Német közgazdászok a gazdaság fokozatos újraindítását részesítik előnyben a járványvédelmi korlátozások feloldásával. Emellett jelzik, hogy újra kell értékelni a globális beszállítói láncok szerepét, és a költséghatékonyság mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ellátási biztonság garantálására is.
A kieli Institut für Weltwirtschaft gazdaságkutató intézet két szakértője, Holger Görg és Saskia Mösle nem tartja valószínűnek a globális hozzáadottérték-termelőláncok teljes leépülését a koronavírus-járvány negatív tanulságai miatt. Mindazonáltal a termelővállalatok valószínűleg újraértékelik majd a külföldi gyártás előnyeit és hátrányait a saját gyártással szemben, csakúgy, mint a just-in-time beszállítást a raktározással szemben, amely szakkifejezés azt takarja, hogy készletezés helyett az áruk a hajókról szinte egyenesen a vásárlókhoz kerültek, ami további jelentős költséghatékonyságot jelent a harmadik világ rizsszemekért dolgoztatott munkavállalói mellett.
Amennyiben azonban ennek következtében lerövidülnének és regionális keretek közé szorulnának a beszállítói láncok, az hátrányos hatással lenne a fejlődő országok gazdasági növekedésére
– jelzi az emberarcú kapitalista, hogy ők igazából csak jót tesznek azzal, ha kiszervezik a harmadik világba a termelést.
Thieß Petersen, a Bertelsmann Alapítvány szakértőjének meglátása szerint a vállalatoknak mindenképpen fel kell készülniük arra, hogy a jövőben már ne csak hatékonysági, hanem kockázatelemzési szempontok figyelembevételével tervezzék meg ellátásukat, ami alatt azt értik, hogy járvány idején is szükséges kereskedni. Az üzemgazdálkodás hatékonysága és külső sokkokkal szembeni ellenállóképessége közötti ellentétet a termelés relokációjával, digitalizálással és a termelés teljes automatizálásával és robotizálásával kívánják mérsékelni.
A német közgazdászok által elképzelt ideális európai birodalomban szorgos szlávok robotok fognak dolgozni, míg a németek az európai népek az élvezeteknek hódolnak teuton váraikban otthonaikban.
A Bayreuth-i Egyetemtől Hartmut Egger azon a véleményen van, hogy a globális beszállítói láncok leépítése, illetve a regionális vagy akár belföldi beszállítói láncok megerősítése nem jelentene lényeges előnyt Németországnak. Sokkal inkább a raktárkapacitás kiépítésére és a just-in-time termelés szerepének a csökkentésére kellene helyezni a hangsúlyt. A kockázatok csökkentése szempontjából mindez sokkal célravezetőbb megoldás lenne, mint radikálisan leépíteni a globális beszállítói láncokat, pusztán ideológiai hevületből.
Kemal Kilic, az LMU (Ludwig Maximilian Egyetem) és Dalia Marin, a TUM (Müncheni Műszaki Egyetem) kutatói szerint a koronavírus-járvány által keltett világgazdasági bizonytalanságok beszállítói láncaik újraértékelésére kényszerítették a termelővállalatokat. Ennek eredményeként felgyorsult a robottechnológia bevezetésének folyamata a gazdagabb országokban, ami az iparosodás reneszánszához vezet a fejlett régiókban.
A müncheni egyetem Ifo gazdaságkutató intézetének szakértői, Lisandra Flach, Rahel Aichele és Martin Braml kutatásai szerint a világgazdasági hozzáadottérték-termelésnek 12 százaléka, a németországinak pedig 17 százaléka támaszkodik globális beszállítói láncra. Németország esetében az európai termelési hálózat játszik kulcsfontosságú szerepet, ezért a gazdaság járványvédelmi korlátozások utáni újraindítása szempontjából elengedhetetlenül fontos az európai határok szabad átjárhatóságának a biztosítása.
Ralph Wiechers és Thomas Steinwachs, a német gépipari vállalatok szakmai képviseleti szervezete, a VDMA (Verband Deutscher Maschinen- und Anlagenbau) szakértői szerint a német gépipari vállalatok erősen függenek ugyan a nemzetközi beszállító láncoktól, de éppen a koronavírus-járvány során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően tudják majd ellenállóképes struktúrák kiépítésével jobban kiaknázni a globalizáció előnyeit.
A Roland Berger GmbH tanácsadó vállalat szakértői, Morris Hosseini és Michael Baur a gyógyszeripari beszállítói láncokat tanulmányozva megállapították, hogy számos gyógyszer alapanyagát manapság már szinte kizárólag Kínában állítják elő. Ennek ellenére sem tartanák megoldásnak a protekcionista kereskedelmi gyakorlatra és az autark gazdaságpolitikára visszatérést. A nemzetközi munkamegosztás számos előnye mellett azonban nem lehet elsiklani a dilemma felett – hangsúlyozták –, hogy egyes alapanyagokat és eszközöket szükséges lehet egy bizonyos arányban belföldön előállítani.
A gyógyszeripari vállalatok németországi szakmai szervezete, a BPI (Bundesverband der Pharmazeutischen Industrie e.V.) részéről Kai Joachimsen viszont a beszállítói fennakadások tartós kiküszöbölésére az európai és németországi gyártókapacitás kiépítésében látja a megoldást.
Ronald Bogaschewsky, az Universität Würzburg szakértője pedig attól tartva, hogy a járványvédelmi korlátozások feloldásával a globális beszállítói láncok szép lassan mozgásba lendülnek és minden folytatódik tovább, felveti a kérdést: “Valóban úgy akarjuk folytatni ahogy eddig?”
(MTI nyomán; a nyitókép egy korábbi, szintén Európa fellendítésére készített terv, az Atlantropa-terv illusztrációja)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS