya sem a Felvidéken. A Rákóczi Szövetség elnökének tájékoztatása szerint a tavalyi szlovákiai népszámláláson 422 775-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, és további 34 089 ember egy másik nemzeti identitással együtt a magyart is megjelölte. Eszerint összesen 456 864-en vallották magukat magyarnak, tíz évvel korábban pedig 458 467 magyart számoltak össze – mondta.

Csáky Csongor kiemelte: a népszámlálás szerint 80 szlovákiai településen nőtt a magyarok száma és számaránya a tíz évvel korábbi adatokhoz képest. Ezeknek a településeknek a vezetőit köszöntötte a Rákóczi Szövetség elnöke, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a rendezvényen.

Forrás: MTI; Fotó: felvidek.ma

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.