A német kormány bejelentette a jogállamisági Blitzkrieget, miután Angela Merkel elhagyta a házi karantént
Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy Angela Merkel valamennyi koronavírus-tesztje negatív, szervezetében nem mutatták ki a kórokozót. Így ismét a berlini kancellári hivatalban folytatja munkáját, amelyet otthoni tartózkodása alatt sem szakított meg. A német kormány azt is bejelentette, hogy megünnepelve azt, hogy a nemzetvezető túlélte a merényletet, a nyugati vírusfront bemerevedésével érdeklődésük homlokterébe a keleti jogállamiság kérdései kerültek.
A kormányfő a házi karantén alatt számos telefon-, illetve videokonferencián vett részt, és ez továbbra is így lesz
– mondta szóvivője, kiemelve, hogy a kancellári hivatalban is szigorúan betartják a koronavírus-járvány lassítását szolgáló szabályokat: a munkatársak legalább másfél méter távolságot tartanak egymástól. Így például a kabinet üléseit nem az erre a célra kialakított teremben tartják, ahol a kormánytagok az évtizedes szokások szerint szorosan egymás mellett ülnek egy asztal körül, hanem a hivatal konferenciatermében, ahol legalább két helyet üresen hagynak egymás között. A kormányszóvivő az emberek egymás közötti közvetlen fizikai kapcsolatainak csökkentésére bevezetett szabályok visszavonásának lehetséges menetrendjéről szóló kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy most a korlátozások betartására kell törekedni. A világjárvány jelenlegi szakaszában „nagyon fontos, hogy mindenki kövesse a szabályokat, a húsvéti ünnepek alatt is”.
A kormány természetesen foglalkozik a járvány további szakaszaiban következő teendőkkel, de most az a legfontosabb üzenet, hogy ki kell tartani
– mondta Steffen Seibert, hozzátéve, hogy a korlátozások legalább április 19-ig országszerte érvényben maradnak.
Maria Adebahr, a külügyminisztérium szóvivője a járvány miatt világszerte bevezetett közlekedési korlátozások révén külföldön rekedt németek hazaszállítására indított kormányzati műveletről elmondta, hogy szűk két hét alatt 194 ezer német állampolgárt szállítottak haza bérelt repülőgépekkel és utazásszervező cégekkel együttműködve, és a járatokra felvettek 3600 nem német európai uniós (EU-) állampolgárt. A műveletet még nem zárták le, mert továbbra is németek ezrei vesztegelnek az EU-n kívül, például Új-Zélandon.
Jogállamisági Blitzkrieg
Steffen Seibert a koronavírus-járvány elleni küzdelem és a jogállamiság kapcsolatáról, valamint a 13 EU-tagország által szerdán kiadott nyilatkozatról újságírói kérdésekre válaszolva kiemelte: a válsághelyzet mindig azt jelenti, hogy eljött a jogállamiság ideje. Arra a kérdésre, hogy a demokrácia magyarországi leépítése nem ad-e okot Angela Merkel kancellárnak arra, hogy kapcsolatba lépjen magyar kollégájával, elmondta, hogy éppen ez adott okot a szerdai berlini kormányszóvivői tájékoztatón tett nagyon világos kijelentésekre, és arra, hogy a külügyminisztérium a szövetségi kormány képviseletében csatlakozott a holland külügyminisztérium által a 13 csatlakozó tagállam nevében kiadott fontos nyilatkozathoz.
Kifejtette: a koronavírus-járvány gigantikus kihívás, de a járvány elleni intézkedésekkel "az európai alapelvek és értékek keretén belül kell maradni", vagyis tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és a sajtó, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát. Ez a lényegi tartalma a közös nyilatkozatnak, és ezzel a német szövetségi kormány is egyetért.
Maria Adebahr hozzátette, hogy időközben 18-ra emelkedett a csatlakozó tagállamok száma. Az új csatlakozók között van Magyarország is. Mint mondta, ezek a fejlemények arra a feltételezésre késztetik őket, hogy az EU-s tagországok egy jelentős nagyságú csoportja egyetért abban, hogy közösen beszélni kell az alapértékek és a jogállamiság tiszteletéről, és napirenden kell tartani ezt a témát. Arra a kérdésre, hogy megerősíti-e a kormány, hogy a nyilatkozat Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik, elmondta: valamennyi EU-tagállamra érvényesek a nyilatkozatban foglalt megállapítások, azonban a sajtóban megjelent értékelések nem mindig tévesek.
A külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth az üggyel kapcsolatban a Die Welt című német lap pénteki számában hangsúlyozta: a megértés és a deeszkaláció (a feszültség csökkentése) világos jelére van szükség a magyar kormány részéről. Arról is szólt, hogy be kell vezetni egy úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amelynek révén rendszeresen valamennyi EU-tagországban megvizsgálják a jogállamiság elveinek érvényesülését. Mint mondta, ha valamennyi tagállamnak alá kell vetnie magát a vizsgálatnak, nem lehetne azzal vádaskodni, hogy pellengérre akarnak állítani egyes országokat. Kiemelte, hogy pénzügyi szankciókkal kell sújtani az alapértékeket megszegő tagországokat. Hozzátette: nem lehetne megmagyarázni a német lakosságnak, miként fordulhat elő, hogy egy ország EU-s forrásokból finanszírozza az állami beruházások nagy részét, és aztán megsérti az EU elveit.
Forrás: MTI
