Az ukrajnai háború miatt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nem újítja meg együttműködését Oroszországgal és Fehéroroszországgal az együttműködési szerződések 2024-es lejárta után – jelentette be pénteken a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt (LHC) működtető, genfi székhelyű intézmény.
A CERN tanácsa csütörtökön döntött úgy, hogy nem újítja meg a szervezetben megfigyelői státusszal rendelkező Oroszországgal és Fehéroroszországgal kötött, 2024-ben lejáró együttműködési megállapodást, “ugyanakkor kész bármilyen új döntést meghozni az ukrajnai helyzet alakulásának fényében” – közölte a részecskefizikai kutatások fellegvárának számító kutatási szervezet.
A döntés megerősíti, hogy a CERN keményen elítéli Ukrajna Oroszország által, Fehéroroszország segítségével történt lerohanását, ugyanakkor nyitva hagyja az ajtót a tudományos együttműködés folytatása előtt, amennyiben azt a feltételek lehetővé teszik
– mondta a szervezet főigazgatója.
A nukleáris kutatási szervezetet a második világháború után hozták létre, hogy a tudomány békés célú felhasználásában egyesítse az államokat és a népeket. Egy ország agressziója egy másik ellen szembegy ezekkel az értékekkel
– emlékeztetett Fabiola Gianotti. A CERN már márciusban felfüggesztette Oroszország megfigyelői státuszát a Nagy Hadronütköztetőt, a svájci–francia határon 100 méter mélységben, egy 27 kilométer hosszú, három méter átmérőjű alagútban működő részecskegyorsítót illetően, és felfüggesztette tudósainak részvételét is oroszországi és fehéroroszországi intézetek kutatási bizottságaiban, és felfüggesztett vagy törölt minden, ezen intézetekkel közös rendezvényt. A Fehéroroszországgal kötött együttműködési megállapodás 2024 júniusában, az Oroszországgal kötött szerződés pedig 2024 decemberében veszti érvényét.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek 23 tagországa van, emellett vannak társult tagok is, mint például Ukrajna, amelyek részlegesen használhatják a CERN infrastruktúráját és szavazati jog nélkül részt vehetnek a vezető testületek munkájában is. Eggyel alacsonyabb szintű együttműködést tesz lehetővé a megfigyelői státusz, mint amilyet Oroszország és Fehéroroszország is élvez. A CERN több mint 18 ezer tudósának csaknem hét százaléka kötődött oroszországi intézményekhez a háború előtt.
A Nagy Hadronütköztetőben, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezésében végzett kísérletek során csaknem fénysebességre felgyorsított, egymással szembe haladó protonnyalábokat ütköztetnek; e “karambolok” eredményeként új elemi részecskék keletkeznek, általában igen rövid élettartammal. Ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, valamint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait igyekeznek megfejteni. Több kísérlet megtervezésében orosz tudósok is közreműködtek.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS