A határokon átnyúló gázkereskedelemre kivetett német illeték veszélyezteti az Európai Unió energetikai szolidaritását – jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn, Brüsszelben.
Az EU-tagállamok energiaügyi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón az uniós biztos hangsúlyozta:
az exportkorlátozás vagy illetékek formájában tett egyoldalú intézkedések veszélyeztetik az uniós energiaszolidaritást és az orosz gáztól való függetlenedésre irányuló erőfeszítéseket.
Magyarország, Csehország, Szlovákia és Ausztria levélben fordult az Európai Bizottsághoz azzal kapcsolatban, hogy a Németország által az orosz gázra bevezetett tranzitvám emeli a költségeket, és veszélyezteti ezen országok iparainak versenyképességét.
Az uniós biztos ismertette: az uniós erőfeszítéseknek köszönhetően az Oroszországból származó gázimport 2021 óta 71 százalékkal alacsonyabb. Emellett az uniós gázárak jelentősen csökkentek, és jelenleg meglehetősen stabilak, a gáztárolás pedig 62 százalékon áll, ami jó alap a következő feltöltési szezon megkezdéséhez. Az energiaügyi biztos szerint a tanácskozáson azt is áttekintették a tagállami miniszterekkel, hogy milyen hatás fog érvényesülni a 2024 végén lejáró orosz–ukrán földgáztranzit-szerződés után. Úgy vélekedett, a következtetés egyértelmű: az új uniós energiastratégia, a REPowerEU kétéves működésének köszönhetően az EU rendelkezik diverzifikált, alternatív szállítási infrastruktúrahálózattal, tehát a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy más útvonalakról szerezzenek be földgázt.
Az orosz szállítások leállítása miatt keletkező kínálati hiányt lehetséges pótolni az európai piacon
– jelentette ki. Kiemelte, hogy az EU-nak nem érdeke az Oroszországgal kötött háromoldalú megállapodás meghosszabbítása.
Most Ukrajna támogatására kell összpontosítani, valamint arra, hogy a jövőben hogyan lehet a legjobban kihasználni a gázinfrastruktúrát és a tárolást, és hogyan lehet tovább integrálni Ukrajnát az EU energiapiacába
– húzta alá. Elmondása szerint néhány tagállam aggályát fejezte ki amiatt, hogy az alternatív szállítási útvonalak használata magasabb szállítási költségekhez vezethet, ezért továbbra is fontos fenntartani a gázkereslet csökkentését.
Örülök, hogy a miniszterek megállapodásra jutottak az Európai Bizottság azon ajánlásával kapcsolatban, hogy a következő egy évben folytatódjon az önkéntes 15 százalékos keresletcsökkentés. Ezzel az intézkedéssel 2022. augusztus és idén január között a gázfogyasztás mintegy 18 százalékát sikerült megtakarítani
– mondta. Ami az EU-ba irányuló orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importot illeti, Simson nyomatékosította: “az EU nem engedheti meg, hogy Oroszország az LNG-csatornákon keresztül kompenzálja azokat a mennyiségeket, amelyeket egyoldalú döntéseivel a csővezetékes exporton keresztül elvágott”.
Az idei évet úgy kell zárnunk, hogy még kevesebb orosz gáz kerüljön a rendszerünkbe, mint az előző évben
– jelentette ki az energiaügyekért felelős uniós biztos.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Facebook
Twitter
YouTube
RSS