Pesti Srácok

A német külügyminiszter szerint a magyar kormány úgy véli, csak jogai vannak, kötelezettségei nincsenek

A német külügyminiszter szerint a magyar kormány úgy véli, csak jogai vannak, kötelezettségei nincsenek

A magyar kormány úgy véli, hogy az európai uniós tagsághoz csak jogok kapcsolódnak, kötelezettségek pedig nincsenek – jelentette ki a német külügyminiszter csütörtökön Berlinben. Heiko Maas a Westdeutscher Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság Europa Forum című rendezvényén elmondott beszédében kiemelte, hogy az Európai Uniót három alapérték, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság tartja össze, és ezen értékek tiszteletétől függ a közösség nemzetközi hitelessége. A német diplomácia vezetője a jogállamiság EU-s alapértékének betartásához kötné a támogatások szétosztását. Heiko Maas szerint nem a hozzá hasonlók, hanem a nemzeti alapon gondolkodó kormányok tették tönkre Európát, amelyeket ő nacionalistáknak és populistáknak nevezett. A miniszter örömködött egy jót a volt osztrák alkancellár bukásán, miközben gondosan hallgatott arról, hogy Heinz-Christian Strache kilövését valószínűleg a német kormány készítette elő és bonyolította le. Ha Magyarország nem teljesítené a kötelezettségeit – azaz nem védené a határát –, akkor ma Németországban sok millióval több illegális bevándorló lenne – reagált Maas vádjaira Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Heiko Maas szerint az EU-ból profitáló tagállamoknak tudniuk kell, hogy nemcsak jogok, hanem kötelezettségek is vannak, ezért helyes, hogy Brüsszel nagyon hangsúlyosan felhívja erre az olyan kormányok figyelmét, mint Orbán Viktoré Magyarországon. A német diplomácia vezetője a beszéd után tartott pódiumbeszélgetésen arról is szólt: nagyon nyilvánvaló, hogy a magyar kormány azok közé tartozik, amelyek úgy vélik, csak jogaik vannak, és kötelezettségeik nincsenek, ezért a jövőben talán azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy nem kellene-e a jogállamiság EU-s alapértékének betartásához kötni a támogatási alapok forrásainak szétosztását. Heiko Maas szerint Európát nem a hozzá hasonlók, hanem a nemzeti alapon gondolkodó kormányok tették tönkre, amelyeket ő nacionalistának és populistának nevezett.

A Német Szociáldemokrata Párt politikusa az EP-választással kapcsolatban kiemelte: fel kell lépni mindazokkal szemben, akik káoszt, megosztottságot, félelmet keltenek és tönkre akarják tenni Európát. A nacionalisták és populisták útja elkerülhetetlenül káoszba vezet. Ezekre az erőkre a megalománia, az értékvesztés és a demokrácia megvetése jellemző, amire különösen megdöbbentő példa az osztrák jobboldali populisták önfelszámolása – utalt Heiko Maas az Osztrák Szabadságpárt volt elnökéről, Heinz-Christian Strache volt alkancellárról a napokban megjelent videofelvételre. A külügyminiszter gondosan hallgatott arról, hogy Strache kilövését valószínűleg a német kormány készítette elő és bonyolította le. Maas szerint a németek nyolcvan százaléka Európa-párti gondolkodású, és az EP-választáson nem szabad elkövetniük azt a hibát, mint amelyet sok brit elkövetett, amikor nem vett részt a Brexit-népszavazáson. Mint Heiko Maas mondta: mi vagyunk a többség, csak néha túlságosan csendesek vagyunk, a vasárnapi EP-választáson viszont legyünk hangosabbak, vagyis szavazzunk egy erős, szuverén és szociális Európára.

Ha Magyarország nem teljesítené a kötelezettségeit – azaz nem védené a határát –, akkor ma Németországban sok millióval több illegális bevándorló lenne – közölte Szijjártó Péter csütörtökön az MTI-vel; a külgazdasági és külügyminiszter ezzel Heiko Maas fenti kijelentéseire reagált.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI/PS; Fotó: sueddeutsche.de

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.