Pesti Srácok

A NAV-hoz fordult a dollárbaloldal ügyében Budai Gyula

A NAV-hoz fordult a dollárbaloldal ügyében Budai Gyula

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordult Budai Gyula fideszes parlamenti képviselő az ellenzék homályos, külföldről támogatott kampányfinanszírozásával, valamint a DatAdat-botránnyal összefüggő információk kapcsán. A politikus beadványában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz köthető DatAdat éppen a választást megelőző egy évben zsebelt be kétmilliárd forintot, ráadásul az összeg nagyja gyorsan el is párolgott. A baloldali kampánnyal összefüggésben a NAV személyes adattal való visszaélés és költségvetési csalás, míg a rendőrség sikkasztás és pénzmosás miatt folytat nyomozást.

Feljelentéskiegészítést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő az ellenzéknek juttatott amerikai pénzek és a DatAdat-botrány legújabb fejleményeivel összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet. Budai Gyulának leginkább az a nemrég megjelent hír szúrt szemet, hogy a Bajnai Gordon volt kormányfő és egykori titokminisztere, Ficsor Ádám által fémjelzett kommunikációs és adatelemző cég, a DatAdat kétmilliárd forintot zsebelt be a választást megelőző tizenkét hónap alatt. Ráadásul a társaság saját beszámolója szerint a bevételük nagyja 67 ezer forint kivételével gyorsan el is tűnt, a vállalkozás ugyanis körülbelül 1,8 milliárd forintot költött el úgynevezett eladott (közvetített) szolgáltatásokra.

A fideszes képviselő még a választások előtt, márciusban fordult először a NAV-hoz az ellenzék gyanús kampánytámogatása ügyében. Budai akkor úgy nyilatkozott, hogy „az ismeretlen eredetű pénzek kampányban történő felhasználása és tisztára mosása miatt a bűncselekmény alapos gyanúja is felmerül az ellenzék kampányfinanszírozásával kapcsolatban”, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatójánál költségvetési csalás bűncselekménye miatt tett büntetőfeljelentést.

Budai Gyula a NAV-nak csütörtökön átadott dokumentumban kitért arra az információra, miszerint Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) Amerikából kapott pénzbeli támogatást a 2022-es választási kampányára. Hozzátette: az összeg megközelítőleg kétmilliárd forint értékű volt, és sajtóinformációk szerint az ebből befolyó összeg egy része a DatAdat-cégcsoporthoz is köthető. A társasághoz való kötődést Márki-Zay Péter elismerte, ugyanis azt nyilatkozta, hogy „az MMM a hat párthoz hasonlóan átengedte a kampányban a DatAdatnak a saját adatbázisát, ez utóbbi 50–200 ezres nagyságú”.

PestiSracok facebook image
– emelte ki Budai Gyula, hozzátéve, hogy a cég legfrissebb beszámolója szerint kétmilliárd forintot keresett a legutóbbi üzleti évben, és nagyságrendileg 1,8 milliárd forintot költött el eladott szolgáltatásokra. Budai szerint felmerül annak a gyanúja, hogy a Márki-Zay Péter mozgalmának juttatott amerikai kampánytámogatás egy jelentős része került át a DatAdat-cégcsoporthoz.

Ismert: az elmúlt hetekben – Márki-Zay Péter elszólásának köszönhetően – derült ki, hogy kétmilliárd forint körüli összegből gazdálkodott az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampányban, és még nyáron is több százmillió forint érkezett Amerikából a mozgalom számlájára. A támogatások az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkeztek. Kiderült az is, hogy a dollárokból nemcsak Márki-Zay mozgalmához jutott, hanem ahhoz a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdathoz is, amely illegálisan, lopott adatokkal dolgozhatott a választási eredmény befolyásolásán. Ennek gyanúját csak erősítette, hogy olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, akik bizonyosan nem adták meg nekik az elérhetőségeiket. Az is nyilvánosságra került, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma a nagyjából kétmilliárd forint támogatásból sms-kampányokat, Facebook-hirdetéseket és óriásplakátokat is vásárolt, de ebből a pénzből jutott a baloldal kampányközpontjára is.

Az adathalászati botrány ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda személyes adattal való visszaélés gyanújával rendelt el nyomozást, míg a gyanús amerikai, ellenzéknek juttatott pénzekkel összefüggésben, Tényi István és Budai Gyula feljelentése alapján az NNI pénzmosás és sikkasztás miatt folytat eljárást, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Feltehetően a vizsgálat része a DatAdathoz eljuttatott pénzek háttere is, ám a Bajnai Gordonhoz köthető céggel kapcsolatban nemcsak a rendőrség, hanem a NAV is nyomozást folytat, költségvetési csalás gyanújával. Utóbbiról a Magyar Nemzet a múlt héten számolt be, sőt, a lap azt is megírta, hogy az eljárás részeként házkutatás is történt. A NAV a cég hirtelen bevételnövekedésére figyelt fel, ami számottevő, több mint félmilliárdos volt az elmúlt években.

A lap úgy értesült, hogy a kutatás és a lefoglalások után derült ki, hogy egy, a cég tulajdonában álló, észt bejegyzésű társaság tulajdonrészét adták el egy Amerikában bejegyzett offshore cégnek több mint kétmillió euróért. Az ügyet az az aránytalanság teszi meglehetősen gyanússá, hogy a vállalkozás két éve alig több mint hétszázezer forintért cserélt gazdát. Ekkor ugyanis Ficsor Ádám valamiért megvált üzletrészétől. Az eladás vizsgálata még folyamatban van a magyar hatóságnál.

A DatAdat mindent cáfolni próbált, ugyanakkor a NAV közleményt adott ki, ami szerint valóban történt házkutatás. Mint írták, a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját. A cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott. Hozzátették: a költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban a nyomozók szeptember 27-én megpróbálták lefoglalni a társaság könyvelési iratait, de a cég jogszabálysértő működése miatt ez nem sikerült. A DatAdat ugyanis – a törvényi előírásokat megszegve – nem a bejegyzett székhelyén működött. A társaság vezetői telefonon sem voltak hajlandók megmondani a társaság tényleges működési helyét. Az iratokat a NAV a DatAdat könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda. Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalniuk a nyomozóknak – közölte az adóhatóság.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?